Hőhullámok idején a növények nem tisztítják kellően a levegőt

H?hullámok idején, amikor az ózontermelés az egekbe szökik, a növények ózonfelvétele lényegesen csökken. Több szennyez?anyag marad a leveg?ben, ami a becslések szerint az Egyesült Királyságban – a 2006. évi forró nyáron, a h?hullám okozta halálozáson túl – 460 életet követelt.

A vegetációnak mindig fontos szerepe van a leveg?szennyezettség csökkentésében, de a University of York kutatása azt mutatja, hogy a növények éppen akkor nem tudnak eléggé védeni bennünket, amikor a legnagyobb szükség lenne rá: az extrém h?ségek idején, amikor a közlekedésb?l, az iparból és más forrásokból származó ózonképz?dés a legnagyobb.

A h?hullámok alatt, amikor a talaj kivételesen száraz, a növények bezárják a pórusaikat, hogy ne párologtassanak, takarékoskodjanak a vízzel. Ez a természetes védekez? mechanizmus ellenállóbbá teszi ?ket az extrém h?séggel és a magas ózonszinttel szemben, de egyben leállítja az ózon és a többi szennyez?anyag eltávolítását is a leveg?b?l, magyarázza Dr. Lisa Emberson, a tanulmány vezet? szerz?je.

“A vegetáció 20 százalékát képes kisz?rni a légköri ózontermelésnek, ami lényeges hatással van a leveg? min?ségére. Mi azt néztük meg, hogy mit jelent a megnövekedett ózonszint emberi életben számolva.”

A 2006. évi h?hullámra és szárazságra fókuszálva, amely végigsöpört egész Európán, két modellt dolgoztak ki: az egyik a növények tökéletes ózonfelvételén, a másik minimális ózonabszorpción alapult. A kett? közti differencia összesen 16 nap határérték feletti ózonszintet jelentett az emberi egészségre – az egész Egyesült Királyságban. De az Egyesült Királyság keleti felén még többet: 20 napot.

Elkészítették a becslést erre a forgatókönyvre: 970 id? el?tti halált jelentett a növényzet minimális ózonfelvétele június-júliusban, ebb?l 460 elkerülhet? lett volna, ha a növények teljes kapacitással eltávolítják az ózont. Az id? el?tti halálozás a h?hullám miatti halálozásra ráadásként jelentkezik.

“A talajszinti ózonszennyezés – egyebek között – tüd?gyulladást, csökkent tüd?m?ködést, az asztmás rohamok szaporodását okozhatja, súlyosbítja a meglév? légz?szervi és szív- érrendszeri betegségeket” – mondja Emberson.

A publikáció megjelenésének ideje éppen egybeesik egy másik nagy h?hullámmal az Egyesült Királyságban. Lehetséges, mondja Dr. Emberson, hogy a növényzet ózonfelvétele ismét visszaesik. A probléma mértéke attól függ, milyen száraz a talaj, mivel a h?ség és a szárazság együtt járása stresszeli a leginkább a növényeket.

A tanulmány hangsúlyozza, fontos tudnunk, milyen gyakorisággal fordulnak el? majd a jöv?ben h?hullámok és szárazságok, ugyancsak fontos a vegetáció ózonfelvételének ismerete – szárazságban, h?ségben, és az ózon viselkedése más szennyez?anyagok társaságában.

“Minél többet tudunk, annál jobban képesek leszünk megítélni, mennyire sikeres az emisszió csökkentési törekvésünk, kell-e további er?feszítéseket tennünk – az Egyesült Királyságban, Európa-szerte, vagy világszerte, mert tudjuk, hogy a szennyez?anyagok, mint az ózon és prekurzorai körbejárnak az egész bolygón.”

Az emberek egészségére nézve is van megszívlelni való: az emberek tévesen azt hiszik, hogy ha kimennek a városból, nem jelent veszélyt rájuk nézve a rossz leveg?min?ség. Fel kell világosítani ?ket. Nagyobb er?feszítéseket kell tenni a forgalmi dugók csökkentésére, és más, ózontermel? források csökkentésére, minden nap, de különösen h?hullámok idején.

Forrás:Független.hu