A gabonamagvakat és azok csíráit különböző ételek készítésére már évezredekkel ezelőtt felhasználták. Sokan viszont ma viszolyognak a csíráztatott magvak fogyasztásától, pedig rendkívül egészséges. A fogyókúrába is tökéletesen beépíthető és ajánlott, mivel kalóriaszegény, ugyanakkor megóv a vitamin- és nyomelemhiánytól is. A csíráztatás során kibújó csíra rendkívül tápláló, hiszen a folyamat alatt a komplett fehérjeláncok a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakra (mint például a lizin), a zsírok nagy része zsírsavakra, az összetett szénhidrátok pedig egyszerű szénhidrátokra bomlanak. Az ilyen változásokon keresztül ment és nedvességtartalmában növekedett csíráztatott mag gyorsabban emészthető, azonkívül rendkívül gazdag vitaminokban és vízben oldódó ásványi sókban is.
A sikeres előkészítés (a puhítás és a csíráztatás) alatt képződik a csíra a magokban, ami étvágygerjesztő és jótékony hatású a szervezet számára, s még a termékenységet is fokozza. A csíráztatási folyamat alatt a vízzel, a meleggel és az oxigén mennyiségével szabályozhatjuk a biológiai folyamatot. Ezek a tényezők a magok ideális fejlődéséhez szükségesek. Ebből már kitűnik, hogy a sikeres csíráztatáshoz két fontos tényező kell: a víz és a meleg. A csíráztatáshoz mindig speciális, erre a célra kifejlesztett edényt, valamint csak hántolatlan és vegyszermentes magot használjunk
A magokat először 6 órán át szobahőmérsékletű vízben áztassuk, ezután hideg folyó vízben (naponta 2-3 alkalommal) alaposan mossuk át, majd tegyük bele a csíráztató edényünkbe, amit minden alkalommal használat előtt alaposan fertőtlenítsünk. Sötétben a csírák világos színűek és B2-vitaminban gazdagok lesznek. Világosban a csírák zöldekké és C-vitaminban gazdagokká válnak. A magok csíráztatási ideje átlag 3-6 nap.
Fontos, hogy a magokat 6 óránál tovább ne áztassuk a vízben, mert így sok mérgező anyag szabadul fel és elkezdődnek a nem kívánt káros folyamatok. A csíráztatás során olyan higiénikusan dolgozzunk, amennyire lehet. Gondoskodjunk arról, hogy a magok ekkor már ne érintkezzenek a lecsöpögő vízzel. Pár nap alatt 1-2 milliméteres csírák jelennek meg, amelyek már fogyaszthatók. Ne hagyjuk azonban túl nagyra megnőni őket, hiszen a csíra nem egyenlő a zöld növénnyel.
A csírázást amiláz-enzim, vagy egyszerű cukor hozzáadásával is gyorsíthatjuk.Ám a cukortartalom nem mindig előnyös, mert így a magok könnyebben penészednek, erjednek, ami baktériumok megtelepedéséhez és a magok rothadásához vezet. Ezért ne túl sok csíráztatott magot készítsünk egyszerre.Ha a csírakeveréknek kellemetlen szaga van, vagy valamiféle penészedést észlelünk, akkor nem szabad felhasználni.
A csírák fogyasztásának további előnye az anyagcsere normalizálása, a tápanyagok felszívódásának, lebontásának, beépülésének és a salakanyagok kiválasztásának elősegítése. Főleg a téli időszakban van ennek jelentősége.
A csíra felhasználható nyersen, különböző krémek és saláták készítéséhez, szárítva és őrölve is liszt készítéséhez (amelyből kenyeret, tésztákat és süteményt készíthetünk), valamint magostól, vagy csak a csíra mag nélkül, különböző szendvicskrémek, levesek, töltelékek, köretek, savanyúságok formájában. Fontos azonban, hogy a hüvelyeseket csak hőkezelés (10-15 perc főzés, sütés) után fogyasszuk
A kész csírákat tárolhatjuk nyersen: hűtőben (akár 1-2 hétig is), de felhasználás előtt alaposan mossuk le a nyákot. Szárítva (sütőben nagyon alacsony hőmérsékleten) konyharuhába tekerve is tárolhatók, száraz hűvös helyen. Csak étkezési célra termelt magokat csíráztassunk, melyek gyógynövény- és élelmiszerboltokban kaphatók.
Forrás: MTI Dr. Sütő András