A béltraktusban élő barátságos baktériumok már számos antibiotikum rezisztens gént hordoznak egészséges gyerekekben is.Ez aggodalomra ad okot mert a gént a bélben élő barátságos baktériumok könnyen átadhatják káros mikrobáknak és ezzel csökkenthetik az antibiotikumok hatékonyságát ami a betegségek súlyosbodásához vezet.A tanulmányt a Washington Egyetem kutatói végezték.
Az első megjegyzés már megdöbbentő: a gyermekek életük első 5 évében több antibiotikumot kapnak mint életük bármely más 5 éves periódusában.Az antibiotikumok gyakori expozíciója felgyorsítja a rezisztencia kialakulását,csak akkor kellene hozzájuk folyamodni ha tényleg szükséges-mondja a tanulmány vezető szerzője Gautam Dantas.
Bár a vizsgálat nem volt túl széles körű -csupán 22 alanyon végezték akik 6 hónap és 19 év közöttiek voltak-a mintákban 2500 új antibiotikum rezisztenciát hordozó gént fedeztek fel amely az eddig ismert gének számát több mint 30%-kal bővítette.

A mikrobák évezredek óta harcolnak egymással,új antibiotikumokat fejlesztenek ki (és az ehhez szükséges géneket) hogy elpusztítsák versenytársaikat, és újabb rezisztencia géneket hogy megvédjék magukat.A fegyverkezési verseny mögött a mikróbák hatalmas genetikai erőforrása áll.

A bél mikrobiális flórájának DNS vizsgálatakor 18 antibiotikum ellen találtak rezisztencia géneket. Majdnem minden negyedik antibiotikum hatékonysága csökken ezeknek a géneknek a köszönhetően.Sok gént olyan DNS szakaszokon találtak melyek igen könnyen ugranak át egyik baktériumról a másikra magukkal hurcolva a rezisztenciát is.

A kisgyermekek születésük után alakítják ki a rájuk jellemző bélflórát miközben csúsznak-másznak a földön, a szájukba vesznek mindent és találkoznak a körülöttük élők baktériumaival. A saját mikrobiális közösségük körülbelül három éves korukra alakul ki teljesen.A rezisztens gének azonban már hat hónapos korukban megjelennek a bélflórájukban és az idő múlásával ebben nincs nagyobb változás.Tehát a 19 éves emberben meglevő rezisztens gének már a hat hónaposban is majdnem ugyanolyan mennyiségben megtalálhatók. Ebből az következik hogy a rezisztens géneket hordozó állomány sokkal gyorsabban megtelepszik a bélrendszerben -elég neki hat hónap-mint a többiek akiknek a teljes felállásához 3 év szükséges.

A kutatások szerint tehát már körülbelül hat hónap után meg lehet mondani ki milyen antibiotikumra rezisztens gének skáláját hordozza magában.

Megjegyzésként szerepel hogy az Egyesült Államokban több ember halálát okozza évente a Meticillin Rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA) által okozott fertőzés mint a HIV vírus, és az antibiotikum rezisztens fertőzések kezelése igen nagy pénzügyi terhet ró az egészségügyre.

Ez a kutatás még csak a kiindulópont volt. Tovább követik az alanyok életét abból a szempontból hogy hogyan változik az idő múlásával az általuk hordozott antibiotikum rezisztenciát hordozó gének állománya.

Forrás: SD