Az allergia kifejezést meghallva szinte mindenkiben megjelenik egy kép, egy könnyező szemű, piros orrú, folyton tüsszögő ismerőséről. Az allergiák egyik leggyakoribb megjelenési formája a légúti allergia.

A szervezet a tulajdonképpen ártalmatlan virágport (vagy egyéb anyagot pl.: tollat, házi poratkát) veszélyes anyagként ismeri fel, és a természetes védekezőrendszer működésbe lép. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, a virágporral való következő találkozáskor a szervezet immunrendszere fokozottan reagál és harcolni kezd. Miközben az allergén az antitestekhez kötődik, bizonyos testi sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírvivő anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Többnyire az orr-garatüreg és a szemek érintettek, de az ekcémás bőrtünetek sem ritkák a levegőnek kitett felületeken (arc, kéz). A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezik.

Az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethet? vissza allergiás okra. A szénanátha kialakulásában genetikai és környezeti tényezők játszanak szerepet. Ha az egyik szülő allergiás, gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szülő érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik. A környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentőséggel a városi és ipari légszennyeződés, a dohányzó szülők, a háziállatok közeli jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok bírnak.

Légúti allergia okai

Az allergiás asztma hátterében számos faktor állhat. A szezonális asztma tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. Ide soroljuk azokat a típusokat, amelyek hátterében növényi polleneket kell keresni, amelyek egy adott periódusban vannak jelen a légkörben.

A perenniális (egész éven át tartó) asztma tünetei egész évben fennállnak. Kiváltó okai közül leggyakrabban a háziporatkával és az állatszőrökkel találkozhatunk.

A foglalkozási asztma szintén külön kategóriát jelöl. Alcsoportjai között találjuk:

1. az állati eredetű megbetegedést – állattenyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkozó munkakörök
2. a növényi eredetű asztmát – előfordulása gyakori pékek és cukrászok között a gabonaporok és a lisztek, illetve a kávé és a tea szálló porának belégzése miatt
3. az enzimek okozta asztmát – főleg a mosóporok gyártásakor és az élelmiszer illetve a gyógyszeriparban fordul elő.

Az allergiás rhinitis szintén jelentkezhet szezonálisan vagy panaszt okozhat egész évben. A szezonális forma kiváltó okai a szélporozta növények pollenjei és a gombaspórák. Jellemző a téli időszakra korlátozódó tünetmentesség, amelynek kora tavasszal a fák, majd áprilisban a fűfélék virágzása vet véget. Hazánkban a parlagfű és a fekete üröm tehető felelőssé a szezonális allergiás rhinitis túlnyomó részéért.

A perenniális (egész éven át tartó) allergének között találjuk az emberi hámsejteken, szőrhulladékon, élősködő háziporatkát, amely kifejezetten a hideg hónapokban, de általában egész évben okoz panaszokat. Takarítás, fűtés, illetve 60%-nál magasabb páratartalom hatására a zárt térben kialakult koncentrációjuk megnő. Perenniális allergiát okoznak az állatszőrök és a madártoll allergénjei is.

A pollenallergiától szenvedőknek érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, ebben lehet segítségükre a pollennaptár. A tulajdonképpeni problémát a fák, füvek, és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A szél ezeket az apró virágporszemcséket akár 400 km-es távolságba is elszállíthatja.

A szélmegporzású növények gyakran óriási mennyiségű pollent termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. Csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent termel. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapad.

Ellentétben azzal, ahogy sokan gondolják, a szénanátha nem ártalmatlan, hanem olyan krónikus betegség, amit komolyan kell venni! A vírusok vagy baktériumok okozta egyszerű náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszerűen. Kezelés nélkül elhúzódhat, a tünetek súlyosbodhatnak, a folyamatos irritáció nyálkahártya megvastagodáshoz vezethet. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak.

Diagnózis

A kórelőzmény gondos felvételének különös jelentősége van: a tünetek szezonális jelentkezése, a családban előforduló megbetegedés, a családdal együtt élő háziállatok és a lakásviszonyok, illetve a beteg foglalkozása mind nagy segítséget jelentenek a diagnózis felállításában. Ha a tünetek a vizsgálat idején fennállnak, az elvégzett légzésfunkciós vizsgálati görbe jellemző lesz az asztmára, a hörgőtágító gyógyszer belélegzése után rövid időn – 15-30 percen – belül legalább 15-20%-kal javul az eredmény. Tünetmentes időszakban az allergiás asztma diagnosztizálása ún. belégzéses provokációs vizsgálatokkal történik. Ilyenkor az asztma tényét és az allergiás érzékenységet csak külön lehet vizsgálni. A vizsgálat során egyrészt vagy nem antigén természetű anyagokat lélegeztetnek be, vagy száraz, hideg levegő jelenlétében fizikai terhelésnek teszik ki a beteget.

Manapság a diagnózis felállításához sokszor elegendő a korrekt és alapos anamnézis-felvétel, valamint a beteg PEF (= Peak Flow = kilégzési csúcsáramlás) értékeinek néhány napon át történő mérése. Ennek napszaki ingadozása már önmagában kórjelző lehet. Ha ezek alapján az asztma igazolódik, és a kórelőzményben egyéb allergiás tünetek is szerepelnek, ezt követően bőrteszttel próbálják beazonosítani, hogy milyen allergén okozhat hasonló rohamot. Mellkasröntgenre pedig az egyéb tüdőbetegségek kizárása miatt van szükség. A diagnózis felállítása szakorvos feladata, mert az asztmának van nem allergiás formája is, és fontos ezek elkülönítése.

Az allergiás reakciót kiváltó allergén kimutatása a Prick-teszt segítségével történik. Az alkar hajlító oldalára cseppentett allergénoldat alatt a bőrt egy tűvel felemelik és picit megszúrják. A bejutott allergén hisztamin felszabadulást okoz, ami bőrpírt és duzzanatot eredményez. A bejutott allergén mennyisége igen csekély, ezért az anafilaxiás reakció – az allergiás reakció életet veszélyeztető, gégeduzzanattal és fulladással járó formája – kialakulására kevés esély van, mégis, csak szakképzett személyi feltételek birtokában ajánlják az elvégzését. Az eredmény 15-20 percen belül leolvasható.

Kezelés

Az allergiás betegségek radikális, de hatékony ellenszere a reakciót kiváltó antigén elkerülése, amely a gyakorlatban a legtöbb allergén tekintetében szinte lehetetlen.

A gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megelőzése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. A gyulladáscsökkentő, ún. megelőző gyógyszereket mind allergiás asztmában, mind allergiás rhinitisben alkalmazzák. Manapság alapgyógyszernek a kortikoszteroidok számítanak, melyek a gyulladásos reakció csaknem minden fázisába beavatkoznak, használatuk allergiás asztma esetén helyileg ún. adagoló aeroszolokból, allergiás rhinitisben orrspray formájában történik. Az antihisztaminok az allergiás reakció legfontosabb tényezője, a hisztamin ellen hatnak úgy, hogy kötődnek azok receptoraihoz. Több generációjuk ismert, az új típusúak mellékhatásprofilja sokkal kedvezőbb és terápiás hatékonyságuk is jobb a régebbi molekulákénál. Az első generációs szerek nagyfokú álmosságot, tompultságot okozhatnak.

Manapság már nagyon sokféle allergia ellenes gyógyszert reklámoznak és nagy részük recept nélkül is beszerezhető, de a megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében panaszok esetén ne az ismerősök által ajánlott szereket szerezzük be elsőként, hanem az allergológus, pulmonológus szakorvos által javasolt terápiát kövessük a megfelelő kivizsgálást követően.

Pollenhelyzet

A nyári időszakban legnagyobb jelentősége a parlagfűnek (Ambrosia) van, melynek pollenje a legerősebb légköri allergénnek számít. A parlagfűpollen-szezon alakulásában is meghatározó az időjárás. Májusban a parlagfű növekedéséhez csapadékra van szükség, a virágzás időszakában viszont a hosszú, esős időszak kimoshatja a levegőből a pollenszemeket, ezzel időlegesen csökkentve a pollenterhelést. A pollenszórás az eső után ismét felerősödik. A tartós szárazság magas hőmérséklettel párosulva a növényzet kiszáradásához és a pollenterhelés csökkenéséhez vezet.

Allergiások számára nagyon hasznos segítségként az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) – egy nemzetközi együttműködés részeként – egy úgynevezett Pollen Napló elnevezésű szolgáltatást indított 2013-ban. A www.pollendiary.com/Phd/hu címen elérhető weblapon egy gyors regisztrációt követően az allergiások személyre szabott, hasznos információhoz juthatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggéséről. Ennek segítségével követhetik, hogy a lehetséges tünetek hogyan függnek össze azzal a légköri pollenkoncentrációval, amit adott időszakban a tartózkodási hely közelében mértek. Ha valaki nem tudja, hogy mire allergiás, akkor a napló segítségével akár ezt is kiderítheti. Fontos kiemelni, hogy Pollen Napló tartalma nem helyettesíti a szakorvosi tanácsadást és a kezelést.

Tanácsok a hétköznapokra

• Házi poratka-allergia esetén célszerű eltávolítani a lakásból a szőnyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat díszpárna, falvédő). Az ágyneműt 60°C-on kell mosni, mert az atka ezen a hőfokon elpusztul. A takarítás allergiás rohamot provokálhat, ezért azt csak megfelelő légvédelem mellett célszerű végezni.
• Az állati szőrre allergiás beteg közeléből érdemes eltávolítani az állatot, de nem csak élő állat szőre szerepelhet allergénként: a szőrme, a szőnyeg vagy a tollpárna szintén panaszt okozhat.
• Figyeljük a lakóhelyünkre vonatkozó pollenjelentést (http://oki.wesper.hu/#tab_levego) és aki allergiás ne maradjon sokáig a szabadban a virágzás ideje alatt!
• A zápor utáni időszak kíméletes az allergiások számára, hiszen az eső megtisztítja a levegőt a pollenektől
• Akkor szellőztessünk, amikor kevesebb a pollen mennyisége a levegőben: városokban reggel 6 és 8 között, vidéken este 7 és éjfél között.
• Amennyiben lehetséges, próbáljuk meg pollenmentesen tartani a hálószobát. Az ablakokra szerelhető pollenszűrő háló a levegőben lévő szemcsék legalább 85 százalékát megszűri.
• Az egész nap viselt ruhát hagyjuk a hálószobán kívül és lefekvés előtt mossunk hajat.
• Ahol kert van, ne az allergiás vágja a füvet, de ne hagyjuk elburjánzani a növényzetet.
• Az allergiás száműzzön minden olyan növényt lakásából a kertbe, amelyek a szénanátháját még elviselhetetlenebbé teszik.
• Ha lehetséges, kerüljük el a forgalmas utcákat az allergiaszezonban. A pollenek agresszívabban hatnak a nyálkahártyára, ha kipufogógázzal vagy koromrészecskékkel keverednek.
• A hazai teák és mézek is tartalmazhatnak pollent. Figyeljük, nem erősödnek-e a tünetek ezek fogyasztását követően.

egészség.hu