Vajon mikor ismerjük meg az emberi agyat igazán? Talán soha!

(MTI) – Az emberi agy legalább huszonnégy órán át magán viseli a megelőzőleg átélt események lenyomatát – derítették ki tudósok, akik az eredmények alapján úgy vélik, hogy egy napon képesek lesznek arra is, hogy az agyhullámok vizsgálatával feltárják az érintett személy teljes múltját.

Az izraeli Weizmann Intézet neurobiológiai részlegének munkatársai saját korábbi kutatásaikra támaszkodtak, amelyek az emberi agy folyamatos működésére irányultak. Az agy ugyanis sohasem alszik. Ha az ember szeme nyitva van, észleli és továbbítja a vizuális információkat, az agy idegsejtjei robbanásszerű, lázas tevékenységbe kezdenek. Ha a szem csukva van, az agy akkor sem pihen, hanem a “kitöréseket” igen lassú, spontánnak vagy nyugalminak nevezett agyhullámok váltják fel. Utóbbiakat viszonylag könnyű megfigyelni: bár összetettek, egyúttal rendkívül szervezettek és szimmetrikusak, ráadásul az agynak mindig ugyanabban a részében, a lebenyek külső rétegében, az agykéregben (cortex) haladnak át.
Az intézet tudósai újabb tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugalmi agyhullámok mintái betekintést nyújthatnak az illető személyiségébe. Szerintük a minták a korábban átélt élmények vagy történések “archívumát” képezik, amelyből képet lehet alkotni arról, hogy a vizsgált egyén miben különbözik bárki mástól. Mi több, esetleg a személyre szabott jövő is “megjósolható” az információs tárházból.
Hipotézisüket alátámasztja, hogy az emberi agy hosszú távon képes a változásra. A tanulékonyságnak köszönhetően az agysejtek közötti érintkezések módosulnak: ez a képesség teszi lehetővé annak előzetes felmérését is, hogy elkövetésük esetén milyen eredménnyel vagy következményekkel járhatnak bizonyos cselekmények. A kutatók úgy gondolták, hogy a tanulékonysági kapcsolódások vizsgálatával megállapíthatják, vajon a közelmúlt eseményei “megmutatkoznak-e” a spontán agyhullámok mintázatában.
Feltevésük igazolására önkénteseket olyan tréningnek vetettek alá, amely az agykéregben bizonyos idegsejtek világosan elhatárolható hálózatát hozta működésbe. A résztvevők agytevékenységét funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) figyelték – közvetlenül a feladat elvégzése után, majd huszonnégy óra elmúltával -, hogy kiderítsék: a kifejtett tevékenység befolyásolta-e bármilyen módon a spontán agyhullámok mintáit.
Meglepetésükre az tapasztalták, hogy a gyakorlatok végrehajtása nemcsak közvetlenül az edzés után változtatta meg a nyugalmi agyhullámok mintázatát, hanem olyan módosulásokat hozott létre, amelyek egy nappal később is új –  azóta már lényegében megszilárdult – kapcsolódásokat mutattak az agysejtek között.
A kutatók meggyőződése szerint felfedezésük hatással lehet az emberek személyiségének feltárására és megértésére. A spontán agyhullámok mintái nem csupán a közelmúltbeli élményekről árulhatnak el információkat, hanem hosszabb időn át nyomon követve őket az adott személy agyának “egyéni profilja” is megrajzolható segítségükkel.
“Napról napra többet fedezünk fel az agy tevékenységének általános, közös alapelveiről, de még mindig nem tudunk számot adni az egyének közötti különbségek okairól” – idézte a LiveScience.com tudományos hírportál Rafi Malachot, a Weizmann Intézet neurobiológiai részlegének a professzorát, a kutatók egyikét.

 

Az agyat edzeni sosem késő! A számítógépes játékoknak vannak előnyei!

(MTI) – Jelentősen javul a memóriájuk és a nyelvi készségeik azoknak az idős embereknek, akik rendszeresen játszottak számítógépes agyfitnesz-programokat – állapította meg egy új kutatás Kaliforniában.

A Los Angeles-i Egyetem (UCLA) tudósai egy 82 éves átlagéletkorú, egészséges, nem memóriazavaros résztvevőkből álló csoportot vizsgáltak. Az idős embereket Dél-Kalifornia nyugdíjasai közül toborozták – számolt be a Science Daily portál az American Journal of Geriatric Psychiatry folyóiratban ismertetett kutatásról.
  A Dakim BrainFitness nevű programmal kellett játszaniuk, amely több mint 400 gyakorlatával a rövid és hosszú távú emlékezetet, a nyelvi, a vizuális és térbeli, a számolási és érvelési, valamint a problémamegoldó készséget fejleszti.
  A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy mind az azonnali és a késleltetett memória, mind a nyelvi készségek területén javuló teljesítményt nyújtott a 69 résztvevőből az az 52, akik fél éven át legalább negyven alkalommal játszották végig a 20 perces programot.
A tanulmány készítői azt a következtetést vonták le, hogy a számítógépes agytréningen résztvevők javíthatják a kognitív készségeiket.
 A kutatás része annak a projektnek, amely azt vizsgálja, hogy a számítógépes elmefitnesz-gyakorlatok képesek-e fejleszteni az emlékezetet és a nyelvi készségeket, és megóvhatják-e az embert az öregedéssel és az Alzheimer-kórral összefüggő észbeli hanyatlástól.
Az öregedéssel járó emlékezetromlás az idősek hozzávetőleg negyven százalékát érinti. Míg a korábbi kutatások azt vizsgálták, hogy az agytevékenység stimulálása javíthatja-e a memóriát, azzal alig foglakoztak, hogy a nagy számban kapható számítógépes agyfitnesz- és memóriatréning-programok segítségével elérhető-e ugyanez a cél. Az új tanulmány az elsők egyike ezen a területen.