Az étrenddel módosított bélflóra befolyásolja az agyműködést

(MTI) – El?ször sikerült kimutatniuk kutatóknak, hogy a táplálékkal a gyomorba bevitt baktériumok hatással lehetnek az emberi agy m?ködésére.

    Egészséges n?k agym?ködése megváltozott mind nyugalmi, mind érzelmi-felismerési helyzetben, ha rendszeresen fogyasztottak probiotikumokat tartalmazó joghurtot – mutatta ki a Kaliforniai Egyetem (UCLA) Los Angeles-i karának vizsgálata.
A probiotikumok támogatják a bélrendszerben a hasznos baktériumok elszaporodását, a betegséget okozó káros baktériumokat pedig visszaszorítják.
„Arra figyeltünk fel, hogy a joghurt egyes összetev?i befolyásolják az agynak a környezeti ingerekre adott válaszát” – idézte Kirsten Tillischt, a tanulmány vezet? szerz?jét a ScienceDaily tudományos hírportál.
 A kutatók már tisztában voltak azzal, hogy az agy jelzéseket küld az emészt?rendszernek, így okozhatnak az érzelmi változások és a stressz emészt?rendszeri panaszokat. Eddig is gyanították, ám csak állatoknál igazolták azt, hogy ellenkez? irányban is folyik a kommunikáció. „Egyes betegek állítják, sosem tapasztaltak szorongást vagy depressziót, míg bélrendszeri problémáik nem jelentkeztek. Tanulmányunk kimutatta, a bélcsatorna-agy útvonal kétirányú” – magyarázta Tillisch.
A felfedezés jelent?s hatással lehet a jöv?beni kutatásokra az emészt?szervi, mentális és neurológiai betegségek megel?zésének és kezelésének terén.
A szakemberek vizsgálatában 36, 18-55 év közötti n? vett részt. Három csoportra osztották ?ket, az els? csoportban lév?k négy héten át naponta kétszer fogyasztottak többféle probiotikummal dúsított joghurtot, a második csoport tagjai ezeket nem tartalmazó, ám ugyanolyan külsej? és íz? tejterméket, a harmadik egyiket sem. A négyhetes kúrát megel?z?en és azt követ?en is MRI-készülékkel vizsgálták meg a résztvev?ket, mindkét alkalommal nyugalmi állapotban, illetve válaszadás közben. Az utóbbi úgy történt, hogy a n?knek dühös vagy rémült arcokat ábrázoló fotókat mutattak, amelyeket ugyanolyan reakciót tükröz? arcok képével kellett párosítaniuk.
A feladat idején a probiotikumot fogyasztó n?k érzelmekkel, érzékeléssel kapcsolatos agyterületei kisebb aktivitást mutattak, míg a másik két csoport tagjainak agytevékenysége változatlan vagy er?teljesebb volt. A kutatókat meglepte az, hogy az agy milyen sok területét érintette a változás.
  „Emészt?szervi, mentális és neurológiai betegségek megel?zésének és kezelésének új stratégiáit kutathatjuk, mivel bebizonyosodott, a bélrendszer is küld jeleket az agynak, és a jelek étrendmódosítással befolyásolhatók – jelentette ki Emeran Mayer (UCLA) orvos, pszichiáter és pszichológus, a tanulmány vezet? szerz?je. 
    A probiotikumok agym?ködésre gyakorolt hatása a szakemberek szerint felveti a kérdést, vajon a sorozatos antibiotikum-kúrák járnak-e hasonló következménnyel. Az újszülött intenzív centrumokban, illetve a gyermekkori légz?szervi fert?zések kezelésekor hosszú ideig alkalmazott antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát, és lehetséges, hogy hosszú távon befolyásolja az agym?ködést.
A tudósok szerint ha sikerül jobban megérteni a bél mikrobiológiája és az agy közötti összefüggést, új utak nyílhatnak a krónikus fájdalom, az Alzheimer-kór vagy az autizmus kezelésében.
A tanulmány a Gastroenterology cím? szakfolyóirat júniusi számában jelenik meg.