Mérgező növények a környezetünkben

Magyarországon évente kb. 250 mérgezés történik növényekkel, túlnyomó többségben 1-4 éves gyerekekkel. Tudjuk, hogy a gyerekek nagyon kíváncsiak, s főleg ebben a korban hajlamosak mindent a szájukba venni, így számtalan veszély leselkedik rájuk. Érdemes minél előbb megtanítani azt, hogy a színes, mutatós virágokat, bogyókat ne érintsék meg, és ne vegyék a szájukba, mert az problémát okozhat.

Kisgyermekes családoknál ajánlott a mérgező díszcserjék és dísznövények kertbe ültetésének vagy lakásban tartásának mellőzése. Ajánlott a kertet, lakást körbejárni, beazonosítani a mérgező növényeket, s minden eshetőséggel számolva nem árt megtudni a növények pontos tudományos nevét. Ha a növény a kertből nem távolítható el, az elérhető magasságban található tetszetős bogyókat mindenféleképpen érdemes eltávolítani vagy a növényt ideiglenesen elkeríteni.

A növények hatóanyagtartalma napszaktól és évszaktól függően változhat. A növények toxikus anyagai egy-egy növényben sem egyenletesen találhatóak meg, hanem változó mennyiségben termelődnek. Ez az oka, hogy bizonyos növények egyik része veszélytelen, sőt ehető (pl. burgonya, rebarbara, fekete áfonya), másik része viszont mérgező. Egyes vadon termő (pl. medvetalp, kutyatejfélék) vagy dísznövények tördelése, morzsolgatása igen súlyos bőrelváltozásokat okozhat, tehát nemcsak az orális mérgezésnek lehet jelentősege.

Ha gyermekünk valamilyen növényi részt, termést fogyasztott, vegyük ki a szájából a maradványokat, mossuk ki a száját, mossuk le a bőrét (arcán, kezén) az esetleges irritáló hatás miatt. Próbáljuk kideríteni, hogy mikor és mennyit fogyaszthatott. A mérgező hatására vonatkozóan hívjuk a Mérgezés SOS-t, ahol a mérgezés súlyosságára, s a további teendőkre vonatkozóan tanácsot kaphatunk. (Információszolgáltatás akut mérgezés esetén: (+36-80) 201-199 )

Mérgezést okozó dózis vagy bizonytalan mennyiség bejutása esetén a méreganyag megkötésére, elsősegély szinten aktív szén adása lehetséges. Növényi mérgezés esetén tej adása ellenjavallt. A tejfehérje a toxikus anyagok kioldódásának és/vagy felszívódásának elősegítésével előre nem látható módon erősítheti a méreghatást. Hánytatás kisgyermekek esetében az esetleges komplikációk miatt nem javasolt. Kórházi ellátásban többnyire gyomormosás az elsődlegesen alkalmazott eljárás, ezt követően tüneti kezelés.

MÉRGEZŐ SZOBANÖVÉNYEK

Szobanövények közül a filodendron, Dieffenbachia, Zamioculcas, fikusz, kroton, leander és az angyaltrombita levelének, virágjának fogyasztása fordul elő gyakran. Utóbbi kettő veszélyesebbnek számít. A filodendron, Diffenbachia és Zamioculcas kalcium-oxalátból álló tűket és egyéb szövetizgató fehérjéket tartalmaz, amik nyálkahártya és bőrirritációt okoznak. A növények levelének rágcsálása bizsergést, fájdalmat, duzzadást válthat ki a szájban, ami kezelés nélküli is elmúlik, de hideg folyadék, fájdalom-csillapítók segíthetnek. Nagy mennyiség fogyasztása, mely kórházi ellátást igényelhet, ritkán fordul elő.

A kroton (Codiaeum variegatum) és a fikusz (Ficus sp.) tejnedve bőrirritáló hatású, melyet bőrre kerülés esetén bő vízzel le kell mosni. Lenyelve hányást, hasmenést okozhatnak.

A leander (Nerium oleander) és az angyaltrombita (Brugmansia sp.) többnyire szabadban tartott cserepes növény, júliustól szeptemberig virágzik. Mérgezést a levél, virág vagy mag elfogyasztása okozhat. A leander hányást, hasmenést, verejtékezést, görcsöket, szívritmuszavart okozhat, az angyaltrombita fogyasztása (a csattanó maszlaghoz hasonlóan) izgatottságot, szomjúságot, szapora légzést, hallucinációt válthat ki.

VESZÉLYES KERTI NÖVÉNYEK

A tiszafa (Taxus baccata) minden része rendkívül mérgező kivéve piros, húsos magköpenyét. Gyermekeknél egy magokat is tartalmazó összerágott „bogyó” orvosi ellátás hiányában végzetes lehet. A tünetek gyakran a bevételtől számított 12 óra múlva jelentkeznek, s előfordul, hogy hányás, hasfájás megjelenése nélkül hirtelen jelentkeznek a súlyos szívtünetek. Fogyasztása mindenképpen kórházi megfigyelést igényel.

A májusi gyöngyvirág (Convallaria majalis) minden része mérgező, gyerekek számára különösen a növény virága és ősszel megjelenő piros bogyója lehet vonzó. Szintén szívre ható méreganyagot tartalmaz.

Veszélyes kerti növény a borostyán (Hedera helix), bogyójának fogyasztása gyomor és bélpanaszokat, sápadtságot, skarlátszerű kiütést, súlyos esetben görcsöket vált ki.

A csattanó maszlag (Datura stramonium) és az amerikai alkörmös (Phytolacca americana) látványos gyomnövények. A maszlag az angyaltrombitához hasonló tüneteket okoz, az alkörmös tartós hányást, hasmenést, csalánkiütést, görcsöket, szívritmuszavart. Kisgyermekek esetében már néhány bogyójának elfogyasztása is igen veszélyes lehet.

Dísznövényként ültetik a ricinust (Ricinus communis), melynek babra emlékeztető magja rendkívül mérgező. Kisgyermeknél 1-3 mag elfogyasztása életveszélyes. A mérgezés tünetei, mint hideg verejtékezés, véres hányás, vizes hasmenés, bélgörcsök, néha csak napok múlva jelentkeznek, vese és májkárosító hatásra is lehet számítani.

A fagyallal (Ligustrum vulgare) és a csíkos kecskerágóval (Euonymus europeus) parkban, erdőben sétálva találkozhatunk. Főként a bogyók és a levelek okoznak gyerekeknél súlyos mérgezést. A fehér fagyöngy (Viscum album) levele, hajtása és ragacsos álbogyói is mérgezőek, a növény hasi fájdalmat, hasmenést okozhat, a szívműködésre és a légzésre van hatással.

A magyal (Ilex aquifolium) bogyóinak fogyasztása súlyos gyomor és bélhurutot okoz, szívritmuszavar és vesekárosodás is előfordulhat.

Kerülni kell kirándulás során a kutytejféléket. A farkaskutyatejben (Euphorbia cyparissias) található igen keserű ízű, fehér tejnedv mérgező, külsőleg bőr és nyálkahártya-gyulladást, szembe kerülve kötőhártya-gyulladást, lenyelve gyomor és bélpanaszokat, görcsöt, szédülést, ájulást okozhat. A tejnedv keserű íze miatt a súlyos mérgezés viszonylag ritka.

GYENGÉN MÉRGEZŐ NÖVÉNYEK

A tűztövis (Pyracantha coccinea) kedvelt, örökzöld narancsszínű vagy sárga bogyójú díszcserje. Magjaiban csekély mennyiségű ciánglikozid található, mely általában csak gyomor és bélpanaszokat okoz. A madárbirs (Cotoneaster sp.) fajok a tűztövishez hasonló hatással rendelkeznek. A fekete bodza (Sambucus nigra) nyersen hányást, hasmenést, az éretlen bogyók gyomor- és bélgyulladást okozhatnak. Főzéssel a méreganyag hatástalanná válik.

A hóbogyó (Symphoricarpus sp.) fogyasztása hányást, hasfájást okozhat.

Forrás: OKBI.hu Országos Kémiai Biztonsági Intézet