Egy kis gránátalma kivonat a szív egészségéért.

A gránátalma kivonatot tartalmazó kapszula segít megőrizni az erek egészségét , csökkenti a szívroham és az agyvérzés kockázatát . Ez jó hír azoknak akik nem képesek ellenállni az egészségtelen ételeknek .

A maga nemében úttörő tanulmány az első amelyben spanyol kutatók megvizsgálták egy gránátalma kivonatot tartalmazó kapszula hatását a szív és érrendszerre.Nos nem emberen hanem sertésen,de ez nem von le a vizsgálat értékéből , mivel ennek a háziállatnak a szív és érrendszere hasonló a miénkhez.

Hosszabb ideig zsíros ételekkel etetve a sertéseket ugyanúgy megsérülnek az ereik mint az embernek. Különösen a véredények belső fala az endothelium.  Itt termelődnek azok az anyagok amelyek az erek összehúzódását vagy ellazulását eredményezik. A verőerek rugalmasságának elvesztése súlyos következményekkel jár.

A zsíros ételekkel etetett állatok erei kevésbé rugalmasak , kevesebb nitrogén monoxid gáz szabadul fel amely ellazítja az erek falát ,és még egyéb jelei is megfigyelhetőek voltak  a szívproblémáknak.

A 200 mg gránátalma polifenolt  tartalmazó kapszulával azonban sok negatív hatás kivédhető.A tanulmány az Európai Kardiológiai Társaság Kongresszusán hangzott el.

Korábbi kutatások kimutatták hogy a gránátalma csökkenti a vérnyomást valószínűleg a stresszhormonok szintjének csökkentésével , valamint napi egy pohár juice növeli a véráramlást olyan embereknél akiknek az artériái kissé már beszűkültek  a lerakódott  koleszterintől.

Új  melanoma elleni  gyógyszer készülhet az édesgyökér egyik hatóanyagából

Az USA-ban végzett korábbi kutatások már azonosítottak egy az édesgyökérben található vegyületet  amely  laboratóriumi körülmények között lelassította a rákos sejtek növekedését. Az anyag neve  glicirrhizin de a további fejlesztéseket megakadályozta az a tény, hogy az anyag hosszú távú fogyasztása mellékhatásokkal jár. Magas vérnyomást és az agy duzzanatát okozhatja.Az University of Minnesota kutatói azonban találtak az édesgyökérben egy másik vegyületet amely ugyanazokkal az előnyökkel jár a mellékhatások nélkül. A neve  isoangustone-A . A vegyület szintén csökkenti a melanoma sejtek szaporodását laboratóriumi körülmények között ,és az extraktumot egereknek  adagolva ugyanez a hatás érhető el.

 Mi történik ha kevés a cink

A WHO felmérése szerint a Föld népességének legalább harmada, de valószínű, hogy akár a fele cinkhiányos . A cink az élővilágban közel 300, míg az emberi szervezetben több mint 100 enzim működésében vesz részt. Az egyetlen fémion, amely mind a hat nagy enzimcsoportban (oxidoreduktázok, transzferázok, hidrolázok, ligázok, izomerázok és liázok) megtalálható.

A  University of Wisconsin-Madison kutatói most arra a következtetésre jutottak hogy a cinkhiány összefüggésben lehet olyan betegségekkel mit a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór. A fehérjék működésének egyik alapja az hogy helyes alakot vegyenek fel a térben. Ez a megfelelő térbeli elrendeződés aztán lehetővé teszi  egyes fehérjéknek a megfelelő másik molekulákkal  való összekapcsolódást ,vagy azt hogy egy térbeli hálót alakítsanak ki valamilyen külső behatoló megfékezésére. Ha a fehérjék elveszítik alakjukat magas hőmérséklet ,vagy kémiai sérülés eredményeként nem képesek tovább ellátni feladataikat.Összecsomósodnak és működésképtelen plakkokat alkotnak  pont olyanokat amelyeket felelőssé tesznek a két fent említett betegség okozásáért. A kutatók szerint  a fehérjék térbeli stabilitásához cink szükséges ,hiányában pedig csökken a fehérjék stabilitása . A cink tehát nélkülözhetetlen tápanyag viszont ha túl sok van belőle akkor mérgező.A kutatók élesztősejteken tanulmányozzák azt a bonyolult mechanizmust hogyan képes a sejt alkalmazkodni a cink-hiányhoz és a túlkínálathoz egyaránt. A sejtek számára nagy kérdés hogyan találjanak megfelelő mennyiségű cinket a növekedéshez és a működéshez és ugyanakkor ne halmozzák fel annyira hogy a túlkínálat megölje őket. Az élesztősejtek a cinkhiány kivédésére egy biztonsági mechanizmust találtak ki magunknak amellyel a fehérjéket épen tartják és így biztosítják a megfelelő működést. A kutatók azt tervezik emberi sejtkultúrákon  megpróbálják kideríteni létezik-e ilyen vagy hasonló a fehérjéket a cinkhiánytól védő mechanizmus az emberi szervezetben is.

Forrás: DM, SD