Az allergia kifejezést meghallva szinte mindenkiben megjelenik egy kép, egy könnyez? szem?, piros orrú, folyton tüsszög? ismer?sér?l. Az allergiák egyik leggyakoribb megjelenési formája a légúti allergia.

A szervezet a tulajdonképpen ártalmatlan virágport (vagy egyéb anyagot pl.: tollat, házi poratkát) veszélyes anyagként ismeri fel, és a természetes védekez?rendszer m?ködésbe lép. Ez a hibás programozás nem marad következmények nélkül, a virágporral való következ? találkozáskor a szervezet immunrendszere fokozottan reagál és harcolni kezd. Miközben az allergén az antitestekhez köt?dik, bizonyos testi sejtek hisztamint szabadítanak fel. Ezek a hírviv? anyagok átjárhatóvá teszik az érfalakat a folyadékok, a fehérjék és egyes sejtek számára, ezzel duzzanatokat, kivörösödést, viszketést és tüsszögési rohamokat kiváltva. Többnyire az orr-garatüreg és a szemek érintettek, de az ekcémás b?rtünetek sem ritkák a leveg?nek kitett felületeken (arc, kéz). A légúti allergia érintheti az egész hörg?rendszert, ekkor allergiás asztmáról beszélünk, vagy az orrnyálkahártya gyulladásával jár, és allergiás rhinitis (szénanátha) formájában jelentkezik.

Az összes náthás megbetegedés mintegy kétharmada vezethet? vissza allergiás okra. A szénanátha kialakulásában genetikai és környezeti tényez?k játszanak szerepet. Ha az egyik szül? allergiás, gyermekének 30%-os esélye van arra, hogy nála is megjelenik a betegség. Ha mindkét szül? érintett, ez az érték 50%-ra emelkedik. A környezeti faktorok közül a legnagyobb jelent?séggel a városi és ipari légszennyez?dés, a dohányzó szül?k, a háziállatok közeli jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok bírnak.

Légúti allergia okai

Az allergiás asztma hátterében számos faktor állhat. A szezonális asztma tünetei az év meghatározott id?szakában jelentkeznek. Ide soroljuk azokat a típusokat, amelyek hátterében növényi polleneket kell keresni, amelyek egy adott periódusban vannak jelen a légkörben.

A perenniális (egész éven át tartó) asztma tünetei egész évben fennállnak. Kiváltó okai közül leggyakrabban a háziporatkával és az állatsz?rökkel találkozhatunk.

A foglalkozási asztma szintén külön kategóriát jelöl. Alcsoportjai között találjuk:

1. az állati eredet? megbetegedést – állattenyésztéssel vagy laboratóriumi állatokkal foglalkozó munkakörök
2. a növényi eredet? asztmát – el?fordulása gyakori pékek és cukrászok között a gabonaporok és a lisztek, illetve a kávé és a tea szálló porának belégzése miatt
3. az enzimek okozta asztmát – f?leg a mosóporok gyártásakor és az élelmiszer illetve a gyógyszeriparban fordul el?.

Az allergiás rhinitis szintén jelentkezhet szezonálisan vagy panaszt okozhat egész évben. A szezonális forma kiváltó okai a szélporozta növények pollenjei és a gombaspórák. Jellemz? a téli id?szakra korlátozódó tünetmentesség, amelynek kora tavasszal a fák, majd áprilisban a f?félék virágzása vet véget. Hazánkban a parlagf? és a fekete üröm tehet? felel?ssé a szezonális allergiás rhinitis túlnyomó részéért.

A perenniális (egész éven át tartó) allergének között találjuk az emberi hámsejteken, sz?rhulladékon, él?sköd? háziporatkát, amely kifejezetten a hideg hónapokban, de általában egész évben okoz panaszokat. Takarítás, f?tés, illetve 60%-nál magasabb páratartalom hatására a zárt térben kialakult koncentrációjuk megn?. Perenniális allergiát okoznak az állatsz?rök és a madártoll allergénjei is.

A pollenallergiától szenved?knek érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, ebben lehet segítségükre a pollennaptár. A tulajdonképpeni problémát a fák, füvek, és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A szél ezeket az apró virágporszemcséket akár 400 km-es távolságba is elszállíthatja.

A szélmegporzású növények gyakran óriási mennyiség? pollent termelnek, és szétszórják a szélrózsa minden irányába. Csupán egyetlen mogyoróbokor 600 millió pollent termel. A belélegzett pollen a légutak nyálkahártyáján megtapad.

Ellentétben azzal, ahogy sokan gondolják, a szénanátha nem ártalmatlan, hanem olyan krónikus betegség, amit komolyan kell venni! A vírusok vagy baktériumok okozta egyszer? náthával ellentétben az allergiás nátha nem múlik el egyszer?en. Kezelés nélkül elhúzódhat, a tünetek súlyosbodhatnak, a folyamatos irritáció nyálkahártya megvastagodáshoz vezethet. A szénanátha és az asztma gyakran egy életen át megmaradnak.

Diagnózis

A kórel?zmény gondos felvételének különös jelent?sége van: a tünetek szezonális jelentkezése, a családban el?forduló megbetegedés, a családdal együtt él? háziállatok és a lakásviszonyok, illetve a beteg foglalkozása mind nagy segítséget jelentenek a diagnózis felállításában. Ha a tünetek a vizsgálat idején fennállnak, az elvégzett légzésfunkciós vizsgálati görbe jellemz? lesz az asztmára, a hörg?tágító gyógyszer belélegzése után rövid id?n – 15-30 percen – belül legalább 15-20%-kal javul az eredmény. Tünetmentes id?szakban az allergiás asztma diagnosztizálása ún. belégzéses provokációs vizsgálatokkal történik. Ilyenkor az asztma tényét és az allergiás érzékenységet csak külön lehet vizsgálni. A vizsgálat során egyrészt vagy nem antigén természet? anyagokat lélegeztetnek be, vagy száraz, hideg leveg? jelenlétében fizikai terhelésnek teszik ki a beteget.

Manapság a diagnózis felállításához sokszor elegend? a korrekt és alapos anamnézis-felvétel, valamint a beteg PEF (= Peak Flow = kilégzési csúcsáramlás) értékeinek néhány napon át történ? mérése. Ennek napszaki ingadozása már önmagában kórjelz? lehet. Ha ezek alapján az asztma igazolódik, és a kórel?zményben egyéb allergiás tünetek is szerepelnek, ezt követ?en b?rteszttel próbálják beazonosítani, hogy milyen allergén okozhat hasonló rohamot. Mellkasröntgenre pedig az egyéb tüd?betegségek kizárása miatt van szükség. A diagnózis felállítása szakorvos feladata, mert az asztmának van nem allergiás formája is, és fontos ezek elkülönítése.

Az allergiás reakciót kiváltó allergén kimutatása a Prick-teszt segítségével történik. Az alkar hajlító oldalára cseppentett allergénoldat alatt a b?rt egy t?vel felemelik és picit megszúrják. A bejutott allergén hisztamin felszabadulást okoz, ami b?rpírt és duzzanatot eredményez. A bejutott allergén mennyisége igen csekély, ezért az anafilaxiás reakció – az allergiás reakció életet veszélyeztet?, gégeduzzanattal és fulladással járó formája – kialakulására kevés esély van, mégis, csak szakképzett személyi feltételek birtokában ajánlják az elvégzését. Az eredmény 15-20 percen belül leolvasható.

Kezelés

Az allergiás betegségek radikális, de hatékony ellenszere a reakciót kiváltó antigén elkerülése, amely a gyakorlatban a legtöbb allergén tekintetében szinte lehetetlen.

A gyógyszeres kezelés célja az allergiás rohamok megel?zése, a gyulladás csökkentése és a tünetek enyhítése. A gyulladáscsökkent?, ún. megel?z? gyógyszereket mind allergiás asztmában, mind allergiás rhinitisben alkalmazzák. Manapság alapgyógyszernek a kortikoszteroidok számítanak, melyek a gyulladásos reakció csaknem minden fázisába beavatkoznak, használatuk allergiás asztma esetén helyileg ún. adagoló aeroszolokból, allergiás rhinitisben orrspray formájában történik. Az antihisztaminok az allergiás reakció legfontosabb tényez?je, a hisztamin ellen hatnak úgy, hogy köt?dnek azok receptoraihoz. Több generációjuk ismert, az új típusúak mellékhatásprofilja sokkal kedvez?bb és terápiás hatékonyságuk is jobb a régebbi molekulákénál. Az els? generációs szerek nagyfokú álmosságot, tompultságot okozhatnak.

Manapság már nagyon sokféle allergia ellenes gyógyszert reklámoznak és nagy részük recept nélkül is beszerezhet?, de a megfelel? kivizsgálás és kezelés érdekében panaszok esetén ne az ismer?sök által ajánlott szereket szerezzük be els?ként, hanem az allergológus, pulmonológus szakorvos által javasolt terápiát kövessük a megfelel? kivizsgálást követ?en.

Pollenhelyzet

A nyári id?szakban legnagyobb jelent?sége a parlagf?nek (Ambrosia) van, melynek pollenje a leger?sebb légköri allergénnek számít. A parlagf?pollen-szezon alakulásában is meghatározó az id?járás. Májusban a parlagf? növekedéséhez csapadékra van szükség, a virágzás id?szakában viszont a hosszú, es?s id?szak kimoshatja a leveg?b?l a pollenszemeket, ezzel id?legesen csökkentve a pollenterhelést. A pollenszórás az es? után ismét feler?södik. A tartós szárazság magas h?mérséklettel párosulva a növényzet kiszáradásához és a pollenterhelés csökkenéséhez vezet.

Allergiások számára nagyon hasznos segítségként az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) – egy nemzetközi együttm?ködés részeként – egy úgynevezett Pollen Napló elnevezés? szolgáltatást indított 2013-ban. A www.pollendiary.com/Phd/hu címen elérhet? weblapon egy gyors regisztrációt követ?en az allergiások személyre szabott, hasznos információhoz juthatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggésér?l. Ennek segítségével követhetik, hogy a lehetséges tünetek hogyan függnek össze azzal a légköri pollenkoncentrációval, amit adott id?szakban a tartózkodási hely közelében mértek. Ha valaki nem tudja, hogy mire allergiás, akkor a napló segítségével akár ezt is kiderítheti. Fontos kiemelni, hogy Pollen Napló tartalma nem helyettesíti a szakorvosi tanácsadást és a kezelést.

Tanácsok a hétköznapokra

• Házi poratka-allergia esetén célszer? eltávolítani a lakásból a sz?nyegeket és egyéb porfogókat (plüssállat díszpárna, falvéd?). Az ágynem?t 60°C-on kell mosni, mert az atka ezen a h?fokon elpusztul. A takarítás allergiás rohamot provokálhat, ezért azt csak megfelel? légvédelem mellett célszer? végezni.
• Az állati sz?rre allergiás beteg közeléb?l érdemes eltávolítani az állatot, de nem csak él? állat sz?re szerepelhet allergénként: a sz?rme, a sz?nyeg vagy a tollpárna szintén panaszt okozhat.
• Figyeljük a lakóhelyünkre vonatkozó pollenjelentést (http://oki.wesper.hu/#tab_levego) és aki allergiás ne maradjon sokáig a szabadban a virágzás ideje alatt!
• A zápor utáni id?szak kíméletes az allergiások számára, hiszen az es? megtisztítja a leveg?t a pollenekt?l
• Akkor szell?ztessünk, amikor kevesebb a pollen mennyisége a leveg?ben: városokban reggel 6 és 8 között, vidéken este 7 és éjfél között.
• Amennyiben lehetséges, próbáljuk meg pollenmentesen tartani a hálószobát. Az ablakokra szerelhet? pollensz?r? háló a leveg?ben lév? szemcsék legalább 85 százalékát megsz?ri.
• Az egész nap viselt ruhát hagyjuk a hálószobán kívül és lefekvés el?tt mossunk hajat.
• Ahol kert van, ne az allergiás vágja a füvet, de ne hagyjuk elburjánzani a növényzetet.
• Az allergiás szám?zzön minden olyan növényt lakásából a kertbe, amelyek a szénanátháját még elviselhetetlenebbé teszik.
• Ha lehetséges, kerüljük el a forgalmas utcákat az allergiaszezonban. A pollenek agresszívabban hatnak a nyálkahártyára, ha kipufogógázzal vagy koromrészecskékkel keverednek.
• A hazai teák és mézek is tartalmazhatnak pollent. Figyeljük, nem er?södnek-e a tünetek ezek fogyasztását követ?en.

egészség.hu