Kirívóan rossz a magyarok egészségi állapota

A feln?ttek egészségtelen táplálkozása és a kevés mozgás egyaránt hozzájárul a magyarok jelent?s súlytöbbletéhez és kirívóan rossz egészségi állapotához. Magyarországon három feln?ttb?l kett? túlsúlyos vagy elhízott. A magyarok étrendjére a sok, f?leg állati eredet? zsír, a kevés gabonaféle, különösen a teljes ki?rlés? fajta, a nem megfelel? zöldség-, gyümölcsfogyasztás jellemz?. Naponta több mint 5 órát ül, csupán 7000 lépést, az ajánlás 70%-át tesz meg, és mindössze 10 percet sportol.

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) országosan reprezentatív adatokat szolgáltat az elhízás gyakoriságáról, a táplálkozási szokásokról, a tápanyagbevitelr?l, az egészségi állapotot meghatározó tényez?kr?l, melyek nélkülözhetetlenek a megel?zést célzó szakpolitikai intézkedések kidolgozásához és hatásuk monitorozásához. A 2009-ben, azonos módszertannal végzett vizsgálat eredményeivel való összevetés teszi lehet?vé az id?beli változások kimutatását.

A feln?ttek táplálkozásában a legnagyobb mennyiségben bevitt tápanyagok, úgymint a szénhidrátok és zsírok aránya eltér a hazai és nemzetközi ajánlásoktól. Az energiabevitel túl nagy hányadát adják a zsírok, közülük is a kedvez?tlenebb élettani hatású telített zsírsavak aránya magas. Ezzel szemben a szénhidrátoké az ajánlottnál alacsonyabb. Kedvez?tlen változás 2009-hez képest, hogy a n?k táplálkozásában a zsír energiaaránya tovább n?tt, ezen belül a telített zsírsavak aránya mutat növekedést. A lakosság rostbevitele csökken?, a hozzáadott cukorbevitele növekv? tendenciát jelez. A feln?ttek nem elhanyagolható részének, az élelmiszerfogyasztás alapján számított vitaminbevitele nem megfelel?. A D-vitamin, a biotin, a pantoténsav és folsavbevitel kritikusan alacsony. Az ásványi anyagok közül a káliumbevitel jelent?sen csökkent, a kalciumbevitel most sem érte el az ajánlott mennyiséget. Kedvez? változás, hogy 2009-hez képest csökkent a sóbevitel, de még így is az ajánlás több mint 2,5-szerese.

A feln?ttek tápanyagbeviteli értékei a kedvez?tlen táplálkozási szokásokra vezethet?k vissza. Az állati eredet? zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott fogyasztása, a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, valamint a gabonafélék, különösen a teljes ki?rlés? gabonákból készült élelmiszerek igen alacsony fogyasztása jellemz? a feln?ttekre; 2009-hez képest a halfogyasztás kissé n?tt, de még 2014-ben sem érte el az ajánlott mennyiséget. N?tt a finompékáruk és az ízesített gabonaszeletek fogyasztása is, melyek hozzáadott cukortartalmuk miatt jelenthetnek kockázatot. Ezzel párhuzamosan jelent?sen n?tt az édesít?szerek fogyasztása, melyek szakmai megítélése vitatott. Az élettanilag el?nyösebb, telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok fogyasztása visszaesett, míg a telített zsírsavban gazdag szalonnafogyasztás n?tt. Különösen kedvez?tlen, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása 2009-hez képest csaknem ötödével csökkent!

A táplálkozás mellett a fizikai aktivitás jelent?sége számos népbetegség megel?zésében és gyógyításában ma már nem megkérd?jelezhet?. Magyarországon az OTÁP2014 keretében történt el?ször a feln?tt lakosság fizikai aktivitásának jellemzését célzó, méréseken alapuló vizsgálat lépésszám mér? alkalmazásával. A naponta megtett átlagos 7022 lépés alapján a lakosság mérsékelten aktívnak tekinthet?, a feln?ttek több mint négyötöde nem teljesíti a preventív céllal ajánlott napi 10.000 lépést. A kiegészít? kérd?íves felmérés eredményei alapján a feln?ttek csupán napi 10 percet sportolnak, ugyanakkor több mint 5 órát ülve töltenek.

A feln?ttek átlagos energiabevitele aktív életmódhoz elegend? energiát biztosít, míg a lépésszám-mérés eredményei alapján a lakosság csak mérsékelten aktív életmódot folytat. Ez a tény, és hogy a magyar feln?ttek 2/3-a túlsúlyos vagy elhízott, bizonyítja, hogy az energiabevitel meghaladja a szükségletet. A túlsúly és elhízás együttes el?fordulása az életkor el?re haladtával n?, az id?s férfiak 87%-ának, a n?k 75%-nak súlytöbblete van. Ezzel párhuzamosan a hasi elhízás el?fordulási aránya is igen magas, csaknem minden második feln?tt érintett.

A megfelel? tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-ellátottsághoz, a hiányállapotok és a túlzott bevitel okozta egészségproblémák megel?zéséhez elengedhetetlen a változatos táplálkozás, különösen a zöldség-, gyümölcsfogyasztás növelése, az állati eredet? zsírok, a magas só-, cukortartalmú élelmiszerek fogyasztásának mérséklése, a gabonafélék, különösen a teljes ki?rlés? gabonák, a zsírszegény tej és tejtermékek valamint a halak fogyasztásának növelése. Ehhez kiemelten fontos a lakosság tájékoztatása az egészséges táplálkozás irányelveir?l, a korszer?, közérthet? élelmiszeralapú ajánlások terjesztése, az egészséges élelmiszerválaszték megteremtése és elérhet?vé tétele. Az egészséges táplálkozáson túl a megfelel? fizikai aktivitás – már a napi rendszerességgel végzett séta is – mérhet? egészségnyereséget jelent mind az egyén mind a társadalom számára.

Kép és szöveg forrása:egeszseg.hu