Valami amit érdemes tudni a tejről!

Egy neves angol kutatónő, aki gyógyíthatatlannak diagnosztizált mellrákban szenvedett, saját gyógyulásával bizonyította be, hogy az abszolút tejmentes (plusz alacsony zsír- és fehérjetartalmú, viszont zöldségekben gazdag) diéta leküzdi ezt a betegséget és megment a kiújulásától.
Professor Jane Plant: Your Life in Your Hands – Understanding, Preventing and Overcoming Breast Cancer, Virgin Publishing Ltd, London, 2000.

A tehéntej a bocinak, a kecsketej a kecskegidának való – mondogatják azok, akik az ember számára szükségtelennek tartják a tejfogyasztást. És egyáltalán nincsenek kevesen, akik így gondolkoznak: az összes ázsiai nép étrendjéből hiányzik a tej, tejtermék.

Viszont igen alacsony az ázsiai nők körében az emlőrák előfordulási aránya.
Professzor Plantnak is ez ötlött eszébe, amikor saját megmenekülésének lehetőségét kutatta: kereste az alacsony emlőrák-előfordulási arány okát. Ő maga már többször is végigszenvedte ennek a betegségnek (és korszerű terápiájának) kínjait, és a maga részéről mindent megtett a gyógyulásáért. A lehető legegészségesebben táplálkozott: alacsony zsírtartalmú (például zsírmentes joghurt) élelem, sok rost (biozöldségek), szójababtúró (tofu), teljes értékű gabonák. Mégis kiújult a daganata. “És amikor az összes tejterméket kiiktattam a táplálkozásomból, a nyaki nyirokcsomó hatalmas másodlagos rákos daganata, amit gyógyíthatatlannak diagnosztizáltak, hetek alatt eltűnt. Számomra ez volt a legmeggyőzőbb bizonyíték a tej ellen” – írja könyvében Plant.

De mitől olyan veszedelmes a tej?

A tejben – a tehenek külön hormonkezelése nélkül is – természetes módon előfordulnak növekedési hormonok (IGF-1, -2), amelyek a kisborjú növekedését (sejtosztódást, sejtdifferenciálódást) szolgálják. Ezek igen erős hatású anyagok, koncentrációjuknak egészen kismértékű növekedése is sejtburjánzást válthat ki. Kiváltképpen az olyan, erre különösen érzékeny szövetekben, mint az emlő vagy a prosztata. Valószínűleg vannak emberek, akik érzékenyebben reagálnak a tejre: esetleg az emésztőrendszerük nem tudja kellően lebontani a tej alkotórészeit, és annak biológiailag aktív kémiai anyagai a bélfalon át egyenesen a véráramba kerülnek. Sajnos, az a feltételezés nem állja meg a helyét, hogy a tej homogenizálása csökkentené a daganatképző hormonok véráramba kerülésének kockázatát. Egyes kutatók szerint inkább mintegy kapszulába zárják az apró zsírcseppek a biológiailag aktív anyagokat (fehérjéket és hormonokat), és esélyt adnak arra, hogy néhányan túléljék az emésztés folyamatát – ezek közvetlenül az emésztőrendszert károsíthatják. Egyes kutatók szerint ez vezethet a vastagbéldaganat kialakulásához is. Emellett – ne feledjük el – az élelmiszerfeldolgozás csúcstechnológiái megteremtették annak lehetőségét, hogy a tej egyes anyagait, például a tejfehérjét vagy a laktózt különválasszák, és olyan élelmiszerhez adagolják, amiben azelőtt tejösszetevő sohasem fordult elő. Tehát – vegyük hozzá – nemcsak szándékosan fogyaszt sok tejterméket a nyugati civilizáció polgára, de akaratlanul, tudtán kívül is.

Nem az inzulinszerű növekedési hormon azonban az egyetlen egészséget veszélyeztető tényező a tejben: itt van még a prolaktin (tejtermelést elősegítő hormon) és az ösztrogén (női hormon) is. A tej fő fehérje-alkotórésze, a kazein pedig – mint kimutatták – a tejben lévő növekedési hormonokat védi az emésztési folyamat során a lebomlástól. A tehén húsa a fentebb felsorolt egészséget veszélyeztető anyagokat ugyanúgy tartalmazza – érdemes elkerülni a fogyasztását.
Forrás: Jane Plant: Your Life in Your Hands című könyve

Forrás: fuggetlen.hu

Eddig a hír és most kicsit részletesebben.

Jane Plant 2A történet  1987-ben kezdődött amikor Jane Plant 42 éves volt és sikeres tudományos pályát tudhatott maga mögött. A fenti cikk alapján arra következtethetünk hogy az orvostudományok vagy a biológia  terén szerezte professzori címét de nem. Professzor  Plant  a geokémia professzora és ennek a területnek vezető kutatója Angliában. Az első daganat a mellében képződött és az évek folyamán még ötször újult ki. Mastectomia, kemoterápia, sugárkezelés és a modern orvostudomány minden eszköze sem tudta a terjedést megállítani, amely végül a nyirokcsomókat is elérte.  Ez volt a pillanat amikor alapvetően természettudományos képzettségét felhasználva keresni kezdte a megoldást… amellett, hogy maximálisan együtt működött a “normál gyógyítás keretében ” az orvosokkal. 

Mint geokémikusnak már volt valami köze az egészség és a környezet összefüggéséhez. Volt alkalma egy kutatásban részt venni amelyben az állatok hiánybetegségei és az élőhelyükön jellemző talaj  összetétele  közötti összefüggést vizsgálta- ez persze nagyon messze van a saját helyzetétől, viszont a szemlélet azonos: minden összefügg mindennel csak azt kell megtalálni hogyan.

A másik véletlen hogy a férje aki szintén tudományos tevékenységgel foglalkozik, ebben az időben járt Kínában- mialatt felesége épp a soron következő kemoterápia kínjait szenvedte– ahonnan az aggódó barátok által küldött kúppal tért vissza. Az országból ahol szinte teljesen ismeretlen a mellrák (ne feledjük ez az egész még a múlt század utolsó éveiben történt!!! ) és ha mégis előfordul GYÓGYNÖVÉNY TARTALMÚ KÚPPAL GYÓGYÍTJÁK. Ez szinte hihetetlen egy nyugati orvosláshoz szokott ember számára.

Egy kis statisztika (az adatok még mindig múlt századiak de az arányok akkor is megdöbbentőek)

-Kínában a mellrák előfordulása szinte nulla: 1 a 10 000-hez a halálozási arány azaz 10 000 nőből csak egy hal meg mellrákban

-Angliában ez az arány 1 a 12-höz

-Nyugat-Európában még rosszabb 1 a 10-hez

-mindez nem írható a kisebb légszennyezés és a kisebb  urbanizálódás számlájára hiszen  Hong Kongban az arány még mindig csak 34 a 10 000-hez

-olyan Japán városokban, mint Hirosima és Nagaszaki az arány hasonló- egy atombomba hatásai sem tudják megváltoztatni jelentősen

Ha megfordítjuk a kérdést:

Ha egy nyugati ember elfogadja a hagyományos keleti étkezés kereteit a mellrák kockázata hirtelen esik, viszont ha egy keleti költözik a nyugat nagy városaiba és felveszi az életformát két generáció alatt elvesznek abszolut pozitív esélyei a mellrákkal kapcsolatban

A különbségek akkor is szembeszökőek ha a férfi populáció és a prosztatarák előfordulásának összefüggését vizsgáljuk .

És még valami érdekesség: a kínai szlengben a betegség neve ha lefordítjuk gazdag asszonyok betegsége. Az elnevezés háttere, hogy az egykori brit gyarmaton Hong Kong-ban rendelkezésre álltak a nyugati világ kedvelt ételei -csokoládé, fagylalt, puding, stb. – de ezeket a dolgokat a szárazföldi Kína mélyén élők nem engedhették meg maguknak.

Mit kezdett ilyen információkkal két kutató (férj-feleség), akiknek azért megvolt az az előnyük hogy némiképp ismerték a kínai életformát.

A tipp : a hagyományos kínai étrendben nem szerepel semmilyen tej, tejtermék, sajt, vaj, meg a belőlük készített élelmiszerek vagy édességek, fagylalt, puding, joghurt meg miegymás.Talán ez a keresett összefüggés kulcsa. És ettől kezdve mindenféle tejtermék száműzve volt az étrendből! És bejött !

Összegezve azonban az egészet  nem látom az összefüggést a gyógyulás és a tejtermékek mellőzése között. Lehet hogy tévedek de a képletet inkább úgy állítanám fel: a kezelések hatékonyan pusztították el az épp meglevő tumort-  a történetből kiderült az évek folyamán nem első alkalommal- és az étrend ilyen korlátozásának talán tényleg volt szerepe a továbbiakban

Mindenki döntse el milyen következtetést von le,  a hölgy azonban egy kivételes személyiség akiről a linkre kattintva sok mindent megtudhatnak.

A kép forrása:cancersupportinternational.com