Izlandi zuzmó: Észak királynője

“Valami zöldell ott a törmeléken”, mondhatnánk első szempillantásra. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy rendkívül érdekes és értékes növényről van szó. Növényteste két teljesen különböző organizmus teljes szimbiózisának eredménye: zöld alga és gomba együttélése.

Míg a zöld alga feladata a fotoszintézis és az energia biztosítása, addig a gomba a víz és az ásványi anyagok felszívásáért, valamint megtartásáért felel.

Az izlandi zuzmó botanikai elnevezése: Cetraria islandica. Fejlődéstani szempontból sokkal régebbi és egyszerűbb növénycsaládba tartozik, mint a gyógynövények.

A zuzmó ivartalanul szaporodik. Egy része egyszerűen letörik, majd máshol megtapad. Lassan, sokáig növekszik, egyes egyedei akár 4 ezer évnél is idősebbek. Levelek, szárak, virágok, termések, szín, illat – semmi ilyesmire nincs szüksége. Hatékonysága éppen az egyszerűségében rejlik.

A zuzmó egyetlen “gyengéje” a tiszta környezet. A növény éppen ezért megbízható mutatója a szennyeződéstől mentes környezetnek. Az egyik zuzmófajtából nyerjük ki a lakmuszt is, a pH-érték ismert kimutatóját.

Az emberiség a természetes penicillin hírében álló izlandi zuzmót több ezer éve hasznosítja. Antibiotikum-szerű hatású, sajátos zuzmósavakat tartalmaz, hatékonysága tudományosan igazolt.

Legyőzi a sanyarú körülményeket

Cetraria islandica

Izlandi zuzmó – Cetraria islandica

Azon kevés növények egyike, amely megél Izland megkövesedett lávából álló talaján. Izlandon kívül a sarkvidéki tundrákon vagy Európa, Ázsia és az USA délebbre fekvő hegyvonulatain is megtalálhatjuk.

Az idők során hozzáedződött az északi pusztákon uralkodó erős napsugárzáshoz, heves szélhez és kemény fagyokhoz. A zuzmóval persze a mi hegyeinkben is találkozhatunk – a savas, száraz, homokos talajú fenyőerdőket és csarabos területeket kedveli, itt a kövekhez, sziklákhoz tapadva él. (Csarabos = erősen savanyú, szerény termőképességű talajokon kialakuló, alacsony cserjés – A szaklektor.)

A zuzmótelepek vastag növényhúsú, 10 cm magasra is növő cserjékhez hasonlítanak, “ágacskáik” fogazott szélű tölcséreket formáznak. A telepek színe – a helyi feltételektől függően – lehet zöld, szürkés vagy akár gesztenyebarna. Az izlandi zuzmó sűrű telepeit emiatt könnyű összetéveszteni a mohával.

A zuzmófajták a rénszarvasok és más növényevő, sarkvidéki állatfajok fontos táplálékát adják. Izlandon az emberek előszeretettel (vagy kényszerből, az éhínségek miatt?) fogyasztották. Belekeverték a lisztbe, valamint fűszerként, sűrítő anyagként használták ételek és italok elkészítésekor. A növényből kivont színezőanyagot szövetek festésére használták (pl. a hagyományos skót szoknyát is vele színezték).

Sarkvidéki gyógyító

Gyógyászati célokra a teljes telepet be kell gyűjteni, majd gyorsan kiszárítani. A gyűjtés nyáron, száraz és meleg időben történik. Jellegzetes illata, íze van. Sokáig főzve rendkívül tápláló, jól emészthető, kocsonyás anyagot kapunk, amit keményítő helyettesítésére is felhasználhatunk. A “zuzmókeményítő” valójában lichenin poliszacharid, ezt az anyagot a zuzmó akár 70%-ban is tartalmazhatja. További hatóanyagai az antibakteriális hatású, keserű zuzmósavak, egy különleges zöld színezőanyag, a thallochlor, A- és B-vitaminok, ásványi anyagok (pl. jód), pektinek, keserű anyagok, enzimek stb.

A népi gyógyászat ősidők óta hasznosítja. Az európai gyógyszerkönyvekben már a 17. századtól fellelhető. Gyógyhatásait a modern tudomány is igazolta. A nyálkaanyagok, valamint az antibiotikumos hatású hatóanyagok és a zuzmó jelentős tápértéke – bármilyen gyulladásos megbetegedés esetén kiváló kombinációnak tekinthető. Elsősorban a (száraz) köhögés csillapításában és gyógyításában, megfázásban, szájüregi és légúti gyulladásokban, asztmában, tuberkulózisban (tbc) nyújthat segítséget. Remekül használható vesegyulladásban, húgyhólyag- és húgyúti gyulladásokban is.

Az említett hatások mellett az étvágyat is erősíti (mivel fokozza az emésztőnedvek kiválasztását). Kitűnően “működik” emésztési problémáknál, gyomorhurutnál (gastritis), refluxnál, a máj- és az epe betegségeiben, irritált nyombél, gyomorfekély, krónikus hasmenés esetén, és segíthet alultápláltság vagy anorexia esetén is. Megerősíti a szervezetet, és támogatja a lábadozást.

Külsőleg is használ

Külsőleg – fürdők, ülőfürdők, borogatások formájában – gennyes sebek, fekélyek, égési sérülések és nőgyógyászati bajok kezelésére ajánlott. Egyéb irányú felhasználása is reménykedésre adhat okot, például a pajzsmirigyműködés harmonizálásában vagy a HIV fertőzöttek gyógyításában.

A hatékonyság növelése céljából az izlandi zuzmó eredményesen kombinálható orvosi zilizzel, martilapuval és útifűvel.

Írta: Vladimir Vonásek

Szakmailag ellenőrizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva
fitoterapeuta, természetgyógyász