Létezik egy érdekes fa amelynek gyümölcse sok mindenre felhasználható,  még azoknak az étkezésébe is változatosságot hoz akik egyébként allergiásak néhány dologra, és ha házi kedvenceinket csokival szeretnénk kényeztetni nincs más lehet?ségünk hiszen számukra a kakaó mérgez?.

A szentjánoskenyérfa termésér?l a karobról és a bel?le készült porról van szó amelynek élelmiszer ipari felhasználásán kívül még számos népgyógyászati alkalmazása is van. És akkor még a kutyacsokiról nem is beszéltem.

A szentjánoskenyérfa Ceratonia siliqua a Fabaceae családba tartozik. Úgy vélik  archaikus maradványa egy olyan családnak amely túlélte az utolsó jégkorszakot és tagjainak többsége már kihalt. Ma már egyetlen tagja a Ceratonia nemzettségnek. Bár széles körben termesztik vadon növ? tagjai  még mindig megtalálhatóak a Földközi-tenger keleti régióiban,  Kis-Ázsia és Szíria területein. Jól t?ri a meleg és párás a part menti id?járást, emellett azonban rendkívül szárazságt?r? is, jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez és képes túlélni a  széls?ségesen forró és száraz nyarakat.  A gyümölcs beéréséhez azért kell egy kis csapadék is. Mély gyökeret ereszt és a sós talajt is kibírja . Egy igazi túlél? és ezzel a tulajdonságával az emberek és állatok túlélésést is el?segítette inséges id?kben.

Az örökzöld  fa lassan növekszik, körülbelül 15 éves korában hozza az els? termést és ezután még vagy száz évig term?képes. A fák lehetnek kétlakiak vagy hermafroditák is. ?sszel virágzik és a termés egy teljes év alatt érik be miközben a hüvely  színe zöldr?l sötétbarnára változik és végül leesik a földre. Így táplálélkul szolgál nemcsak az emberek hanem az állatok számára is.

A bibliai id?kben a szentjánoskenyérfa nedvét édesítésre, vagy ezt a levet megerjesztve szeszes italok készítésére használták. Termését igen értékes, emberi és állati fogyasztásra alkalmas eledelnek tartották, és tartják a mai napig. A hüvelytermés a régmúltban els?sorban a szegények eledele volt. A legenda szerint Keresztel? Szent János ennek a fának a tápláló, szárított termését ette sivatagi bolyongásai során.
A hüvelyben található szárított magok annyira egyformák, hogy az ókorban pénzként és (súly) mér?eszközként is szolgáltak. A maggal eleinte csak aranyat, kés?bb évszázadokon át drágaköveket is mértek (1 karát 0,2 g). Ahány mag súlyának felelt meg a k?, annyi volt az értéke.

A mai ember a karobot már nem nyersen, hanem feldolgozott formában fogyasztja.  Feldolgozása során csak fizikai beavatkozás (aprítás, pörkölés, ?rlés) történik. Legjobb min?ség? az enyhén pörkölt, tehát világos szín?, vegyszermentes termék. A karob állaga, színe, íze igen er?sen hasonlít a kakaóéra, így annak helyettesítésére teljes mértékben alkalmas.

Mi van benne

• A szentjánoskenyérpor  zsírtartalma alacsony (1,99%), jelent?s mennyiség? fehérjét (6,34%), rostokat (7,30%) és nagyon sok szénhidrátot ( 75,92% ) tartalmaz.Édes ízét a benne lev?  szacharóz, glükóz,fruktóz és a maltóz adja
• Az adatok azt igazolták, hogy a szentjánoskenyér por  gazdag forrása az ásványi anyagoknak: Fe, Ca, Na, K, P és S.  A benne lev?  Cu, Zn és Se  antioxidáns enzimek kofaktorai ,  amelyek védik a szervezetet a oxidatív stressz károsító hatásaitól.
• Jó forrása az E, D, C- vitaminnak, a niacinnak, a piridoxinnak, és a folsavnak, kevesebb mennyiségban tartalmaz A , B12 és B2 vitaminokat.
• Az analitikai vizsgálatok 11- féle fenolos vegyületet tudtak kimutatni  (egyes források szerint legalább 26-féle található benne) közülük a legfontosabbak a galluszsav, pirogallol, klorogénsav,katechin, katechol, fahéjsav, koffein.
• zsírsavjainak k 2/3-át a telítetlen zsírsavak teszik ki

Mire jó a karobpor

• magas rosttartalma alkalmas a koleszterinszint csökkentésére. Egy 2010-es vizsgálat szerint 88 magas koleszterin szint? ember vagy karobport, vagy placebót kapott. A szentjánoskenyér rostok 18%-kal csökentették az összkoleszterin szintet, az LDL koleszterint 23%-kal. Triglicerid szintjük is alacsonyabb lett mint a placebó csoportnak.
• magas polifenol tartalma miatt jelent?s védelmi vonalat képviselhet a szervezetben, s?t egyes karobból készült termék már közvetlenül citotoxikus hatású egyes ráksejtekre leginkább a méhnyakrák sejtekre
• a szentjánoskenyérb?l készült csokoládé és édességek jelent?sen kevesebb hozzáadott cukrot igényelnek, sokkal kisebb a zsírtartalmuk, és mintegy 1/3 -nyi kalóriát képviselnek.Nem emeli hirtelen a vércukor szintet ezért cukorbetegek számára is el?nyös. Hasznos a fogyókúrázók számára is ,akik anélkül fogyókúrázhatnak, hogy megfosztanák magukat a „csokis ” édességekt?l.
• Magas rosttartalma miatt beillesztése az étkezésbe további el?nyöket jelent, az amúgy rostokban szegény nyugati típusú étrendet követ?k számára
• a szentjánoskenyérben található rost némiképpen speciális , mert csökkenti az étkezés utáni ghrelin hormon szekrécióját. Ennek a hormonnak köszönhetjük ha egy kiadós étkezés után is éhesnek érezzük magunkat. A karob tehát  akadályozza a túlevést.

Karob vagy kakaó-ha összehasonlítjuk ?ket

• a karob energiatartalma és zsírtartalma jóval alacsonyabb a kakaóénál
•  szénhidráttartalma magasabb, ezért hozzáadott édesít?szert a felhasználás során nem/kevesebbet igényel
•  a karob gluténmentes, emellett alacsonyabb a fehérjetartalma is, ezért az allergiások jobban t?rik
•  a karob oxálsavmentes, nem tartalmaz sem teobromint,  koffein mennyisége elenyész?.

Mire használható a karobpor  mint természetes gyógyszer

A   szentjánoskenyérfa f? összetev?i  a cukrok és a tanninok. A tanninok  összehúzó hatást fejtenek ki   a gyomor-bél traktusban és ez teszi ?ket  hasznossá a hasmenés kezelésében. Elképzelhet? az is hogy  köt?dnek (és ezáltal inaktiválják) a toxinokhoz  és gátolják a baktériumok szaporodását. A cukrok viszkózussá teszik a  szentjánoskenyér port amely így mint egy s?rít? felszívja a vizet. Ez a másik mechanizmus, amely segíthet csökkenti a hasmenést. Egy kett?s-vak klinikai vizsgálatban azt találták,a  szentjánoskenyér  hasznos gyermekek  hasmenésének kezelésére. Egy  kevésbé szigorú vizsgálat szerint azonban  nem segített feln?ttek utazási hasmenésében.

Bár egyesek a szentjánoskenyérfa termését mint gyümölcsöt rágcsálják, a bel?le készült por felhasználása egyszer?bb. Alacsonyabb energiatartalmú, rostokban gazdagabb sütemény  vagy forró csoki készíthet? a segítségével.  Spanyolországban és Németországban a  pirított szentjánoskenyér magok még kávépótlásra is szolgálnak.

Íme egy recept a hidegebb napokra: forró csoki laktózmentes változatban karobporból.

 

 

 

http://www.nosalty.hu/recept/reform-kokuszgolyo