Mit találhatunk a legendás német sörökben ha kicsit jobban megnézzük a palack  tartalmát. Azt hiszem arra ami most következik nem sokan gondolnának.

A vizsgált 24 sörminta-alkoholos és alkoholmentes- amelyeket a helyi szupermarketekben szereztek be kivétel nélkül szennyeződéseket tartalmazott. Mikroplasztik mindenféle kivitelben: szálak, filmek, törmelékek vagy szemcsék amelyek kisebbek mint 5 milliméter szintetikus polimerből. A  szerzők megnyugtatásul közlik még azt is a hogy ezek a fajta szennyeződések a csapvízben is megtalálhatók.

Bár minden esetben találtak „valamit” az nem volt megállapítható melyik volt a dominánsabb. Attól függően milyen márkájú sört vizsgáltak a szemcsés szennyeződés 5 és 71 % között mozgott, a fragmentumok 14 és 87% között, a rostok pedig 3 és 57 % között.

A tanulmány azt is jelezte nemcsak  mikroplasztik okozta szennyeződést találtak ,egy minta ugyanis egy egész rovart tartalmazott amely a  Thysanoptera rendbe tartozott ( hűha!) Sőt kiderült három mintában mikroméretű üvegszilánkok is voltak. 

Inkább nézzük a sör egy másik -egészségesebbik- oldalát.

Van akik élvezik a sör zamatát, mások inkább vizsgálgatják, és vannak olyanok ,akik nem szennyeződést keresnek hanem valami egészségeset.

Az elemzést az  University of Valladolid kutatói végezték  5 kontinens mintegy negyven sörét vizsgálva, és megállapították a barna sörök vastartalma mintegy kétszerese az alkoholmentes sörökének, a világos sörök pedig a kettő között félúton találhatók.

A vastartalom eltérő voltára magyarázat az eltérő alapanyagok és  gyártási folyamatok.

A barna sörök magasabb vastartalma a felhasznált malátától és komlótól függ , a világos söröket pedig általában kovaföldön keresztül szűrik amelynek porózus anyaga csapdába ejti a vasat.

Az alkoholmentes sörök pedig a vákuumpárologtatás folyamán  vesztik el a vastartalmukat mikor az alkoholt vonják ki belőlük.

A vizsgált sörök közül a legnagyobb vastartalommal egy sötét spanyol sör (165 ppb), és egy sötét mexikói sör (130 ppb) bírt ,míg a legkisebb mennyiség Hollandiából és Írországból származó sörben volt ((41 ppb és 47 ppb ).

A vas és más fémek szintjének mérése  a sörben nemcsak azért fontos, mert azok alapvető fontosságúak az emberi táplálkozásban, hanem azért is, mert azok jelentőséggel bírnak  a főzési folyamatban. A fémek mennyisége a sörben meghatározhatja érzékszervi jellemzőit,  stabilitását és a minőségét-így a kutatók.

( Megjegyzés : akik ezt a kutatást végezték biztosan értenek a sörfőzéshez, az ízekhez és a zamatokhoz, de táplálkozási szempontból ezek a vasmennyiségek a parányinál is kisebbek. Nem gondolnám, hogy bárkinek a vastartalom alapján kellene világos vagy barna sört választania. )

És hogy mivel képesek még foglalkozni kutatók a sörrel kapcsolatban?

A sörhabbal természetesen. És hol? Cornell University ! Meg még hol is teszik közzé? A sörvegyészek külön lapjában: Journal of the American Society of Brewing Chemists mert még ilyen is van nekik. Ezek után tényleg érdekes mit is találhatnak ki a sörhabbal kapcsolatban ami megér egy publikációt.

Mikor megfelelő egy sörhab egészen tudományosan leírva: ha megfelelő a színe,  a magassága ,és tartós is. Akkor ha az első korty előtt egy arcot rajzolunk a habba és  az utolsó kortyig felismerhető, mialatt a folyadék elfogy alóla a pohárból-nos erről mondhatjuk ki teljes komolysággal hogy JÓ.

A komlóban található keserű anyagok mint az izo-alfa savak igazán fontosak a sörmesterek számára. Az oldott gázok mint a szén-dioxid, bizonyos esetekben a nitrogén fontos szerepet játszanak. A savasság, bizonyos ionok, az alkohol tartalom, a viszkozitás és sok más tényező  amit a sörfőző mesterek már kipróbáltak és tudományosan teszteltek. De a legfontosabb titok sörhab ügyben egy bizonyos típusú árpa lipidtranszfer protein minősége és mennyisége amely a numero egyes számot viseli: aka LTP 1

Ugyan hányadik is lehetne a sorban az a valami ami ekkora befolyással bír  eme fontos tulajdonságra !

És végül :a komló mégis csak gyógynövény

A komlóban és a sörben  található xanthumol nevű flavonoid javítja a kognitív funkciókat  fiatal egerekben…..de idősebb állatokban nem. A flavonoidok amelyek  gyakran a növények színét adják az utóbbi években az érdeklődés középpontjába kerültek sokféle pozitív tulajdonságuk miatt. Rákmegelőzés, gyulladások, pozitív szív és érrendszeri hatások.

Különösen érdekesek  voltak a kutatások a metabolikus szindrómával kapcsolatban amely elhízással ,magas vérnyomással és időskori memória deficittel jár. A vegyületet sikeresen alkalmazták patkány modellben elhízott állatokon ahol fogyást és alacsonyabb vércukorszintet eredményezett.

A xanthohumollal végzett új kutatások azt mutatták hogy a fiatal állatok jobban képesek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. A kognitív rugalmasságot egy speciálisan kialakított labirintusban tesztelték.

A xanthohumol gyorsítja az anyagcserét, csökkenti a zsírsavak mennyiségét a májban és fiatal egerekben a javítja a  kognitív rugalmasságot vagy magasabb szintű gondolkodást.”

A levonható következtetés az ,hogy az élet korai szakaszában az egészséges táplálkozás mérhető előnyökkel jár.

Az a xanthohumol mennyiség azonban amellyel ezt a hatást kiváltották az állatoknál messze felül múlja a mennyiséget amely normál táplálkozás esetén elfogyasztható. Kb. 2000 liter sört kellene inni naponta- az élet korai szakaszában. Ez azért egy elég érdekes végeredmény !

Forrás: Science Daily, MNT