Bár az élelmi rost nem egy “tápanyag”, mégis fontos összetevője étrendünknek. A tény, hogy felszívódás nélkül megy át testünkön, adja jelentőségének fő okát.
Mi az élelmi rost?

Az élelmi rost vagy más nevén “nyerstáplálék” megnevezés a növények ehető részét takarja, mely nem tud megemésztődni, illetve felszívódni a vékonybélben, így érintetlenül halad tovább a vastagbélbe. Ide tartoznak a poliszacharidok, melyek nem keményítők (cellulóz, hemicellulóz, gumik, pektinek), oligoszacharidok (mint inulin), lignin, valamint a növényekhez kapcsolódó anyagok (mint a vaxok, szuberin). Az élelmi rost fogalom a keményítőknek egy emészthetetlen keményítő néven ismert fajtáját is magában foglalja (ezek a hüvelyesekben, részben őrölt magokban és gabonákban, valamint néhány reggeli gabonapehelyben találhatóak), mivel ellenáll a vékonybél emésztőfolyamatának és változatlanul jut a vastagbélbe.

Az élelmi rost forrásai

Élelmi rostot találhatunk gyümölcsökben (körte, eper, szeder, málna, ribizli, narancs), zöldségekben (kelbimbó, articsóka, vöröshagyma, fokhagyma, kukorica, borsó, zöldbab, brokkoli), hüvelyesekben (lencse, csicseriborsó, babfélék), valamint teljes gabonákban (a korpák mindegyike, valamint a zabkorpás gabonapelyhek, teljes és vegyes gabonákból álló kenyerek).

Az élelmi rostok fajtái

Az élelmi rostokat gyakran oldhatóságuk alapján osztják be az oldható, valamint oldhatatlan rost kategóriába. Mindegyik rostfajta megtalálható a rosttartalmú élelmiszerekben csak más-más arányban. Az oldható rostok jó forrásaiként a zabfélék, árpa, gyümölcsök, zöldségek, valamint hüvelyesek (babok, lencse, csicseriborsó) szolgálnak. A teljes kiőrlésű gabonapelyhek, valamint teljes kiőrlésű kenyerek az oldhatatlan rostok gazdag forrásai.

Az élelmi rost és egészség kapcsolata

Az emésztetlen élelmi rost egészen a vastagbélig halad, ahol a bélbaktériumok által részben vagy teljesen fermentálódik. A fermentálódás folyamata közben számos melléktermék, mint a rövid szénláncú zsírsavak, gázok keletkeznek. Ez a fermentálódás folyamatával összekötött tevékenység s a keletkezett melléktermékek vezetnek az élelmi rostok egészségre gyakorolt előnyös hatásaihoz.

Az élelmi rostoknak tulajdonított fő élettani hatások a következők:

• Bélfunkció

Az élelmi rostok, különösképp az oldhatatlanrostok, segítenek a székrekedés megelőzésében, emelve a széklet tömegét s csökkentve tranzitidejét a bélben. Ez a hatás azonban akkor érvényesül, ha a rostbevitellel párhuzamosan a víz bevitele is nő.

A rövid szénláncú zsírsavak, melyek a rostok fermentációja során keletkeznek, a bélsejtek fontos energiaforrásaiként szolgálnak, valamint megakadályozhatják a bél tumorsejtjeinek növekedését, osztódását.

A bélműködés javításával, az élelmi rostok az olyan betegségek valamint rendellenességek, mint divertikulózis betegsége vagy aranyér, kockázatát is csökkenthetik, valamint a vastagbél-daganat ellen is kifejthetik védő hatásukat.

• A vér glükózszintje

Az oldható rostok lassíthatják a szénhidrátok emésztését, valamint felszívódását, ezáltal lassítva a vér glükózszintjének evést követő (postprandiális) emelkedését, valamint az inzulinválaszt. Ez segítheti a cukorbetegeket glükózszintjük kontrolálásában.

• A vérkoleszterin

Epidemiológiai vizsgálatok eredményei az élelmi rostoknak egy újabb, a szívkoszorúér megbetegedések (CHD) megelőzésében játszott szerepét is azonosították, mely a vér lipidösszetételének javításán alapszik. Ezeknek az epidemiológiai vizsgálatoknak az eredményeit klinikai vizsgálatok is igazolták. Elkülönített, viszkózus rostok, mint a pektin, rizskorpa vagy zabkorpa mind a szérumkoleszterin-, mind az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL vagy rossz) koleszterinszintet is csökkentik. Ezzel egy időben, a kutatás folytatódik, hogy rávilágítson a magas, vegyes élelmi rosttartalmú étrend CHD elleni védő hatására is.

• Egyéb

Míg a székrekedés megelőzése, a vér glükózszintjének, valamint lipidösszetételének javítása áll a magas élelmi rosttartalmú étrend előnyös hatásainak előterében, egyéb előnyeiről sem szabad megfeledkezni. Példának okáért, mivel a rost a diétában biztosítja a térfogatnövelést, kalóriahozzáadás nélkül vezet telítő hatáshoz; segítve a súlykontrollt.

Annak érdekében, hogy a rostok minden előnyét élvezhessük, fontos, hogy variáljuk forrásaikat étrendünkben. A gyümölcsökkel, zöldségekkel, lencsékkel/borsókkal, valamint teljes gabonákkal tarkított étrend nem csak élelmi rostot, hanem számos egyéb tápanyagot, valamint a jó egészséghez elengedhetetlen élelmi összetevőket is biztosítja.

Forrás: eufic.org

A kérdés : mennyi rostot kéne enni. Az ajánlott rostbevitel nők számára 25 gramm( 50 év fölött 21 gramm), férfiak számára 38 gramm (50 év felett 30 gramm). Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy még arra is van ajánlás milyen arányban együk ezt a mennyiséget, vagyis az oldhatatlan és az oldható rostok aránya 3:1. Vannak táblázatok, lehetne számolgatni egész nap miből mennyit kéne fogyasztani ha be szeretnénk tartani a mennyiséget és az arányt is.

A megoldás: a zab, a zabkorpa, az útifű maghéj  és a lenmag mindkét rostban gazdag. Más szóval minden nap enni kellene ezek közül valamit, és akkor az arányt figyelmen kívül lehetne hagyni. Vagy minden nap öt adag zöldség és gyümölcs,  plusz 3x valamilyen teljes kiőrlésű termék. Aki képes a folyamatos számolgatásra az ITT találhat néhány adatot. Azt elárulom hogy a legtökéletesebb arányt a zabkorpa, a banán és a babfélék adják.