Kókusz- és pálmazsír

TUDTA-E, HOGY

– az olajpálma kizárólag nedves, trópusi vidékeken termeszthető. A világ pálmaolajtermelésének 87%-át ma Indonézia és Malajzia szolgáltatja. Ezen kívül még Nigéria, Thaiföld, Kolumbia, Pápua Új-Guinea, Elefántcsontpart, India és Brazília állít elő pálmaolajat.

– a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozásegészségügyi előírásokról értelmében a közétkeztetésben kókusz- és pálmazsír sütéshez, főzéshez nem használható. – az olajpálma egy csonthéjas gyümölcs.

– becslések szerint világszerte a pálmaolaj 74%-a az élelmiszerekben, 24%-a pedig ipari felhasználás céljából kerül hasznosításra.

– a kókuszolaj könnyen emészthető, közepes lánchosszúságú zsírsavakat tartalmazó trigliceridekben (MCT zsírok) bővelkedik, ezért emésztési, zsírfelszívódási problémákkal küzdőknek, májbetegeknek javasolt a (mértékletes) fogyasztása az alultápláltság megelőzése érdekében.

Mára már egyértelmű vált, hogy az étkezéseinkkel elfogyasztott zsírok típusa fontosabb, mint a mennyisége. Azonban a számos kutatás és egészségnevelő program ellenére is akadnak fehér foltok a laikus közönség számára a javasolt zsiradékforrásokkal kapcsolatosan. A trópusi olajoknak is nevezett kókusz- és pálmaolaj kiváló példái ennek, hiszen számos tévhit él a köztudatban velük kapcsolatban.

Vajon tényleg annyira egészségesek, mint amilyen a hírük? Ha nem, miért nem?

A kókuszzsír/-olaj előállítása

Kókuszzsír vagy kókuszolaj? Mindkettő helyes. A kettős elnevezés onnan ered, hogy a szobahőmérséklet fogalma a világ különböző részein eltérő. Így például a telített zsírsavakban bővelkedő kókuszzsír hazánkban szilárd, de a kókuszpálma termőhelyén, a trópuson folyékony halmazállapotú. Olvadáspontja 24 ºC. Az érett kókuszdió kiszárított húsából – az olajtartalmú koprából – vonják ki a kókuszolajat. Más technológia szerint megfőzik, aprítják, majd ezután sajtolják. A kisajtolt, tejszerű terméket nagy üstökben felmelegítik, majd a felületén úszó zsírt összegyűjtik. Két fő típusát a feldolgozás jellege szerint különítjük el szűz, ill. szűrt (finomított) kókuszolajra.

Az olajpálma és a pálmaolaj kapcsolata

Az olajpálma (Elaeis guineensis) egy ősi növény, amely vadon nő Nyugat-Afrikában, de termesztik a trópusokon másutt is, főleg Délkelet-Ázsiában. A gyümölcséből kivont olaját ételként és gyógyszerként egyaránt használták elődeink. A legkorábbi archeológiai bizonyíték is erre utal: egy ötezer éves egyiptomi sírban lévő cserépedényben találtak pálmaolaj maradékot. Az olajpálma termése szoros fürtöt formál. A magház három rétegből áll: – a külső termésfalból (héj), – egy középső rétegből (külső húsos, olajtartalmú réteg), illetve – egy belső rétegből (kemény héj, amely a magot rejti, ez a mag táplálószövete, amely olajat és szénhidrátraktárat tartalmaz). A gyümölcs húsából kinyert pálmaolaj nem azonos a pálmamagolajjal, amelyet a gyümölcs magjából állítanak elő. Az olajhoz többféle módszerrel is hozzá lehet jutni, ezek közül a leggyakoribb a nedves, illetve a száraz eljárás. A nyers pálmaolaj jó minősége ellenére az élelmiszeripar egy lágy és világos színű olajat kíván meg, amelyhez kémiai vagy fizikai finomítási módszerek szükségesek.

2012-BEN A PÁLMAOLAJ SZOLGÁLTATTA A VILÁG ZSÍR- ÉS OLAJTERMELÉSÉNEK 32%-ÁT.

A pálmaolaj szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú növényi eredetű zsiradék, emiatt pálmazsírnak is nevezik. A nyers pálmaolaj jelentős karotinoidtartalma révén vörös színű. Európában a pálmaolajat elsősorban mégis finomított (kifehérítve, szagtalanítva) formában árusítják. Az eljárás során a legtöbb karotinoid és az olaj E-vitamin-tartalmának egy része is elvész a termékből, számos egyéb hasznos tápanyaggal együtt. A pálmaolaj eredete A XIX. századi ipari forradalom során Európában megnőtt a kereslet a pálmaolaj iránt, ezzel a nemzetközi kereskedelme is felélénkült, a gőzgépek síkosítójaként és más masinákhoz, valamint szappangyártásra használták. A pálmaolaj-kereskedelem alternatívát nyújtott az illegális rabszolgakereskedelemmel szemben és hozzájárult annak hanyatlásához Nyugat-Afrikában. 1848-ban a hollandok vitték az első afrikai olajpálma-palántákat a Távol-Keletre, ahol később a kelet-ázsiai olajpálmaipar fel is virágzott.

A kókusz- és pálmaolaj beltartalmi tulajdonságai

A kókuszolaj zsírsavtartalma

A kókuszolaj úgynevezett MCT-zsírsavakat tartalmaz. Az MCT a medium/middle chain triglyceride, vagyis a közepes (lánc)hosszúságú triglicerid szóból ered. Az MCT zsírsavak a hat–tíz szénatomszámú zsírsavak trigliceridjei. Ilyen például a kókuszolajban található kaprilsav (C7H15COOH), a kaprinsav (C9H19COOH), illetve a kapronsav (C5H11COOH).

A KAPRINSAV KIMUTATÁSA A KÓKUSZZSÍRBAN GÖRGEY ARTÚR MAGYAR KÉMIKUS (AZONOS A SZABADSÁGHARC TÁBORNOKÁVAL) NEVÉHEZ FŰZŐDIK, AKI A KÓKUSZZSÍR SZILÁRD ÉS FOLYÉKONY ZSÍRSAVAIRÓL CÍMMEL ÍRT ÉRTEKEZÉST. NEVÉHEZ FŰZŐDIK A PICHURINSAV KIMUTATÁSA IS. TUDOMÁNYOS MUNKÁJÁÉRT A BÉCSI AKADÉMIA 1851-BEN KITÜNTETTE. A PICHURINSAV JELENLEG LAURINSAV NÉVEN ISMERT (C11H23COOH).

Az MCT zsiradékok triglicerid formájában képesek a felszívódásra, nem képződik belőlük kilomikron, ezáltal közvetlenül és változás nélkül jutnak át a bélnyálkahártya sejtjein (és nem a nyirokkeringésen keresztül) a májkapuér-rendszerbe. Kizárólagos, egyedüli zsírforrásként való fogyasztásuk azonban toxikus lenne a májra nézve. A közepes hosszúságú zsírsavak jellemzője, hogy a hasnyálmirigy lipáz hiánya, illetve csökkent termelése esetén jól és gyorsan felszívódnak. Megemésztésükhöz és a szervezet általi felvételükhöz nem kell epesav az említett felszívódási mechanizmus miatt. Ebből ered a későbbiekben tárgyalt alkalmazási lehetőségük is. A pálmaolaj zsírsavtartalma A nyers pálmaolaj (vörös pálmaolajnak is nevezik) a zsíron, zsírsavakon kívül E-vitamint, karotinoidokat, fitoszterineket, fenolos komponenseket, valamint foszfolipideket, gumikat, lipidoxidációs termékeket is tartalmaz.

A kókusz- és pálmaolaj felhasználási lehetőségei

A kókuszolaj hasznosítási területei

A kókuszolaj sütésre, párolásra, főzésre egyaránt alkalmas. Szilárd halmazállapota okozhat némi meglepetést a szokásos konyhai műveletek során, azonban kellő kreativitással ez könnyedén áthidalható. A „szűz” feliratú termék édes, diós íze miatt jól illik salátákhoz, halakhoz. A hideg zöldséggel érintkezve a kókuszolaj ugyanakkor könnyen megszilárdul, ezért használat előtt érdemes kicsit felmelegíteni, hogy folyékony állagú salátaöntetet kapjunk. A vegetáriánus étrendben gyakran helyettesítik vele az állati eredetű zsiradékokat és a vajat. Az élelmezési célok mellett a kozmetikai iparban is elterjedt az alkalmazása, bár akár a natúr terméket is felhasználhatjuk testápolóként, szemránckrémként, sminklemosóként, ajakápolóként, bútorápolóként, szinte csak a fantáziánk szab határt az alkalmazásának.

A pálmaolaj hasznosítási területei

A pálmaolajnak két fő frakciója ismert: az alacsony olvadáspontú folyékony frakció (pálmaolein, 65- 75%), illetve a magas olvadáspontú szilárd frakció (pálmasztearin, 30-35%). A különböző pálmaolajfrakciókat az élelmiszeripar is eltérő módon hasznosítja. A pálmaolein olajat margarinokhoz és sütő-, főzőolajként használják. Alkalmas a bő zsiradékban történő sütésre, mivel füstpontja magas, 230 oC. Duplán frakcionálva a majonézgyártásban is alkalmazzák. A pálmasztearin olaj sütőzsiradékként, hidrogénezett olajként vajhelyettesítőként gyakori. Az egyes termékek transz-zsírsavtartalmának csökkentése érdekében a részlegesen hidrogénezett növényi olajok helyettesítésére nagyobb mennyiségben használnak pálmaolajat a gyártók. Az élelmiszereink közül a pálmaolaj általában az aprósüteményekben, péksüteményekben, cukorkákban, sajtutánzatokban, chipsekben, csokoládéban, kekszekben, sütőolajokban, krékerekben, fánkokban, mélyfagyasztott termékekben (pizza, pite, palacsinta, hasábburgonya), jégkrémekben, ipari sütőzsiradékokban, cukrászipari zsiradékokban, instant tésztákban és zabkásában, margarinokban, mikrohullámú sütőben készíthető pattogatott kukoricákban, nem tejalapú kávéízesítőkben, földimogyoróvajban, salátaöntetekben, rágcsálnivalókban, levesekben, étrend-kiegészítőkben (vitaminokban) található meg. A pálmamagolajat leggyakrabban az olajkémiai ipar hasznosítja szappan, mosószer, piperecikkek és kozmetikumok előállítására. Emellett biodízelként is alkalmazzák.

A kókusz- és pálmaolaj táplálkozás-egészségügyi hatásai

Manapság egyre inkább terjednek – elsősorban nem kellőképpen hiteles internetes források alapján – a kókuszolaj széles körű egészségvédő, sőt, sok esetben akár gyógyító, megelőző hatásairól szóló írások, beszámolók. A legtöbb azonban a tudományos bizonyítékok hiányában nem megalapozott állításokat tartalmaz. Az alábbiakban a leggyakoribb kijelentésekről rántjuk le a leplet az International Food Information Council Foundation (IFIC) gyűjteménye alapján.

Szív-ér rendszerre kifejtett hatás

Az 1980-as évek elején számos kampány látott napvilágot a trópusi olajok ellen, amely a nagy telített zsírsav-tartalmukra hívta fel a figyelmet, miközben a pálmaolajban közel annyi egyszeresen telítetlen zsírsav (MUFA) található, mint telített zsírsav (SFA), s emellett nem elhanyagolható a többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) mennyisége sem.

Két (kis létszámú) tanulmány igazolta, hogy a pálmaolajnak nagyobb a SFA/MUFA aránya (1,1:1) az olívaolajhoz (0,22:1) képest és nem volt hatással a szérum lipidszintjére egészséges önkéntesekben. Azok az állítások, amelyek szerint a nagy telített zsírsav-tartalmú trópusi olajok növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem támaszthatók alá egyértelmű tudományos bizonyítékokkal. Érdekes módon azokban az országokban, amelyekben jelentős mennyiségben fogyaszt a lakosság trópusi olajokat, a szívbetegségek előfordulása a legkisebbek közé tartozik világszerte.

A nagy telítetlen zsírsav-tartalmú étrendekkel összehasonlítva a kókuszolaj révén a telített zsírsavakban gazdag étrendek a klinikai vizsgálatokban különböző népességcsoportok körében azt mutatták, hogy nőtt az összes és az LDL-koleszterin szintje, de közben a HDL-koleszteriné is. Kedvezőbb hatás volt megfigyelhető az összes, LDL-, HDL-koleszterint tekintve, amennyiben a kókuszolajat részben vagy teljes egészében telítetlen zsírsav-forrásokkal helyettesítették. Nincs egyértelmű bizonyíték, amely kimutatná a pálmaolaj-fogyasztás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatának növelése közötti kapcsolatot, különösen normál koleszterinszinttel rendelkező, az ajánlásnak megfelelő többszörösen telítetlen zsírsav-fogyasztással bíró alanyok esetében. További szigorúan ellenőrzött vizsgálatok szükségesek, amelyek egyértelműen meghatározzák a pálmaolaj fogyasztásának a szív-érrendszeri betegségekre vonatkozó előnyeit és hátrányait.

Daganatos betegségekre vonatkozó hatás

A pálmaolaj esetében az egymásnak ellentmondó kutatási eredmények fényében a daganatos betegségekkel kapcsolatban is hasonló a helyzet, mint a szív-érrendszeri betegségek vonatkozásában. Ennek a magyarázata a kutatási alanyok eltérő összetételében, a további kockázati tényezők figyelembevételének nehézségeiben, és egyéb, a zsíranyagcserét érintő kórélettani állapotokban rejlik. Néhány tanulmány azt találta, hogy a csekély zsírtartalmú (low fat) étrend a daganat kialakulásában játszik védő szerepet, a már kialakult tumormasszára azonban nincs hatással. Ezen kívül az étrendben szereplő zsírsavak típusa (n-6 MUFA vs. n-3 PUFA) szintén befolyással bír a karcinogenezisre. Egy emlőrákos betegekkel végzett vizsgálatban a kókuszolajat kapó csoportban jobb életminőségi mutatókat találtak a kontroll csoporthoz képest, ami kedvező eredménynek tekinthető, azonban nem kizárható, hogy a placebo hatás is közrejátszott az eltérésében.

Testtömegre, testzsír összetételre kifejtett hatás

Csak kevés, emberekkel folytatott vizsgálat született, amely a kókuszolaj és a testzsírcsökkenés közötti kapcsolatot elemezte. Egy kis létszámú pilot vizsgálat azt mutatta, hogy a szűz kókuszolajat fogyasztó férfiak esetében jelentős csökkenés következett be a derékkörfogatban hat hét után. A kutatás eredményét árnyalja az a kép, hogy igen kis létszámmal folytatták le, kontroll csoport nélkül. Egy randomizált, kettős vak klinikai kutatásban a kókuszolajjal, illetve a szójababolajjal való kiegészítés hatását vizsgálták elhízott nők körében csökkentett energiatartalmú étrend követése, valamint napi 50 perc séta mellett. A két csoport között nem találtak különbséget a testtömegben, ellenben a kókuszolajat fogyasztó csoportban a derékkörfogat jelentős mértékben csökkent. Tekintve, hogy ez a vizsgálat is kis létszámmal zajlott, nem elégséges a hosszú távú következtetések megfogalmazására. További kutatások szükségesek a testzsír összetételre kifejtett lehetséges hatások tanulmányozása céljából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Diétás Termékekkel, Táplálkozással és Allergiákkal Foglalkozó Tudományos Testülete (Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies) figyelembe vette, hogy az emberekkel folytatott, intervenciós vizsgálatok eredményei nem következetesek az MCT zsírok és a testtömeg-csökkenés vonatkozásában, valamint a bizonyítékok, amelyek az MCT zsírok testtömeg-csökkenésben betöltött mechanizmusát hivatottak magyarázni, gyengék és nem meggyőzők, ok-okozati kapcsolat nem volt kimutatható.

Emésztőrendszerre kifejtett hatás

A kókuszolajban található MCT (a zsírsavláncot felépítő zsírsavak 6-10 szénatomot tartalmaznak) zsírsavak előnye, hogy a máj által termelt – a zsírok emésztését segítő – epe, valamint a hasnyálmirigy által termelt és a zsírok lebontásában részt vevő lipáz enzim hiánya esetén is átjutnak a bélnyálkahártya sejtjein. Ennek köszönhetően zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarok (például hasnyálmirigy-gyulladás, epekő, gyulladásos bélbetegségek) esetén jól alkalmazható. Az MCT zsírsavak révén a kókuszolaj zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek (májbetegségek, idült hasnyálmirigy-gyulladás, gyulladásos bélbetegségek: colitis ulcerosa, Crohnbetegség) diétás kezelésében alkalmazható, illetve roborálás céljából javasolható a felhasználása, valamint akkor, ha az emésztőrendszer érintettsége révén könnyen emészthető zsiradékforrás adása válik szükségessé az alultápláltság megelőzésére többek között hipertireózis, cöliákia, hiperacid krónikus gasztritisz, peptikus fekély, rövidbél szindróma, poliszisztémás autoimmun kórképek (például reumás ízületi gyulladás), Dumping-szindróma, csökkent epesavmennyiséggel járó állapot, ill. mukoviszcidózis esetén. A kókuszolaj kizárólagos zsiradékforrásként történő alkalmazása nem javasolt, inkább az étrendben felhasznált zsiradékok változatosabbá tételére alkalmas.

Egyéb hatások

Nincs olyan kutatás, amely közvetlenül értékeli a kókuszolaj hatásait az Alzheimer-kórt, a cukorbetegséget, vagy a pajzsmirigy működését illetően. Habár az interneten elérhető olyan tanulmány említése, amely az étrend kókuszolajjal való kiegészítése és a HIV-vel fertőzött/AIDS-ben szenvedő emberek jobb tápláltsági állapotát említi, ilyen kutatást nem közöltek a hivatalos, lektorált szakirodalmi adatbázisokban.

Összefoglalás

A híresztelésekkel ellentétben a kókuszolaj nem csodaszer. A különböző betegségek, úgy, mint a HIV/AIDS, a cukorbetegség, a pajzsmirigy-rendellenesség, a daganatos betegségek vagy éppen az Alzheimer-kór megelőzésében, kockázatának csökkentésében, vagy éppen kezelésében betöltött szerepe a kutatások tükrében nem lelt visszaigazolásra, jelenleg nincs kellő megalapozottsága. Csupán kevés bizonyíték szól amellett is, hogy az élelmiszerekben fogyasztva jelentős hatása lenne a gyulladásos folyamatokra vagy a bakteriális fertőzésekre. Megbízható kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy a kókuszolaj fogyasztásának felsorolt lehetséges jótékony hatásai kellően alátámasztottak lehessenek. További vizsgálatok segíthetnek tisztázni a HDL-koleszterinszintre, valamint a derékkörfogat csökkentésére kifejtett lehetséges kedvező hatását is. A szív-érrendszeri betegségek kockázatának étrenddel történő csökkentéséhez szükséges lenne az egyes zsírsavak megfelelő egyensúlyának pontos meghatározása is. A sok bizonytalansági tényező mellett ugyanakkor elmondható, hogy a kókuszolaj az egészséges, kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, például a vaj és az állati eredetű sütőzsiradékok kiváltására. De mint minden egyéb zsiradékforrást, ezt is mértékletes mennyiségben javasolt fogyasztani, nagyobb arányban nem ajánlott, hogy más növényi olajokat helyettesítsünk vele. Bizonyos esetekben, a zsírfelszívódási, -emésztési zavarban szenvedők számára megfelelő alternatívát és könnyen emészthető zsiradékforrást jelenthet az alultápláltság elkerülésében és a megfelelő tápláltsági állapot megőrzésében. A pálmaolaj mérsékelt mennyiségben fogyasztva biztonságosnak tekinthető, habár a rendszeres fogyasztása esetén jelentős mértékben növeli a telített zsírsav-felvételt.

MDOSZ hírlevél