Ez bizony nagy dilemma, mivel ha rákeresünk a témára többnyire az a következtetés, hogy igen, és részletesen leírják a dolgot. Miel?tt tovább mennénk azt kérem a kedves olvasótól, szánjon néhány percet rá, kattintson az el?bbi linkre és olvassa el a cikket.
A cikk tulajdonképpen egy röviden összefoglalt leírás a szolanin nev? alkaloidról, arról hogy milyen szerepet játszik a növényben, mennyi a még elfogadható és nem mérgez? mennyiség aminek a szervezetbe jutva nem lesz kellemetlen mellékhatása, mik a mérgezés tünetei, végül szépen kiszámítva mennyit lehet fogyasztani a zöld paradicsomból, de annyit úgysem eszünk meg, mert rossz az íze.
Miután ilyenformán mindenki megnyugodott most nem az következik, hogy ezek az adatok nem helytállóak… ugyanis nem néztem utánuk. Mégpedig azért nem, mert a cikk a zöld paradicsomról szól és nem a burgonyáról. A szolanin nev? glikoalkaloidot ugyanis a burgonya termeli magának védekezésül a paradicsomban pedig nincs.
A paradicsomban, bár tényleg a Solanaceae család tagja, és valóban termel alkaloidokat, nagyjából ugyanarra a célra amire a burgonya a szolanint, nem szolanin található. (Megemlíteném, hogy a legtöbb cikk “vigyázzunk mert mérgez? felkiáltással” még beteszi a kalapba a padlizsánt is, de láss csodát abban sem szolanin van.)
A paradicsom glikoalkaloidja amelyet az egyszer?ség kedvéért tomatinnak nevezünk két vegyület keveréke úgymint
- ?-tomatine
- dehydrotomatine
és a növény minden részében megtalálható. Valmint az is igaz, hogy az éretlen zöld paradicsomban nagyobb mennyiségben.
Kémiai szempontból a szolanin és a tomatin aglikon része ( az a váz amihez majd a cukrok kapcsolódnak és kialakul a glikoalkaloid) nagyon 
hasonlít egymáshoz, egy kis eltéréssel. Ez az eltérés egy kett?s kötés megléte burgonya aglikonjában, és ennek a hiánya a paradicsom aglikonjában. Ennek a különbségnek a jelent?ségér?l a cikkem forrásául szolgáló összefoglaló m? eképpen ír:
Observations that the absence of a 5,6-double bond in the
B-ring of tomatidine results in a much less toxic molecule in
both pregnant and nonpregnant mice as compared to the
structurally similar solasodine (which contains such a double
bond) confirm related findings that glycoalkaloids without such
a double bond such as tomatine are less toxic than those which
have them such, as the potato glycoalkaloids R-chaconine and
R-solanine. It may benefit food safety to create, through plant
breeding and/or plant molecular biology methods, plant foods
with modified glycoalkaloids that lack the double bond.
Hevenyészett fordításban a kett?s kötés hiánya egy sokkal kevésbé toxikus molekulát eredményez, s?t a továbbiakban élelmiszerbiztonsági szempontból kívánatos lenne nemesítéssel, vagy a molekuláris biológia segítségével arra késztetni a növényeket, hogy kett?s kötés nélküli módosított glikoalkaloidokat termeljenek.
A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a zöld paradicsom a maga tomatinjával együtt sem tekinthet? mérgez?nek, és ezt az állítást még egy igen érdekes tulajdonsága is er?síti. A tomatin er?s és oldhatatlan komplexet képez mind az állati, mind a növényi eredet? szterolokkal. Vagyis például az ételben található koleszterinnel. Ennek a kapcsolódásnak eredményeképpen felszívódás nélkül halad végig a bélrendszeren és a széklettel ürül. A tomatin mérgez? dózisait emiatt nem is szájon át való beadással határozták meg, hanem intraperitoneális alkalmazással.
poor absorption of the compound
from the gastrointestinal tract, presumably as a result of
formation of an insoluble complex of R-tomatine with cholesterol, which is then eliminated in the feces (see below). In terms
of LD50 values, tomatine is ?20 times less toxic than the
corresponding values observed with the potato glycoalkaloids
A tomatin tehát védelmezi a növényt az ?t veszélyeztet? gombákkal, baktériumokkal, vírusokkal, és vírushordozó rovarokkal szemben, és valószín?leg nem toxikus az emberi szervezetre. Ezek után szerintem feltehetjük azt a kérdést is vannak-e ránk nézve el?nyös tulajdonságai .
A Solanacea család glikoalkaloidjaival széles kör? vizsgálatokat végeznek tumorsejteken. A paradicsom vonatkozásában a vizsgálatok szerint az er?sebb tumorgátló hatást az ?-tomatine hordozza. Általában gátolja a ráksejtek szaporodását és képes el?idézni az apoptózisukat. Ezt a hatást leukémia, prosztatarák, mellrák, vastagbéldaganat, egyég gastriontestinális daganatok esetében igazolták. Képes gátolni a tüd?b?l kiinduló daganatsejtek elterjedését a szervezetben. Ezeket a hatásokat in vitro vizsgálatok, némelyiket in vivo állatokon végzett kísérletek igazolják.
Egy másik már fent említett tulajdonsága, vagyis az, hogy oldhatatlan komplexet képez a koleszterinnel az egyik legegyszer?bb természetes koleszterincsökkent?t adja a kezünkbe. A magyar konyha a zöld paradicsomot leginkább mint savanyúságot tartja számon. Nincs más teend?nk, csupán fogyasztani, és a húsokban lev? koleszterin máris kiürül felszívódás nélkül. (A koleszterin csökkent? mechanizmus persze ennél kicsit bonyolultabb de ennek tárgyalása nem a cikk feladata.)
A legszembetün?bb és legegyszer?bb alkalmazása a paradicsom növény minden részében el?forduló glikoalkaloidoknak pedig az, ha permetez? szert készítünk bel?le.
Végül álljon itt egy idézet annak illusztrálására, hogy a zöld paradicsom fogyasztása a maga tomatinjával nemhogy mérgez? inkább ajánlott lenne az egészségünk szempontjából.
Because, compared to the other glycoalkaloids, tomatine
exhibits low toxicity in animals and humans, future
experimental and epidemiological studies should concentrate
on the tomato compounds. Plant scientists are challenged to
develop high-tomatine red tomatoes. High-tomatine red
tomatoes will contain two anticarcinogenic compounds: the
antioxidative red pigment lycopene and tomatine. The
potential payoff will be better human health.
Vagyis milyen jó lenne nekünk embereknek, ha az érett paradicsomban nagyobb mértékben megmaradna a tomatin. Így a piros színt adó likopinnal együtt még nagyobb mértékben védené az egészségünket.
Forrás:
Journal of Agricultural and Food Chemistry: Chemistry and Anticarcinogenic Mechanisms of Glycoalkaloids Produced by Eggplants, Potatoes, and Tomatoes (Mendel Friedman) 2015
Journal of Agricultural and Food Chemistry :Tomato Glycoalkaloids: Role in the Plant and in the Diet (Mendel Friedman) 2002