Hogy készül a mézünk-avagy a méhek is érzékelik a koffeint

A mézelő méheket jobban csábítja a koffeines nektár, mint az akár azonos minőségű, de koffein nélküli, és ezt bizonyos növények ki is használják – állítják új tanulmányukban a Sussexi Egyetem tudósai.

Egyes növények a nektárjukban megjelenő másodlagos összetevő, mint a koffein segítségével képesek lehetnek arra, hogy becsapják a méheket, és elnyerjék lojalitásukat, noha esetleg nem a legjobb minőségű táplálékot biztosítják számukra – magyarázta Margaret Couvillon, a Sussexi Egyetem kutatója.
A koffein afféle drogként működik: odavonzza a méheket a nem túl jó minőségű nektárhoz is. A becsapott méhek pedig szépen gyűjtik a nektárt – tette hozzá kollégája, Roger Schürch.
Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy a méhek koffein hatására jobban tanulnak és emlékeznek illatokra. Az eredmények arra utaltak, hogy a jutalmazásnak van szerepe a méhek agyában.
Couvillon elmondta, hogy sok virágos növény nektárja tartalmaz alacsony koncentrációban koffeint. A kutatás során a méhek viselkedését vizsgálva megállapították, hogy a koffeintartalmú nektárból a méhek többet gyűjtöttek, és társaikat is rávették jellegzetes táncukkal, hogy gyakrabban repüljenek a koffeines nektárú növényhez. Szívesebben tértek vissza a méhek azokhoz a helyekhez, ahol koffeines nektárt találtak, még akkor is, amikor a táplálékforrás már elapadt. A koffeint szürcsölő méhek kevésbé igyekeztek más forrásokat keresni – ismertette a tanulmányt a phys.org portál.
A tapasztaltak alapján a kutatók egy olyan modellt állítottak fel, amely arra utal, hogy a koffeines nektár miatt csökkenhet a kolóniák méztermelése, ha a növények csökkentik nektárjuk édességét. A kutatás eredménye aláhúzza, hogy a növények és beporzóik érdekei nem mindig vannak összhangban egymással.
A tudósok szerint érdemes lenne kideríteni, hogy a koffeinen kívül más összetevők hogyan hatnak a méhekre. “Lehetséges, hogy a kémia népszerű módja annak, amivel a növények felülkerekednek a beporzóikon” – vélekedett Couvillon.
A tanulmány a Current Biology folyóirat csütörtöki kiadásában jelent meg.

MTI