Kálium

Egészen a közelmúltig az emberek étrendje elég káliumot tartalmazott. Azonban a feldolgozott élelmiszerek ,és ezzel együtt a zöldségek és gyümölcsök csökkent fogyasztása oda vezetett hogy a mai ember napi kálium szükségletének csak egyharmadát fogyasztja el. Az epidemológiaia és klinikai vizsgálatok szerint ez a csökkent káliumfogyasztás együtt jár a szív-, és érrendszeri betegségek , az oszteoporózis, a glükózintolerancia megnövekedett kockázatával. Lássuk miért.

A kálium nélkülözhetetlen ásványi anyag és elektrolit. a kifejezés elektrolit azt a  tulajdonságot takarja amikor egy anyag oldatban elektromos töltésű részecskékké alakul ,amelyek vezetik az elektromosságot. Nos erre az elektromosságra van szükségünk ahhoz hogy éljünk és működjünk, tehát a szervezet szigorúan szabályozza többek között a kálium sejten kívül és sejten belüli mennyiségét is.

A kálium a legfőbb pozitív töltésű ion (kation) a sejtek belsejében levő folyadékban, a nátrium pedig  a fő kation a sejten kívüli folyadékban.   A kálium koncentrációja mintegy 30x nagyobb a sejten belül mint kívűl, míg a nátrium koncentrációja a sejten kívűl 10x nagyobb mint belül. Ez természetesen nagyon egyensúlytalan állapot, viszont ez az egyensúlytalanság adja az elektrokémiai gradienst amelyet  membránpotenciál néven ismerünk. Ennek a membránpotenciálnak a fenntartása és szoros ellenőrzése létfontosságú az ingerület terjedése, az izmok összehúzódása,és a szív működése szempontjából. A helyzet kezelése a szervezet szempontjából igen energia igényes folyamat, és nyugalmi helyzetben egy átlagos felnőtt  energiakiadásának 20-40%-át teszi ki. Annak az enzimnek a felfedezésért amely fenntartja az élő sejtben az  optimális nátrium-kálium ion egyensúlyt Jens Christian Skou dán vegyész 1997-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A nátrium-kálium-szivattyú egy létfontosságú enzim és megtalálható az összes emberi sejtben.

E rövid  kitérőt azért  tettem hogy megvilágítsam: káliumra pedig szükségünk van életünk minden mozzanatában .

A kálium ezen kívül néhány enzim működéséhez szükséges amelyek közül  egy a szénhidrát anyagcserében fontos enzim nevét említeném meg csak : piruvát-kináz

Ha kevés van a káliumból

Ha kevés van a káliumból az bizony betegség és úgy nevezzük :hypokalémia vagyis kórosan alacsony szérum kálium szint.

Hogyan alakulhat ki. Leggyakrabban a szervezet túlzott káliumvesztése az ok, elhúzódó súlyos hányás és hasmenés, egyes vízhajtók hatása, vesebetegség, vagy  anyagcsere betegség okán. A tünetei pedig szorosan összefüggenek a membránpotenciál felborulásával:fáradtság, izomgyengeség és görcsök,  a bél bénulása  ami   puffadáshoz, székrekedéshez és  hasi fájdalomhoz vezet. A hypokalémia vezethet izombénuláshoz vagy végzetes szívritmuszavarhoz.

Ami növeli a hypokalémia esélyét: egyes vízhajtók szedése ha nem párosul kálium pótlással, hashajtó túladagolás, súlyos hányás hasmenés, anorexia vagy bulimia, alkoholizmus, a magnézium raktárak kiürülése, szívelégtelenség.

Egy különleges összefüggés : az édesgyökérből származó glycyrrhizasav hasonló élettani hatást produkál mint egy a szervezetben termelődő hormon (aldoszteron), amely növeli a kálium vizelettel történő kiválasztását.  Ne vigyük túlzásba a medvecukor fogyasztását- ez persze inkább hipotetikus veszély a hypokalémiára.

A kálium alacsony bevitele az étkezéssel más külső ok miatt nem okoz hypokalémiát, viszont a kutatások mégis azt jelzik a nem megfelelő étrendi kálium bevitel megnöveli bizonyos krónikus betegségek kockázatát.

Mennyi lehet az a kálium mennyiség ami optimális lenne számunkra

A WHO szerint ahhoz hogy a elkerüljük a vérnyomás emelkedését egy felnőttnek naponta minimum 3510 milligramm káliumra van szüksége.

Az amerikai ajánlások pedig felnőtteknek még ennél is több káliumot ajánl :napi szinten 4700 milligrammot. Néhány adat

Gyermekek

  • Újszülött – 6 hónapos korig: 400 mg/nap
  •  7 hónapostól – 12 hónapig: 700 mg/nap
  • Gyermekek 1 -3 év között: 3 grams (3,000 mg)/nap
  • Gyermekek 4 – 8 év között: 3.8 grams (3,800 mg)/nap
  • Gyermekek 9 – 13 év között: 4.5 grams (4,500 mg)/nap

Felnőttek

  • Felnőttek 19 év fölött: 4.7 grams (4,700 mg)/nap
  • Terhes nők: 4.7 grams (4,700 mg)/nap
  • Szoptató nők: 5.1 grams (5,100 mg)/nap

A fejlett nyugati világ étkezési szokásai meglehetősen eltérnek az őskori kultúrák étkezésétől. Ezt a ma még elszigeteltségben élő primitív törzsek étkezési szokásainak megfigyelése is bizonyítja. A másik nagy probléma pedig a nátrium és a kálium arányának felborulása a nátrium(klorid SÓ ) javára. Az étrend okozta relatív kálium hiány pedig összefüggésbe hozható néhány krónikus betegséggel.

Mit lehetne megelőzni több kálium segítségével

  1. STROKE: Több nagy epidemológiai vizsgálat elemzéséből olyan  következtetést lehetett levonni  hogy már szerény mértékű gyümölcs és zöldség fogyasztás is (különösen azoknál akik magas vérnyomásban szenvednek)/vagy szerény mértékű kálium bevitel egyéb úton jelentősen csökkentheti a szélütés kockázatát. Egy konkrét adat: 43 000 ember életmódjának és táplálkozásának 8 éves követése alatt azoknál  a férfiaknál akik átlagban naponta  4300 mg káliumot fogyasztottak 40%-kal kisebb volt a stroke kockázata azokhoz viszonyítva akik csak 2400 mg káliumot vittek be az étkezéssel. A különbség az olyan  káliumfogyasztók esetén nagyobb  volt akik már amúgy is  magas vérnyomás betegségben szenvedtek.
  2. A CSONTRITKULÁS: Ebben az esetben szintén több követéses vizsgálat talált jelentős pozitív  összefüggést az étrendi kálium bevitel  és a csontsűrűség között a lakosság olyan veszélyeztetett csoportjai esetében ,mint premenopauzális és posztmenopauzális nők, valamint az idős férfiak. Mivel lehet ezt magyarázni? A  káliumban gazdag élelmiszerek, mint a gyümölcsök és zöldségek, szintén gazdagok a hidrogén-karbonát ionok prekurzoraiban, amelyek kiegyenlítik a savak hatását a  szervezetben. ( A modern nyugati étrend viszonylag szegény alkalikus hatású élelmiszerekben-zöldség, gyümölcs- viszont annál gazdagabb  savas hatású élelmiszerekben-húsok, halak, sajtok). Mikor az étkezésből származó alkáliák már nem elegendőek az étkezésből származó savak kiegyenlítésére a szervezet a csontokból mobilizálja a kálcium lúgos formáit hogy helyreállítsa az egyensúlyt.   Összességében a káliumban gazdag gyümölcsök és zöldségek fogyasztása javíthatja a csontsűrűséget és segít csökkenteni a csontritkulás kockázatát.
  3. VESEKŐ: Növekvő étrendi kálium (és alkáli) bevitel a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésével, vagy kálium-hidrogénkarbonát kiegészítők segítségével  csökkentheti a vizelettel történő kalcium-ürítést. Viszont ha a szervezet nélkülözi a káliumot /azt találták/ ez növeli a kalcium kiválasztást a vizelettel. A nagy mennyiségű kálcium könnyedén kiválik és máris ott a vesekő. Egy nagy, prospektív tanulmány  szerint amely több mint 45.000 embert követett négy évig úgy találta, hogy azoknál férfiaknál, akiknek káliumfogyasztása átlagosan több mint 4042 mg / nap volt csak fele olyan valószínűséggel alakul ki vesekő, mint azoknál a  férfiaknál  akiknek kálium  bevitele átlagosan kevesebb, mint napi 2895 mg .
  4. MAGAS VÉRNYOMÁS: az étrenddel bevitt legalább 4100 mg kálium mérhetően csökkenti a vérnyomást még olyanoknál is akiknek nem magas a vérnyomása, viszont a csökkenés a betegek esetén magasabb. Ezt a csökkenést adott esetben kálium-klorid kiegészítő adásával is ki lehetett mutatni. Igen….azzal a kálium kloriddal, amivel a konyhasót mérgezik!!!! És ha már a mérgezésnél tartunk akkor beszéljünk a mérgezésről.
  5. TOXICITÁS: a túl sok  kálium valóban mérgezéshez vezet bizonyos feltételek teljesülése esetén. A vérszérum magas kálium koncentrációját hyperkalémiának nevezzük. Ez az  állapot akkor alakul ki, ha a bevitt kálium mennyisége meghaladja a vesék káliumürítő kapacitását. Mi lehet ennek az oka:  súlyos vesebetegség,hypoaldosteronismus , egyes gyógyszerek amelyeket úgy nevezünk kálium megtakarító vízhajtók. Hyperkalémia oka lehet még olyan trauma amely miatt a sejtekben levő kálium kiszabadul és a keringésbe kerül például:a vörösvértestek szétesése, vagy súlyos égési sérülés. A hyperkalémia tünetei lehetnek  a kezek és lábak bizsergése,  izomgyengeség, és átmeneti bénulás. A legsúlyosabb szövődménye a szívritmuszavar kialakulása  ami  szívmegálláshoz vezethet.

Viszont az a helyzet hogy ha 18 gramm káliumot adunk egyszeri adagban egészséges embernek még az sem okoz mérgezést.

Honnan teremtsük elő napi kálium szükségletünket

Természetesen a kálium olyan valami amit nem étrend kiegészítőkkel juttatunk a szervezetbe. A fenti,  egészségre vonatkozó megállapítások többnyire a zöldségek és gyümölcsök formájában bevitt kálium előnyeit taglalták. A teljesség igénye nélkül egy felsorolás olyan élelmiszerekről amelyek nátriumban szegények, viszont káliumban gazdagok feldolgozatlanul :

-avokadó és más csonthéjas gyümölcsök

-gyógyfüvek és fűszerek (különösen a petrezselyem és a chili paprika )

-narancs és más citrusfélék, banán, sárgadinnye, görögdinnye, alma és egyéb magos gyümölcsök

-kelkáposzta, spenót, fejes saláta és más levélzöldségek

-Datolya, mazsola és más aszalt gyümölcsök, földimogyoró, dió- és mogyorófélék

-gombák : frissen vagy szárítva

-Paradicsom és a belőle készült termékek