Bár a következ? cikkben az ibuprofen hatóanyagnak egy igen tetszet?s hatását mutatjuk be, azért mindenkit óvok attól hogy fiatalsága és egészsége érdekében belekezdjen valamilyen ibuprofen tartalmú tabletta indokolatlan napi szedésébe! És hogy miért ? A cikknek van egy-két hiányossága ami a végére kiderül majd !
A kutatókat úgy látszik tudat alatt mindig és mindenhol foglalkoztatja az öregedés és a hosszú egészséges élet problémája. Miért betegedik meg a legtöbb ember amikor megöregszik ? Úgy gondolják ha megismerik a folyamatokat akkor lehet?vé válik egy-egy ponton beavatkozni és ezzel hozzásegíteni az emberiséget a hosszabb, egészségesebb élethez.
Csak ezzel tudom magyarázni a kíváncsiságot aminek eredményeképpen már meglev?, jól ismert gyógyszermolekulákat próbálnak mer?ben másra használni, jelen esetben az élet hosszabbítására.
Az ibuprofen egy viszonylag biztonságos gyógyszer amelyet még az 1960-as évek elején fejlesztettek ki Angliában.A 80-as évek végére szinte az egész világon elérhet?vé vált mint vény nélkül kapható gyógyszer fájdalomcsillapításra, láz- és gyulladáscsökkentésre, egyszer?bb betegségek otthoni kezelésére mint a fejfájás, fogfájás, hátfájás, ízületi gyulladás, és a menstruációs görcsök. A WHO saját listáján – “list of essential medication-” alapvet? gyógyszerhatóanyagként szerepel.
Magyarországon a legtöbb, különböz? neveken forgalomba hozott és vény nélkül kapható a fenti hatásokkal rendelkez? tablettának ez a hatóanyaga.
A kutatás eredménye azt mutatta hogy a különböz? laboratóriumi organizmusokon jól szerepelt az ibuprofen. Mégpedig éleszt?gombákon, legyeken és férgeken. (Félreértés ne essék ezek a fajok a gyógyszerkutatók által általánosan használt laboratóriumi állatok/gombák: S. cerevisiae, C. elegans and D. melanogaster.)
Néhány el?zetes adat szerint a férgek élettartamát kb. 15%-kal hosszabbította meg az ibuprofen, és különböz? életfunkcióikat vizsgálva ezt a meghosszabbodott id? jó egészségnek örvendve töltötték el.
A megfogalmazás szerint a hatást a gyógyszer rendszeresen adagolt napi kis mennyiséggel érték el, amely átszámítható lenne-arányaiban- egy embernek javasolt napi adagra.
Nos itt az els? kérdés: mégis mekkora ez az adag?
Valamint az ibuprofen az éleszt?sejten vizsgálva alapvet?en beavatkozott a sejtciklusba egy enzim gátlásával, és evvel megakadályozta tryptofán bejutását a sejtbe. Ennek következtében a sejtnek megnövekedett a replikációs élettartama. Vajon milyen hosszútávú hatása lenne a „tryptofánnélküliségnek” az emberben?
Szóval azt javaslom maradjunk az ibuprofen hagyományos használatánál, és további eredmények el?kerüléséig használjuk csak arra amire kitalálták:fájdalomra, lázra és gyulladásra.