A réz, amely a periódusos rendszer 29-es rendszámú eleme, fémenzimek részeként katalitikus szerepet játszik a szervezetben .

-Az amino-oxidázok a biogén aminokat munkálják meg: a monoamino-oxidáz a szerotonint, az adrenalint, a noradrenalint és a dopamint, míg a diamino-oxidáz az allergiás reakciók során szabaddá váló hisztamint alakítja át, a lizil-oxidáz pedig a lizin és a hidroxi-lizin szerkezetét módosítja.

-A vérplazmában lev? vas-oxidázok a ferrovas ferrivassá oxidálásával el?segítik, hogy a vas transzferrinhez (vasszállító fehérjéhez) köt?djék. Az I-es típusú vas-oxidáz (cöruloplazmin) nem megfelel? m?ködésekor ferrovas halmozódik fel a vérben. A II-es típusú vas-oxidáz szerepet játszik a vas anyagcseréjében, s vas-oxidázos aktivitása van a sejthártyában lev? hefesztatinnak is.

-A mitokondriumbeli citokróm-c-oxidáz az oxigénnek vízzé redukálódását katalizálja.

-A dopamin-béta-monooxigenáz a dopaminból noradrenalint hoz létre, a tirozináz hatására a tirozinból dopa képz?dik, míg a szuperoxid-diszmutáz a szuperoxidnak hidrogén-peroxiddá és oxigénné alakulásában m?ködik közre.

Hiánya és többlete is betegség
Bár kevés réz a gyomorból is felszívódik, ugyanis savas környezetben valamennyi rézion szabaddá válik a réztartalmú molekulákból, a többsége a vékonybélb?l jut a vérbe. A napi étrend 2-3 mg-os réztartalma fedezi a rézszükségletet akkor is, ha legfeljebb a fele szívódik fel a bélb?l. A többi a széklettel kiürül a testb?l, miképp a székletbe jut a máj által az epébe kiválasztott réz is. A vizelettel csak igen csekély mennyiség? réz választódik ki (vesem?ködési rendellenesség esetén azonban a többi nyomelemhez hasonlóan rézb?l is több ürül).

A réz vérben mérhet? rendes töménységének fenntartása a máj feladata. A feln?tt ember testében fellelhet? mintegy 150 mg réz kétharmada a csontokban és az izmokban fordul el?, míg a máj 10–20 mg-ot raktároz bel?le.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a réz hiánya és többlete is baj forrása.

• Ha az ételekkel és az italokkal a kelleténél kevesebb réz jut a szervezetbe, a réztartalmú enzimek aktivitása csökken. Emiatt egyebek között zavar támad a köt?szövet képz?désében, következésképp mindazoknak a szerveknek (csontoknak, tüd?nek stb.) a m?ködésében, amelyekben ilyen szövet van, s rendellenessé válhat a védekezési rendszer tevékenysége is (2). Rézhiányt azonban örökletes hiba is el?idézhet, amikor is az ATP7A X-kromoszómához kötött génjének mutációja miatt zavar támad a réz szállításában (ilyenkor Menkes-kór áll fenn).
• A többletréz viszont – akár nagy adagban jut a testbe, akár örökletes hiba (az ATP7B-nek a 13. kromoszómában lev? génjében bekövetkez? mutáció) miatt halmozódik fel a szervezetben (ezt Wilson-kórnak nevezik, amelyben egyebek között gátlódik a réznek az epébe való kiválasztása) – mérgezést okoz (3).

Rézhiányos állapot szerencsére csak ritkán fordul el?. Régebben els?sorban a tápszerrel etetett koraszülöttek, az idült hasmenésben szenved?, tehéntejet kapó csecsem?k és a tartósan gyomor-bél rendszeren kívül (parenterálisan) táplált feln?ttek voltak a szenved? alanyai. Esetükben a rendes cöruloplazmin- és rézmennyiségnek csak a töredéke fordult el? a vérben (a tehéntejben ugyanis kevesebb réz van, mint az anyatejben), ám rézpótlással helyreállt a kívánatos töménységük. Erre okvetlenül szükség volt, mert a rézhiány vérszegénységet és fehérvérsejthiányt idézett el? (különösen a neutrofil granulociták száma csappant meg), s csecsem?- és gyermekkorban csontritkulást is okozott. Feln?ttkorban akkor lehet ilyesmire számítani, ha a férfiak 2900 kcal energiatartalmú étrendjében tartósan 440 mikrogrammnál, míg a n?k 1900 kcal energiatartalmú étrendjében 290 mikrogrammnál kevesebb réz van.

A klinikai laboratóriumi gyakorlatban els?sorban a vérsavóban lev? réz és cöruloplazmin mennyiségének megkevesbedése, valamint a vörösvérsejtbeli szuperoxid-diszmutáz aktivitásának csökkenése utal rézhiányra. A réz normál tartományának alsó értéke 10 mikromól/l, míg a cöruloplazminé 180 mg/l.

Mennyi rézre van szükség
A csecsem?k napi rézszükségletét, pontosabban rézfelvételét hat hónapos korig az anyatej, utána pedig az anyatej és a kiegészít? táplálék réztartalma alapján határozták meg. Nemzetközileg ajánlott értéknek hat hónapos korig 200 mikrogramm, míg hat és tizenkét hónapos kor között 220 mikrogramm réz számít. Ezek természetesen átlagos értékek, ugyanis az anyatej réztartalma igen tág határok között változik. A szülés utáni hat hónapban a különböz? n?k anyatejében 150 és 620 mikrogramm közötti rezet mértek literenként, míg a hetedik és tizenkettedik hónap között ennél kevesebbet (a legnagyobb érték 300 mikrogramm volt). Az el?bbi esetben az átlag 250 mikrogrammnak adódott, ekképp a napi 200 mikrogrammos rézfelvételhez a csecsem?nek 8 dl anyatejet kell szopnia. A hét és tizenkét hónapos kor közötti csecsem?k esetében az anyatej átlagos réztartalmát literenként 200 mikrogrammnak vették. Azt feltételezve, hogy a gyermek naponta hat deciliter anyatejet szopik, ezzel 120 mikrogramm rézhez jut, s ehhez jön a kiegészít? táplálékkal felvett 100 mikrogramm réz, így jön ki a napi 220 mikrogrammos rézfogyasztás.
A gyermekek és a serdül?k rézszükségletét a feln?tteknek ajánlott mennyiségekhez viszonyítva állapították meg. Az egy–három évesek becsült átlagos szükséglete 260, a négy–nyolc éveseké 340, a kilenc–tizenhárom éveseké 540, míg a tizennégy–tizennyolc éveseké 685 mikrogramm réz naponta. Az ajánlott rézmennyiségek ezeknél nagyobbak: az egy–három éveseknek 340, a négy–nyolc éveseknek 440, a kilenc–tizenhárom éveseknek 700, míg a tizennégy–tizennyolc éveseknek 890 mikrogramm réz fogyasztását írják el? naponta.
Valójában a feln?ttek számára javasolt napi rézadagok is viszonylagosak, mert szinte annyiféle érték lelhet? fel a szakirodalomban, ahányféle vizsgálatot végeztek. A tizenkilenc év felettiek becsült és ajánlott rézmenyisége egyaránt 700 mikrogramm (ez a kilenc–tizenhárom évesek ajánlott rézfelvételének felel meg), míg a számításokon alapuló rézszükségletük 900 mikrogramm. Ennél csak 100 mikrogrammal ajánlanak többet a terhes n?knek a magzat és a méhlepény rézszükségletének kielégítése végett. Bár a szoptatás alatti becsült rézszükséglet sem több ennél (1000 mikrogrammnál = 1 mg-nál), az elfogyasztásra ajánlott rézmennyiség mégis 1300 mikrogramm, mert az anyatejjel átlagosan napi 200 mikrogramm réz ürül az anya testéb?l.

Nagy a t?rési határ
Minthogy minden élelmi anyag tartalmaz rezet, változatos étrend esetén nem fordul el? rézhiány. Viszonylag sok réz van a májban, a húsokban, a tengeri eredet? termékekben, a dióban, a mandulában, a földi mogyoróban, az árpában, a szójában, a lencsében, a babban, a tökmagban, a spenótban, a spárgában és a burgonyában (4). Étkezéssel a n?k átlagosan 1–1,1, míg a náluk többet ev? férfiak 1,2–1,6 mg rézhez jutnak naponta, s ez elegend? rézszükségletük fedezéséhez. Ennek ellenére akadnak olyanok, akik kiegészítésképpen rezet is tartalmazó készítményt szednek, s ezt megtehetik, ugyanis ennek az elemnek elég nagy a fels? t?rési határa (az egy–három évesek 1 mg-jától a szoptató n?k 10 mg-jáig terjed).

Dr. Pécsi Tibor

Forrsá: Új Diéta 2008/2