Mindent másra kéne használni: Az ibuprofen

Bár a következő cikkben az ibuprofen hatóanyagnak egy igen tetszetős hatását mutatjuk be, azért mindenkit óvok attól hogy fiatalsága és egészsége érdekében belekezdjen valamilyen ibuprofen tartalmú tabletta indokolatlan napi szedésébe! És hogy miért ? A cikknek van egy-két  hiányossága ami a végére kiderül majd !

A kutatókat úgy látszik tudat alatt mindig és mindenhol foglalkoztatja az öregedés és a hosszú egészséges élet problémája. Miért betegedik meg a legtöbb  ember amikor megöregszik ? Úgy gondolják ha megismerik a folyamatokat akkor lehetővé válik egy-egy ponton beavatkozni és ezzel  hozzásegíteni az emberiséget a hosszabb, egészségesebb élethez.

Csak ezzel tudom magyarázni a kíváncsiságot aminek eredményeképpen már meglevő,  jól ismert gyógyszermolekulákat próbálnak merőben másra használni, jelen esetben az élet hosszabbítására.

Az ibuprofen egy viszonylag biztonságos gyógyszer amelyet még az 1960-as évek elején fejlesztettek ki Angliában.A 80-as évek végére szinte az egész világon elérhetővé vált mint vény nélkül kapható gyógyszer  fájdalomcsillapításra, láz- és gyulladáscsökkentésre, egyszerűbb betegségek otthoni kezelésére mint a fejfájás, fogfájás, hátfájás, ízületi gyulladás, és a menstruációs görcsök. A WHO saját listáján – “list of essential medication-” alapvető gyógyszerhatóanyagként szerepel.

Magyarországon a legtöbb, különböző neveken forgalomba hozott  és vény nélkül kapható a fenti hatásokkal rendelkező tablettának ez a  hatóanyaga.

A kutatás eredménye azt mutatta hogy a különböző laboratóriumi organizmusokon jól szerepelt az ibuprofen. Mégpedig élesztőgombákon, legyeken és férgeken. (Félreértés ne essék ezek a fajok  a gyógyszerkutatók által általánosan használt laboratóriumi állatok/gombák:  S. cerevisiae, C. elegans and D. melanogaster.)

Néhány előzetes adat szerint a férgek élettartamát kb. 15%-kal hosszabbította meg az ibuprofen, és különböző életfunkcióikat vizsgálva ezt a meghosszabbodott idő jó egészségnek örvendve töltötték el.

A megfogalmazás szerint a hatást  a gyógyszer  rendszeresen adagolt  napi kis mennyiséggel érték el, amely átszámítható lenne-arányaiban- egy  embernek javasolt napi adagra.

Nos itt az első  kérdés: mégis mekkora ez az adag?

Valamint az ibuprofen az élesztősejten vizsgálva alapvetően beavatkozott a sejtciklusba egy enzim gátlásával, és evvel megakadályozta  tryptofán bejutását a sejtbe. Ennek következtében a sejtnek megnövekedett a replikációs élettartama. Vajon milyen hosszútávú hatása lenne a “tryptofánnélküliségnek” az emberben?

Szóval azt javaslom maradjunk az ibuprofen hagyományos használatánál, és további eredmények előkerüléséig használjuk csak arra amire kitalálták:fájdalomra, lázra és gyulladásra.

Forrás