Csupán wellness vagy inkább alternatív terápia? Ebbe is abba is belefér ez a furcsa kényeztetése a testnek és a léleknek. Egy különleges spa élmény: a szénafürdő.

Nem mai találmány és nem is  kényes városi népek ötölték ki maguknak. Szigorúan évszázados hagyományokból táplálkozik amikor a vidéki gazdák saját bajaikat a saját eszközeikkel próbálták orvosolni.
A hagyomány gyökereit  egy kicsit  délebbre kell keresnünk. Dél-Tirolban és még a XIX. század elején kezdődött mikor az alpesi legelőkön egész nap kaszáló munkások a napi munka után a csűrben tértek nyugovóra a kissé nedves szénában. Meglepődve tapasztalták hogy másnapra a munka minden fáradalma kitörlődött izmaikból és ízületeikből,  kipihenve tele energiával kezdhették a következő napot. Élek a gyanúperrel  hogy eszükbe sem jutott íly módon gyógyítani magukat, inkább csak ott volt kényelmes hely az éjszakát eltölteni.
A XIX század második felében aztán mintha tudatosodott volna a széna gyógyító ereje, megtalálta helyét a népi gyógyításban, a  híre messzire eljutott. 1871-ben Dr. Lersh Aachen annak a megállapításának adott hangot hogy egy kis hegyi faluban (Passo degli Occhimi, Bolzano közelében Olaszországban ) nem csak a helyi földművesek alszanak a szénában munka idején hanem érkeznek távolabbról  is  olyanok akik reumás  ízületi bántalmakban szenvednek és alávetik magukat az úgynevezett fűfürdőknek.

Vagyis: a frissen kaszált széna néhány nap alatt elkezd erjedni ami nem is kicsi hőfejlődéssel jár. A korabeli wellness rajongók vagy inkább gyógyulni vágyók aztán nyakig eltemetkeztek a szénában amelynek hőmérséklete a 60 fokot is elérhette. Segítőik gyakran törölgették homlokukról az izzadtságot elhajtották a legyeket és alkalom adtán vörös és fehér borral itatták a gyógyulni vágyókat. Még mondja valaki hogy a welness a XX. század találmánya.
Kis szépséghiba hogy akkoriban a széna többször használatos volt, ugyanazt a szénát több betegnél is használták gyógyításra.

Ma már csak egy szálloda követi a hagyományos módszert -kivéve a széna többször használatos voltát-Garniga Thermal Resort (Trento, Olaszország). A széna a közeli Bondone hegy 1200 -1500 méter magas hegyi rétjeiről származik ahol természetesen a fő között gyógynövények is találhatók. Erdei tisztesfű, árnika, orbáncfű, kökörcsin, a Potentilla nemzetség alpesi tagjai,  áfonya, cickafark. Ez a magasság nem csak a különleges virágmixet garantálja hanem azt is, hogy a lekaszált szénában nem lesznek rovarok és egyéb paraziták amelyek az 1200 méter tengerszint feletti magasságban gyakorlatilag nem léteztnek. A lekaszált füvet aztán  leszállítják a völgybe ahol 50 cm-es vastagságban kádakban erjesztik. Köszönhetően a jelen levő mikrobiális flórának 1-2 nap alatt a hőmérséklet eléri a 60 fokot és ezen a hőmérsékleten már megkezdhető a kúra.

A meztelen beteget 10-20 centi vastag meleg fűbe burkolják ahol 20 percet tölt, majd a fürdő után  még 30-45 percet pihenhet egy gyapjú takaróba burkolva egy pihenőszobában. A kúra nagyfokú izzadással jár, a lehűlés lassan következik be 3-4 óra alatt. Ajánlott ebből 10 kezelést végezni a hatás érdekében.

Dél-Tirolban több szállodai is foglalkozik a wellnessnek/vagy terápiának ezzel a különleges fajtájával. Természetesen ahány hely annyiféle gyógynövény összetétel, és a kényesebbek részére kicsit meg is változtatták a módszert. Más hotel környékén más gyógyfüveket emlegetnek: kakukkfű, macskagyökér, kúszótarack, perje és csenkesz meg efféléket. A vendéget  forró vízzel átitatott szénába burkolják, jól betakarják, majd egy meleg vízágyon töltheti az elkövetkező 20 percet.

Mi történhet abban a 20 percben.

 Az illóolajok, a különböző növények cserzőanyagai és a cumarin, összekötve a széna melegével, segítik a vérkeringést és a szövetanyagcserét, javítják a kötőszövetek rugalmasságát, csökkentik a feszültséget és oldják a görcsöket,  lazítják a merev izmokat. Igaz ugyan hogy a szénafürdő összetétele nagyon különbözhet egymástól mégis azt lehet mondani hogy jó hatással van a következő betegségek esetén:

arthrosis;

poszttraumás gyulladt ízületek ( törések ficamok szakadások után)

enyhe gyulladások, mint például a pszoriázisos ízületi gyulladás , spondyloarthritis,  a gerinc  krónikus fájdalma

izomgörcsök (kontrakció)

izommerevség

reuma (nem akut)

fibromyalgia, osteoarthritisz

Egy idő után a népi gyógyászatban használatos technológiák  felkeltik a hagyományos orvoslás művelőinek figyelmét. Már a  szénafürdő elnevezésen is fennakadtak azok akik a tudomány oldaláról közelítettek a dologhoz. Azt ajánlják a neve legyen inkább fűfürdő,  és már van   kezelésnek egy igazán impozáns megnevezése is: phytobalneoterápia.  Az alternatív gyógyászat iránt érdeklődő kutatók  vizsgálatot is végeztek hogy megállapítsák valóban használható-e ez a népi módszer valamire.

A vizsgálat helye a feljebb emlegetett  hagyományos módszert követő hotel, alanyai pedig  fibromialgia szindromában szenvedő nők .
Mint a többi hőterápiás kezelésnél, a phytobalneoterápiánál  sem lehet hatásmechanizmust leírni, de valószínűleg  kombinált mechanikai, kémiai, fizikai, és fiziko-kémiai hatásai adják a végeredményt.
A meleg befolyásolja az izomtónust és a fájdalom intenzitását, segít csökkenteni az izomgörcsöt és növeli az idegvégződések ingerküszöbét. Leírták hogy termikus stimuláció hatására a kollagénben gazdag szövetek nyújthatósága  nő és ez javítja az ízületek mozgékonyságát. A fürdő magas hőmérsékletete egy gyors felületi vérbőséget idéz elő, majd a mélyebb szövetekben is -izületi tok, szalagok-aktív vérbőség  keletkezik. A megnövekedett vérkeringés pedig kimossa a szövetekből a gyulladáskeltő mediátorokat.
Ezen túlmenően a termikus stressz hatására megnő a szérumban a hipofízis hormonok, és a szervezet által termelt opioid jellegű fájdalomcsillapítók az endorfinok mennyisége. A phytobalneoterápia ezen hatása kihasználható minden olyan reumatikus betegségben amelyet fájdalom és elhúzódó izommerevség izomgörcs kísér.
Ezekhez a hatásokhoz pedig társul a növényekben levő illó olajok, terpének és más aromás anyagok hatása amelyek  a bőrön keresztül a szervezetbe lépnek.

A vizsgálat folyamán természetesen figyelemmel voltak az egyéb társbetegségekre is. Az idős kor, korábbi szívinfarktus, aritmiás zavarok, érelmeszesedés-ha megfelelően stabilizált a beteg állapota a kezelés nem ellenjavallt. Az alsó végtagok visszeressége vagy protézisek jelenléte sem probléma, és érdekes módon az allergiás reakciók sem jellemzőek a kezelés során még olyanoknál sem akiknek ismert allergiájuk, netán szénanáthájuk van Néhány betegnél a bőrön kiütések jelentkeztek de emiatt nem szakították meg a kezelést.

A teljes tíz alkalmas kezelést az ötödik után azonban érdemes egy napra félbe szakítani. Egyes embereknél ugyanis enyhe termikus válság jelentkezik vagyis gyengeség, migrén, álmatlanság, rossz közérzet és az ízületi fájdalom felerősödése. Egy igazi termikus válság megjelenése azonban ritka és igen ritkán szakítják meg emiatt a tíz alkalomból álló kezelést.

Összefoglalva a kutatók szerint van helye a terápiában a fűfürdőnek. A betegeknek azon  csoportjánál amely a szokásos gyógyszeres terápiája mellett még 10 kezelésen is részt vett a végén az összes vizsgált paraméterben jelentős javulás volt tapasztalható. Különösen olyan esetekben javallt amikor a gyógyszeres terápiának komoly kockázata van.

És egy másik szemszög:A   The Telegraph újságírója pár éve kipróbálta a szokatlan wellnesst Dét-Tirolban. És a véleménye? 

„Körülbelül 20  kínzó viszkető perc után azt mondták hogy véget ért a kezelés. Amikor kicsomagoltak le tudtam söpörni magamról a szénát : zuhanyzó nincs, de nincs is semmi értelme- mondták- hisz lemossa mindazt a jót ami a kezelés lényege. Szóval úgy kellett volna éreznem magam mint aki új életre kelt. Nem vettem észre …bár az igazat negvallva 10 kezelésre lenne szükség. Személy szerint úgy éreztem az egy kezeléssel így is elég messzire mentem.”

Forrás:

-PHYTOBALNEOTHERAPY (“HAY BATHS”) :BETWEEN TRADITION AND MODERN MEDICINE

Angela PETRAGLIA, Barbara BELLISAI, Patrizia MANICA Antonella FIORAVANTI1

-www.telegraph.co.uk

-www.en.benessere.com