Az antibiotikumok korát éljük de már régen elveszítettük előnyünket a baktériumok ellen vívott  harcban. Mi lesz ezután ha a kutatók már nem tudnak lépést tartani avval ahogy a  kórokozók igen gyorsan alkalmazkodnak a helyzethez vagyis rezisztenssé válnak. A helyzet komoly, a megoldás nagyon nehéz. Egy ígéretes  lehetőség a méhek és a méz. A kutatás szerint az elkövetkezendő időkben nagy szükségünk lehet rájuk.

A  svéd Lund Egyetem kutatói felfedezték hogy a mézelő méhek gyomrában élő tejsavbaktériumok egy csoportja erős antibiotikus tulajdonságot mutatnak olyan baktériumokkla szemben is mint például az MRSA

Tekintettel arra hogy az emberek a friss mézet évezredek óta használják sebek gyógyítására meglepő hogy a tudósok milyen keveset tudnak a friss méz antibiotikus tulajdonságairól. A hangsúly a friss szón van -a kutatók szerint- mert a boltokban kapható méz már csak elpusztult baktériumokat tartalmaz a friss méz pedig még élőket.

Dr. Tobias Olofsson és munkatársai a mézelő méhek gyomrában található friss mézben tejsavbaktériumok egy különleges csoportját fedezték fel. Ezek a baktériumok szimbiózisban élnek a méhekkel és úgy tűnik antimikrobialis vegyületek előállításával részt vesznek a méz termelésében is.A baktériumok  nagy mennyiségben találhatók a friss mézben.

A laboratóriumi kultúrákban végzett kísérletek szerint a tejsavbaktériumokban gazdag méz hatékony volt olyan  súlyos fertőzések ellen amelyeket általában legyengült immunrendszerű betegek kapnak meg kórházi körülmények között. Ilyenek például  az MRSA (meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus), VRE (vankomicin-rezisztens Enterococcus), vagy a Pseudomonas aeruginosa. 

Emberen és ezeken a súlyos betegségeken természetesen még nem tesztelték a feltevést azonban a tejsavbaktériumokkal dúsított méz hatását azért élő állatokon már kipróbálták. Az alanyok olyan lovak voltak amelyek valamilyen nem gyógyuló sebbel küzdöttek hosszabb  idő óta és az egyéb lehetséges kezeléseket tulajdonosaik már kipróbálták a gyógyulás érdekében-eddig sikertelenül. Mind a 10 kísérletben résztvevő állat meggyógyult a „mézes kezelés” hatására.

A csapat úgy véli a tejsavbaktériumok által előállított széles spektrumú hatóanyagok eredményessége  több okra vezethető vissza: minden antibiotikum egy jól meghatározott hatóanyag amely általában a baktériumok egy szűk spektruma ellen hatékony. Az élő tejsavbaktériumok csoportja viszont mindig a veszélynek megfelelő típusú antibakteriális anyagot termeli. És a módszer jól működik már több ezer éve megvédve a méheket és a mézet a káros mikroorganizmusoktól.

A további kutatások iránya a tejsavbaktériumok potenciális felhasználása emberi és állati sebek kezelésére.

Az eredmények fontosak lehetnek a nyugati világban ahol az antibiotikum rezisztencia komoly és egyre növekvő probléma, valamint a fejlődő világban ahol a friss méz könnyebben elérhető mint az antibiotikumok.

Van azért a minket segítő méhekkel kapcsolatban egy  rosszabb hír is.

2013- ban egy másik kutatócsoport néhány megállapítást tett a növényvédő szerek méhekre gyakorolt hatásairól. Néhány növényvédő szer nem öli meg ugyan a méheket,  az általuk okozott kár mégis beláthatatlan. Összezavarják a méhek enzimműködését,  táplálkozási magatartásukat, asszociatív tanulási képességüket ,és ivadékgondozási szokásaikat.Felborul a jól kialakított rendszer, és ha a bevált ökoszisztéma is megsérül (méhek és tejsavbaktériumok korrekt együttműködése ) nézhetjük mi marad a természetes gyógyszerként használatos mézből.