Érdekes, hogy a közel 30 hazai fajt és számos alfajt összefoglaló Viola nemzetség tagjai közül csupán néhányat: a mezei árvácskát,  a háromszínű-, valamint a törpe-, vagy Kitaibel-árvácskát –  nevezzük árvácskának. A többi honos, nálunk vadon élő Viola fajt, alfajt, ibolya névvel illetjük. Botanikai alapon a kiterülő lapos pártájú fajokat nevezzük árvácskának, míg az ibolya fajoknál a virág két középső sziromlevele előre álló, vagy lehajló.

A Violaceae családba tartozó mezei árvácska. morfológiailag  élőhelyétől függően rendkívül változatos faj. Ősszel kelve áttelelő, általában egyéves,  10-30 cm magas, gyakori gyom-, és gyógynövény. Száraz gyepekben, vetési és útszéli társulásokban, kertekben, sz?l?kben mindenütt gyakori az egész országban. Elsősorban a mészben szegény vályog- és agyagtalajokon érzi jól magát.

plantarium.hu

A vadárvácskának is nevezett hazánkban is őshonos egyéves, vagy rövid éltű évelő az árvácska hibrid őseként tartható számon.

Népies nevei a szentháromság violája, háromszínű viola, lángszínű viola, tarka viola, császárvirág, császár szakállkája, árva viola, árvácska, macskaszem, pápaszem, papszakáll, szenkucka, Isten szakálla.

A vadon élő árvácska hagyományos használata az ősidőkig nyúlik vissza. A középkorban elsősorban a bőrbetegségek kezelésére szolgált  amiről minden korai  gyógyfüves könyvben említést tesznek.  Száraz, és nedvedző ekcéma, impetigó, akné és pruritus, kiütések és fekélyek kezelése nemcsak felnőttek, hanem érzékenybőrű csecsemők esetén is. Újszülöttkori ekcéma vagy a baba fejbőrének seborrheája is szerepel az etnobotanikai használatok között.  Sőt pszoriazisban is meg lehet próbálkozni vele.

Nemcsak külsőleg,  belsőleg is hatékony a népgyógyászat tanúsága szerint. Köhögés, akut bronchitisz, torokgyulladás és lázzal járó meghűlés, hugyúti betegségek,  reumás panaszok, köszvény és arterioszklerózis, gyomor és bélrendszeri betegségek és enyhe hashajtó hatás szintén szerepel a tradícionális javallatok között. Rutin tartalmánál fogva a vénák, és törékeny kapillárisok védője.

Az alkalmazás:

1,5 gr drogot 150ml vízzel leforrázunk és naponta 3x egy csészét fogyasztunk belőle. (Felnőttek és 12 éven felüli gyerekek részére)

Lemosásra 6 gr drogból és 250 ml vízből készült forrázatot használunk.

A hosszú múltra visszatekintő, hagyományoknak megfelelő, jól dokumentált alkalmazás bekerült az Európai Gyógyszerkönyvbe ( European Pharmacopoeia 6.0) is.

Az Európai Gyógyszerkönyvben a Viola tricolor L. (háromszínű árvácska), és/vagy a  Viola arvensis (európai mezei árvácska) virágos föld feletti hajtása hivatalos. A  szárított drognak legalább 1,5% flavonoidot kell tartalmaznia violantinban kifejezve.

Melyek azok a vegyületek amelyeknek ezeket a szeteágazó  gyógyhatásokat köszönheti  a viola- a teljesség igénye nélkül

• flavonoidok

A falvonoidok vonatkozásában a két gyógyászatban elismert növény közül a Viola tricolor, tehát a háromszínű árvácska tartalmaz többet 2,1%-ot. Sok más mellett olyan ismeretebb vegyületeket tartalmaz mint a rutin, a kvercetin, az luteolin, és az apigenin, amelyek aztán egyedi összetételeket képeznek, és lesz belőlük  violanthin,  violaquercitrin,  violarvensin és a többiek. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy a Viola tricolor egyes variánsai, amelyeket egyébként gyógyászati célra nem használunk, a virágaikban akár 18-21% rutint is tartalmazhatnak.

• poliszacharidok

A vad árvácska nyálkatartalma kb. 10%, amelyet  poliszacharidok építenek fel. A poliszacharidok vízoldható frakciója főként glükóz, galaktóz és arabinóz alkotta poliszacharid.

• fenolos savak

Megint az ismert vegyületek a kávésav, kumarinsav, és a számnukra legismertebb a szalicilsav. A szalicilsav és származékai akár 0,3% -ot is elérhetik a vadárvácskában, és természetesen ebből is találunk egy csak a vadárvácskára jellemző vegyületet .

• illó olaj

Az illó olaj mennyisége nem túl nagy a növényben, nem éri el az egy század százalékot sem.

• karotinoidok, és antocyaninok
• cyklotidek

Utolsónak említem, ám jelentőségüket tekintve  kiemelkedőek a Violaceae családban található ciklikus peptidek a cyklotidek. Számuk ebben a családban mintegy 9000-re tehető. A cyklotidekről egy korábbi cikkünkben már volt szó, röviden csak annyit a cyklotidek a nyilt láncú fehérjéknél sokkal ellenállóbbak, emiatt ígéretes lehetőségeket rejtenek néhány eddig megoldatlan terápiában.

Ha az elvégzett vizsgálatokat végignézzük, azok leginkább a vadárvácska különböző bőrbetegségben való használatát támasztják alá.

Teája belsőleg csak 12 éves kor felett ajánlkott, a benne levő szaponinok hemolytikus hatása miatt!

Forrás:ema.europa.eu