A teafa (Melaleuca) nemzetség mintegy 150 tagja – kevés kivételt?l eltekintve – Délkelet-Ázsiában fordul el?, néhányuk Ausztráliában és a Csendes-óceán szigetein él.

Girbe-gurba törzs? fák vagy bokorfák, gyakran lehajló ágakkal. Virágaik az ágak végén fejecskében vagy füzérben nyílnak, a porzók felt?n?ek, hosszan kiállnak. Örökzöld, lándzsás leveleik er?sen aromás illatúak. A virágok olyan gazdagon nyílnak a vessz?k teljes hosszában, hogy elfedik az apró, t?szer?, hamvaszöld leveleket. Törzsüket vastag, papírszer?, foszló kéreg borítja, emiatt jól átvészelik az erd?tüzeket. Mocsarakban, sós talajú tengerparti területeken n?nek, és gyakran alkotnak tiszta állományt.

Az új-zélandi teafa (Leptospermum scoparium) a mirtuszfélék családjába tartozik. Fehér, rózsaszín? vagy mélybordó virágát öt kerek szirom és öt csészelevél alkotja, de vannak teltvirágú változatai is. Amint a virág kinyílik, három-, öt- vagy hétrekeszes magház válik láthatóvá. A magházat felvágva kiszóródnak barna, cérnavékony magvai (a leptospermum azt jelenti görögül: karcsú mag). Mint a mirtuszfélékre általában, erre a növényre is jellemz?, hogy a magtok évekig a bokron marad, és csak akkor nyílik fel, ha nagy meleg éri vagy bozótt?z üt ki. A növény olyan gyors növekedés?, hogy ha kivágják, a tönkb?l egy-másfél év alatt új érett fa lesz.

Kedveli a laza, jó vízátereszt? képesség? talajt, amely meszet is tartalmazhat. Nehéz, kötött földben megáll a gyökérzet növekedése. Elegend? két-három évenként átültetni úgy, hogy a földlabda egyben maradjon, mert vékony gyökerei könnyen letörnek. Meleg nyári napokon b?ségesen kell öntözni, télen viszont csak fukaron, havonta egy-két alkalommal. Mivel délszaki növény, mínusz 5 fok alatti h?mérsékleten elpusztul. Erénye, hogy nincs kártev?je, nem kell permetezni.

Illatos virágairól méhek sokasága gy?jti a nektárt. A levelekben lév? éterikus olajat a kozmetikai ipar dolgozza fel.

Az 1770-es években James Cook kapitány és legénysége megfigyelte, hogy az ausztrál ?slakosok a fa leveleib?l teát, illetve f?szeres söritalt készítettek. A levelek f?zetét a tea helyettesítésére használták, ezért a növényt az angolok teafának (tea tree-nek) nevezték el.
Az ?slakosok a teafát gyógyászati célra is használták, bels?leg és küls?leg egyaránt. Légz?szervi bántalmakat (megh?lés, köhögés, orrdugulás, láz), izomfájdalmakat, b?rbetegségeket, szemproblémákat, illetve emészt?szervi betegségeket kezeltek vele.

A teafaolaj a teafa leveleib?l vízg?z-desztillációjával készült esszencia. Az egyik legismertebb illóolaj, felhasználási lehet?sége szinte végtelen.Meleg, f?szeres, kámforos fejillattal és átható, orvosságos aljegyekkel rendelkezik. A feldolgozás során a víz állagához hasonló, áttetsz?en tiszta és a világos sárga közötti szín? olajat nyernek, melynek rendkívüli fert?tlenít? hatása van. 70 kg növényi anyagból 1 kg illóolaj készül. Olajának gyógyító tulajdonságát a terpinen-4-olt hatóanyag adja.

Ausztráliában gyógyszerként tartják számon. F? terápiás tulajdonságai: gomba-, baktérium- és vírusöl?, fert?zésgátló, hegesít?, köptet?, immunrendszert serkent?, stimuláló.

A teafaolaj története

A teafaolajjal kapcsolatos klinikai kísérleteket az 1920-as években egy sydney-i vegyész kezdte meg, és az eredmények messze felülmúlták a várakozásokat. Emiatt a II. világháború idején az ausztrál és a brit katonák sebeinek kezelésére – természetes antibiotikumként, antiszeptikumként – használták, mégpedig igen jó eredménnyel. 1940-ben a penicillin megjelenése csaknem kiszorította a gyógyítás területér?l, majd az 1970-es években újra az érdekl?dés központjába került.

A teafaolajat a ’80-as évek elején kezdték a n?gyógyászatban is alkalmazni. Használata különösen a vagina gombás fert?zése (candida albicans) és gyulladása (trichomonas vaginalis) esetében sikeres.

Széleskör? alkalmazása az olaj két egymással szorosan összefügg? tulajdonságán alapul:

1. Elpusztítja a betegséget terjeszt? mikroorganizmusokat, baktériumokat és a gombát.
2. Fenti hatásával egyidej?leg pozitívan befolyásolja az ember immunrendszerét, azaz a szervezet védekez? képességét az egészséget fenyeget? kórokozókkal szemben.

A fajok közül az Ausztráliában honos igazi teafa bír a legnagyobb jelent?séggel. További, a növényi drog- és illóolajnyerés szempontjából fontos fajok például az ezüstös kajeputfa és a niaoulifa.

Az utóbbi évtizedekben a leveléb?l nyert illóolajokat már az európai fitoterápiában és kozmetológiában is széles körben használják. A modern fitoterápiában a teafaolajat antimikrobális, immuner?sít?, köptet?, hurutoldó/váladékoldó, gyulladáscsökkent? és egyéb hatásai miatt b?rfert?zésekben (pl. akne, lábgombásodás), légúti megbetegedésekben (pl. orrmelléküreg-gyulladás), a szájüreg gyulladásos folyamataiban (fogíny- és szájnyálkahártya-gyulladás, szájpenész), gyomor- és bélfert?zésekben, emésztési zavarokban (fokozott bélgázképz?dés, gyomor- és alhasi görcsök), a hüvely gombás fert?zéseiben (candidiasis), valamint húgyúti fert?zések kezelésében alkalmazzák, részben önmagában, részben kombinációs készítmények (inhaláló-szerek, légzéskönnyít? mellkasi ken?csök, reuma ken?csök, bedörzsöl?-szerek, tinktúrák, oldatok, kapszulák, kúpok) alkotórészeként.

A teafaolaj nemcsak gomba-, baktérium- és vírusöl? tulajdonsága miatt kedvelt, hanem azt is igen nagyra becsülik, hogy nem károsítja sem a szöveteket, sem a nyálkahártyát, hígítás nélkül is használható. S?t, jótékony hatással van a sejtek fejl?désére, megújulására. Enyhén zsibbasztó, ezért fájdalomcsillapító hatású is, mely kiváló a sebek gyógyításánál.

A teafaolaj hasznos tulajdonságai és alkalmazhatósága

• Általános fert?tlenít?szer, elpusztítja nemcsak a gombákat és a baktériumokat, de még a vírusokat is.
• Gombás fert?zések (hüvelygombára, lábgombára, húgyúti fert?zések), fekélyek, gyulladások gyógyszere (szájfekély, fogínygyulladás, fogfájás).
• B?rbetegségekre, leégésre, pattanásokra, vágásokra, sebekre, rovarcsípésre, pikkelysömörre.
• Légúti betegségek tüneteit enyhíti: asztma, hörghurut, megfázás, köhögés, fülfájás, torokfájás, mandula-, és gégegyulladás. Oldja a nyálkát, kihajtja a váladékokat.
• Er?síti a szervezet ellenálló képességét, megnyugtat, er?t ad, segíti a logikus gondolkodást és a koncentrálóképességet.

Forrás:

* Gill Farrer-Halls: Az aromaterápia bibliája,
* Cathy Hopkins: Aromaterápia,
* Ingeborg Stadelmann: Bevált aromakeverékeim,