Régi idők gyógynövénye – A kisasszony papucsa

Az Erdei nebáncsvirág (Impatiens noli-tangere), a nebáncsvirág-félék egyedüli magyarországi képviselője, mely az ország hegyvidékeinek, forrásos, üde erdeinek, szurdokainak gyakori lakója.
nebantsvirag4Az Erdei nebáncsvirágot sok néven ismerték, de a legtöbb név a virág érzékenységére utal, mint például a fájvirág, a kisasszony papucsa, a ne nyúlj hozzám virág, de a rejtike és sárga ibolya megnevezés is ezen növényt rejti. Szára egy méter magasra is megnőhet, hajtásai felállóak, fent gazdagon elágaznak, a levelek hónaljában fejlődő görbült sarkantyújú, 2,5-3 centiméteres élénksárga virágai eléggé felhívják magukra a figyelmet, szirmai hármasával- hatosával többnyire a tartólevél alá hanyatlók, júniustól szeptemberig virágzik. Csészéje többnyire pártaszerű. Az ötszirmú párta szélső két-két levele összenőtt. Toktermése tojás alakú, öt, befelé görbülő lécre hasadva, a magokat szétrúgja. Az önterjesztésnek nevezett mechanizmust alkalmazza, mégpedig úgy, hogy két-három centiméteres toktermése már finomabb érintésre is hirtelen felnyílva szétlövöldözi magvait. A jelenség tudományos magyarázata: a termésfal külső oldalán parenchimasejtek sorakoznak, melyekben nyomás uralkodik, a belső oldalon viszont hosszanti lefutású rostrétegek találhatóak; már gyenge érintésre is a korábban szorosan álló termőlevelek elválnak egymástól és az előbb említett nyomás hatására gyorsan, felcsavarodnak befelé így szórja szét a magvait.

Egykoron az Erdei nebáncsvirág leveleit teának főzve, gyomorrenyheségnél és szorulásnál használták, de menstruációs görcsök esetén is jótékony hatású volt. Fájdalomcsillapító hatásánál fogva ópiummérgezésnél, mint ellenszert használták.
Külsőleg gyümölcsének olajos kivonatát használták, melyet lenmagolajban áztatták, majd melegítették és két-három nap múlva a gyümölcsből kipréselt olajos nedvvel kezelték a nehezen gyógyuló sebeket, aranyeret.

Forrás:

Dr. Zelenyák János: A gyógynövények hatása és használata

Gyurgyalagok,