A szelídgesztenye tudományos nevét (Castanea Sativa) 1768-ban Philip Miller londoni botanikustól kapta. A latin eredetű castanea amely már Pliniusnál is ezt a növényt jelentette a görög kasztanon szóból ered. A sativa jelentése termesztett növény. Egyes kutatók azt feltételezték hogy a szelídgesztenye csak Kis-Ázsiában őshonos és a Római birodalom idején került Dél-Európába ahonnan aztán sokfelé elterjedt. A másik nézet a török hódoltság ideje alatti meghonosodást vallja. Ma már általánosan elterjedt Dél-Európában, Kis-Ázsiában, a Kaukázusban, Északnyugat-Afrikában, Franciaországban, Angliában és Írország déli részén. A termés kifejlődéséhez és beéréséhez azonban elég melegre van szüksége. A hegységekben minél délebbre tekintünk annál magasabb tengerszint feletti magasságban találkozhatunk vele. Míg az Alpokban csak 1000 méter körül, addig Spanyolországban 1600 méteres magasságban is növekszik.
A Castanea nemzetségbe 12 fajt sorolnak amelyből 4 Észak-Amerikában, 7 Kelet -Ázsiában honos ,és csak egy faj a Castanea Sativa kötődik Európához.
A szelídgesztenye igen magas életkort megélhet és jelentős méreteket ölthet. Az angliai Gloucester grófságban Tortworth város temploma mellett élő egyed kb. 1200 éves. 1988- ban a kerülete 11 m volt, a következő mérésnél 2013-ban már 12 méter. Életkorát a törzs kerületének növekedéséből tippelik 814 ± 400 évesnek. Szóval éppen lehet 1200 körüli is. A Szicíliai Sant Alfio gesztenyéjének életkorát 2000 és 4000 év közöttinek becsülik és 30 méteres magasságához 50 méteres törzskerület tartozik. A méretek szinte hihetetlenek. És az sem sűrűn fordul elő hogy egy fáról egy szigetről és a lakosságáról szociális és ökológiai rendszert nevezzenek el. Pedig ez is megtörtént Korzikán.
A szelídgesztenye Európában az enyhe klímájú hegyvidékeken fő élelemforrás volt. A szárított gesztenyét lisztté őrölték és kenyeret sütöttek belőle. Ezért is nevezték a szegény ember kenyerének. Azt tartották egy ember egy fa termésével át tud telelni. Korzikán volt talán a legnagyobb hagyománya Európában a gesztenye termesztésének itt kenyérfának is nevezték. A sziget genovai kormányzója 1584-ben elrendelte hogy minden földtulajdonosnak évente 4 fát kell ültetni: gesztenyét, olajbogyót, fügét vagy eperfát. A kiterjedt gesztenye erdőségek aztán nagyban befolyásolták Korzika mezőgazdaságát és szociális rendszerét és az egészet úgy is nevezik „gesztenye-civilizáció”. Egy fa amely jelentős befolyást tud gyakorolni egy sziget társadalmára, gazdaságára és jólétére. Ki hitte volna hogy létezik ilyen és nemcsak a XVI. században volt ez így. A XX. század végetől ismét igyekeznek életre kelteni Korzikán a hagyományt, a gesztenye által biztosított gazdagságot és jólétet.
Magyarországon a gesztenye kiegészítő élelem, desszertként fogyasztott csemege ma is és az volt a történelem során is. Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A feljegyzések szerint a város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek. Mátyás király kedvenc étele a gesztenyével töltött kappan volt, sőt sütve és mézzel ízesítve is fogyasztották. És manapság sincs igazi téli hangulat a sült gesztenye illata nélkül.
A gesztenyével tehát túl lehet élni a telet. Nézzük mi van benne ami segíthetne nekünk ínséges időkben .
A gesztenye ellentétben más diófélékkel és magvakkal viszonylag alacsonyabb kalóriatartalmú, kevesebb zsírt tartalmaz, viszont nagyon gazdag ásványi anyagokban és más növényi anyagokban amelyek előnyösek az egészségre
A gesztenyében főleg keményítő található, hasonló összetételű mint a többi keményítőtartalmú élelmiszer például az édesburgonya, kukorica, burgonya. Jó forrása az ásványi anyagoknak, vitaminoknak és jó minőségű fehérjének.
Magas a diétás rost tartalma amely mind oldható mind oldhatatlan rostokat tartalmaz. Az oldható rostok csökkentik a koleszterin felszívódását a bélből, az oldhatatlanok pedig növelik a béltartalom mennyiségét, csökkentik a székrekedés kockázatát és elősegítik a bél kiürülését ezzel megelőzhetnek néhány bélbetegséget. 100 gramm gesztenyében 8 gramm élelmi rost található .
Kitűnik a többi dió közül rendkívül magas C-vitamin tartalmával, bár ez a sütés-főzés folyamán valószínűleg elveszik. A másik érdekesség a folát-tartalom amely inkább a zöld leveles zöldségekre jellemző de a diófélékre egyáltalán nem. (100 gramm gesztenyében 43milligramm C-vitamin és 62 mikrogramm folsav található.) Továbbá gazdag a B-vitaminok csoportjához tartózó vitaminokban is –100 g gesztenyében a napi ajánlott adag 7%-a van niacinból, 29% -a piridoxinból , 20% tiaminból, és 13% riboflavinból- amelyek szükségesek a normális anyagcseréhez, agyműködéshez vagy éppen a bőr egészségéhez.
Mint az igazi diók jó forrása az egyszeresen telítetlen zsírsavaknak mint az olajsav és palmitinsav.Tanulmányok szerint az telítetlen zsírsavak és az élelmi rostok együtt még hatékonyabbak a magas koleszterinszint elleni harcban.
Ha az ásványi anyagokat tekintjük kiemelendő a réz, a vas, a mangán és a foszfor tartalma .
A táblázat adatai 100 gramm nyers hámozatlan európai gesztenyére vonatkoznak (Castanea sativa) az napi ajánlott tápanyagbevitelhez (RDA) viszonyítva
| Elv | Tápanyag érték | Százalékos RDA |
|---|---|---|
| Energiatartalom | 213 Kcal | 11% |
| Szénhidrát | 45,54 g | 35% |
| Fehérje | 2,42 g | 4% |
| Összes zsír | 2,26 g | 10% |
| Koleszterin | 0 mg | 0% |
| Élelmi rost | 8,1 g | 21% |
| Vitaminok | ||
| Folátok | 62 mg | 15,5% |
| Niacin | 1,179 mg | 7% |
| Pantoténsav | 0,509 mg | 11% |
| Piridoxin | 0,376 mg | 29% |
| Riboflavin | 0,168 mg | 13% |
| Tiamin | 0.238 mg | 20% |
| A-vitamin | 28 IU | 1% |
| A C-vitamin | 43 mg | 72% |
| Elektrolitok | ||
| Nátrium- | 3 mg | 0% |
| Kálium | 518 mg | 11% |
| Ásványi anyagok | ||
| Kalcium | 27 mg | 3% |
| Réz | 0.447 mg | 50% |
| Iron | 1,01 mg | 13% |
| Magnézium | 32 mg | 8% |
| Mangán | 0,952 mg | 41% |
| Foszfor | 93 mg-os | 19% |
| Cink | 0.52 mg | 5% |
| Növény-tápanyagok | ||
| Növény-szterolok | 22 mg | – |
Nem utolsó sorban :GLUTÉNMENTES
A jól ismert gesztenyepüré és sült gesztenye mellett a kevéssé ismert gesztenye lisztről ITT olvashatnak.
Élelmiszerként tehát nagyon értékes a gesztenye „gesztenyéje” de azért gyógyhatása is van ennek a monumentális fának azonban ez a leveleiben és a kérgében rejlik.
A levelek és a kéreg tanninokat tartalmaz amely összehúzó gyulladáscsökkentő hatású. A levelekből készített teát használják
-görcsös köhögéssel járó betegségekben, szamárköhögés, hörghurut
-torokfertőtlenítőként gargarizáláshoz
-hasmenés kezelésére
-izom és reumatikus fájdalom enyhítésére borogatásként
Tea:1 evőkanálnyi gyógynövényt 3 dl vízzel 5 percig főzzük, szűrjük. Fogyasztása naponta három alkalommal javasolt.