Az Apis – méh – és a terápia – gyógyítás – szavak összevonásából keletkezett az apiterápia kifejezés. Az apiterápia a méhészeti termékek – méz, virágpor, propolisz, méhpemp?, méhméreg – gyógyító célú felhasználását jelenti. A története az ?sid?kre nyúlik vissza, hiszen az ember már akkor felismerte a méhek hasznos voltát és az általuk el?állított termékek jótékony hatását. Az apiterápia egyik fontos gyógyító terméke a méhek által gy?jtött virágpor.

A virágpor a közhiedelemmel ellentétben nem egyszín?, hanem egy szemcsénként változó szín? anyag a narancssárga összes árnyalatában egészen a sötétbarnáig. Biológiai értéke folytán jelent?s energiaforrása a méheknek, de az embernek is az lehetne. Fontos fehérje forrás, mivel a 22 aminosavból fajtától függ?en mintegy húszat tartalmaz és ezek között megtalálhatóak a létfontosságú (esszenciális) aminosavak is. Emészthet? fehérje tartalma esetenként megközelítheti a 40 %-ot is (a f?z, a pipacs, a mák, a lóhere és a gyermekláncf? esetében).

Er?sít?, roboráló hatása összefügg magas vitamin és ásványi anyag tartalmával. A méhészeti termékek legjelent?sebb vitaminforrása.
Vitaminjai: B1, B2, B3, B6, B7, C, E, folsav és pantoténsav.
Ásványi anyagai: vas, réz, kén, kálium, kalcium, magnézium, mangán, cink, króm, nikkel, szelén, klór, kobalt, foszfor és szilícium.
A vitaminokon és az ásványi anyagokon túl a virágpor tartalmaz még közel százféle enzimet, melyek közül a fontosabban az amiláz, invertáz, pektináz, pepszin, tripszin, erepszin, továbbá telítetlen zsírsavakat (linolsav, linolénsav, eikozánsav), melyek „lesöprik” az érfalakra rakódott koleszterint.
A virágporban megtalálhatóak még fitoszterinek és flavonoidok is, a flavonoidok közül érdemes kiemelni a rutint, a heszperidint és a kvercitint, melyek kiemelked? hatással vannak az érfalakra.

Mint fontos biostimulátor eredményesen használható túlfeszített fizikai és szellemi megterhelésnél. Kit?n? er?sít?, roboráló fejl?désben visszamaradt, vérszegény gyermekeknél, betegségb?l lábadozóknál. Jól használható még id?sebbek emlékezetkiesésénél, dekoncentráltságnál. El?nyös élettani és gyógyhatása miatt a virágpor, mint él? táplálék, els?sorban nyersen – sütés, f?zés nélkül – fejti ki áldásos hatását.
Az egyes virágpor fajták a hatóanyagok arányától függ?en eltér?en hatnak egyes betegségekre.

A virágpor fajták alkalmazási javaslata:

• Idegrendszeri zavaroknál, levertségnél (akác, hárs virágpor)
• Prosztata bántalmaknál (kakukkf?, gesztenye virágpor)
• Keringési panaszok esetén (gesztenye, repce, kakukkf? virágpor)
• Húgyúti betegségeknél (gyermekláncf? virágpor)
• Szívelégtelenségnél (almafa virágpora)
• Emésztési és bélpanaszoknál (zsálya, szeder virágpor)
• Nemi m?ködési zavaroknál (kakukkf?, zsálya virágpor)

A vegyes virágpor hatása sokoldalúbb, ezért tökéletesebben szolgálja a szervezet normális m?ködését. Általánosságba véve a napi 15 – 20 gramm virágpor elfogyasztása 3 – 4 hetes kúra során az alábbi esetekben hozhat pozitív változást.

• étvágytalanság, bélpanaszok,
• b?rbetegségek, nyálkahártya- és köt?szövet-gyulladás,
• májpanaszok, cukorbetegség,
• hajhullás,
• pszichoterápiás kezelések esetén,
• prosztata megnagyobbodás,
• funkcionális nemi zavarok,
• vérkeringési zavarok, érfalgyengeség,

Rendszeres fogyasztása javítja a vérképet, azonban a virágpor túlzott mérték? fogyasztása étvágyjavító hatásánál fogva hizlaló hatású lehet.
A virágpor nem csodaszer, azonban 3 – 4 hetes kúra bizonyítottan egészségvéd?, er?sít?, betegséget megel?z? hatású, ezért a fogyasztását, én a pollenallergiások kivételével mindenkinek javaslom.