Egy kis gránátalma kivonat a szív egészségéért.
A gránátalma kivonatot tartalmazó kapszula segít meg?rizni az erek egészségét , csökkenti a szívroham és az agyvérzés kockázatát . Ez jó hír azoknak akik nem képesek ellenállni az egészségtelen ételeknek .
A maga nemében úttör? tanulmány az els? amelyben spanyol kutatók megvizsgálták egy gránátalma kivonatot tartalmazó kapszula hatását a szív és érrendszerre.Nos nem emberen hanem sertésen,de ez nem von le a vizsgálat értékéb?l , mivel ennek a háziállatnak a szív és érrendszere hasonló a miénkhez.
Hosszabb ideig zsíros ételekkel etetve a sertéseket ugyanúgy megsérülnek az ereik mint az embernek. Különösen a véredények bels? fala az endothelium. Itt termel?dnek azok az anyagok amelyek az erek összehúzódását vagy ellazulását eredményezik. A ver?erek rugalmasságának elvesztése súlyos következményekkel jár.
A zsíros ételekkel etetett állatok erei kevésbé rugalmasak , kevesebb nitrogén monoxid gáz szabadul fel amely ellazítja az erek falát ,és még egyéb jelei is megfigyelhet?ek voltak a szívproblémáknak.
A 200 mg gránátalma polifenolt tartalmazó kapszulával azonban sok negatív hatás kivédhet?.A tanulmány az Európai Kardiológiai Társaság Kongresszusán hangzott el.
Korábbi kutatások kimutatták hogy a gránátalma csökkenti a vérnyomást valószín?leg a stresszhormonok szintjének csökkentésével , valamint napi egy pohár juice növeli a véráramlást olyan embereknél akiknek az artériái kissé már besz?kültek a lerakódott koleszterint?l.
Új melanoma elleni gyógyszer készülhet az édesgyökér egyik hatóanyagából
Az USA-ban végzett korábbi kutatások már azonosítottak egy az édesgyökérben található vegyületet amely laboratóriumi körülmények között lelassította a rákos sejtek növekedését. Az anyag neve glicirrhizin de a további fejlesztéseket megakadályozta az a tény, hogy az anyag hosszú távú fogyasztása mellékhatásokkal jár. Magas vérnyomást és az agy duzzanatát okozhatja.Az University of Minnesota kutatói azonban találtak az édesgyökérben egy másik vegyületet amely ugyanazokkal az el?nyökkel jár a mellékhatások nélkül. A neve isoangustone-A . A vegyület szintén csökkenti a melanoma sejtek szaporodását laboratóriumi körülmények között ,és az extraktumot egereknek adagolva ugyanez a hatás érhet? el.
Mi történik ha kevés a cink
A WHO felmérése szerint a Föld népességének legalább harmada, de valószín?, hogy akár a fele cinkhiányos . A cink az él?világban közel 300, míg az emberi szervezetben több mint 100 enzim m?ködésében vesz részt. Az egyetlen fémion, amely mind a hat nagy enzimcsoportban (oxidoreduktázok, transzferázok, hidrolázok, ligázok, izomerázok és liázok) megtalálható.
A University of Wisconsin-Madison kutatói most arra a következtetésre jutottak hogy a cinkhiány összefüggésben lehet olyan betegségekkel mit a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór. A fehérjék m?ködésének egyik alapja az hogy helyes alakot vegyenek fel a térben. Ez a megfelel? térbeli elrendez?dés aztán lehet?vé teszi egyes fehérjéknek a megfelel? másik molekulákkal való összekapcsolódást ,vagy azt hogy egy térbeli hálót alakítsanak ki valamilyen küls? behatoló megfékezésére. Ha a fehérjék elveszítik alakjukat magas h?mérséklet ,vagy kémiai sérülés eredményeként nem képesek tovább ellátni feladataikat.Összecsomósodnak és m?ködésképtelen plakkokat alkotnak pont olyanokat amelyeket felel?ssé tesznek a két fent említett betegség okozásáért. A kutatók szerint a fehérjék térbeli stabilitásához cink szükséges ,hiányában pedig csökken a fehérjék stabilitása . A cink tehát nélkülözhetetlen tápanyag viszont ha túl sok van bel?le akkor mérgez?.A kutatók éleszt?sejteken tanulmányozzák azt a bonyolult mechanizmust hogyan képes a sejt alkalmazkodni a cink-hiányhoz és a túlkínálathoz egyaránt. A sejtek számára nagy kérdés hogyan találjanak megfelel? mennyiség? cinket a növekedéshez és a m?ködéshez és ugyanakkor ne halmozzák fel annyira hogy a túlkínálat megölje ?ket. Az éleszt?sejtek a cinkhiány kivédésére egy biztonsági mechanizmust találtak ki magunknak amellyel a fehérjéket épen tartják és így biztosítják a megfelel? m?ködést. A kutatók azt tervezik emberi sejtkultúrákon megpróbálják kideríteni létezik-e ilyen vagy hasonló a fehérjéket a cinkhiánytól véd? mechanizmus az emberi szervezetben is.
Forrás: DM, SD