Ha valami ütőset akarunk kitalálni -sétáljunk

Sokan azt állítják hogy a legjobb ötletek séta közben jutnak az eszükbe.Steve Jobs az Apple néhai alapítója híres volt  a séta közben tartott  meetingekről, és Mark Zuckerberg a Facebook atyja ugyanezt tette.

Egy kísérletsorozatban a kaliforniai Stanford egyetem kutatói az emberek kreativitásának szintjét  mérték miközben sétáltak vagy leültek. A kreatív teljesítmény járás közben átlagosan 60%-kal növekedett-megéri tehát sétálni ha valami nagyon innovatívat szeretnénk kitalálni.

A gyaloglás önmagában működik-nem számít hogy a séta zárt térben  vagy a szabadban történik ugyanaz a hatás a kreatív inspiráció szempontjából. A környezet úgy tűnik nem számít ebből a szempontból,  csupán a mozgás tesz kreatívabbá.

Korábbi kutatások már bizonyították hogy az aerob mozgás általában védi a hosszú távú kognitív funkciókat  de eddig nem terveztek olyan tanulmányt amely külön vizsgálta volna  az anaerob mozgást és a hatására létre jövő kreatív gondolatok mennyiségét összehasonlítva a csak “ülök és gondolkodom”  módszerrel.

A kísérletben összehasonlították milyen eredményt ér el az ember ha  csak ül és gondolkozik, vagy sétál egy futópadon egy üres fallal szemben egy kicsi szobában,  vagy a friss levegőn a szabadban. A séta a futópadon egy unalmas szobában még mindig jelentős eredményeket hozott és ez meglepte a kutatókat. Sőt a hatás még akkor is fennállt egy ideig a séta után ha az emberek már leültek .

Aztán még itt volt kérdés: maga a séta okozza ezt vagy egyéb ingerek is hozzájárulnak a dologhoz. Ezért a kutatásnak volt egy olyan részlete amelyben az egyik csoport sétált a Stanford egyetem parkjában,  a másik csoportot tolószékben vitték körben ugyanazon az útvonalon. Ez utóbbi esetben a vizuális ingerek ugyanazok voltak a testmozgás hatása nélkül.

A kísérlet tárgya a kreatív gondolkodás növekedése a séta hatására szemben azokkal akik csak ültek

A kutatás alanyai egyetemi hallgatók és más önkéntesek

A módszer olyan feladatok megoldása  amelyeket egyébként a kreatív gondolkodás mérésére fejlesztettek ki.

A divergens gondolkodás

A divergens gondolkodás újszerű  ötleteket és sok lehetséges megoldást jelent. Ennél a vizsgálatnál a résztvevők kaptak három tárgyat és arra kérték őket hogy négy perc alatt soroljanak fel annyiféle felhasználási módot amennyi csak lehetséges. A válaszokat aztán elemezték olyan szempontból mennyire újszerűek -csak az a választ fogadták el újszerűnek amely nem fordult elő a csoport többi tagjainak megfejtése között- illetve a megfelelőség szempontjából. Ez utóbbi azt jelenti olyan válasz nem fogadható el amely tetszetős ugyan de semmi köze a valósághoz például hogy egy gumiabroncs felhasználható gyűrűként az ujjra.

A résztvevők túlnyomó többsége kreatívabb volt járás közben mint ülve még akkor is, ha a mozgás csak egy futópadon történt.

A negyedik feladat magasabb szintű bonyolult   kreatív teljesítményt kívánt.  Kifejezésekre átfogó analógiákat kellett azonnal kitalálni amelyeket már inkább pszichológiai ismereteket igénylő alapokon bíráltak el.

És mi van a koncentrált gondolkodással?

De nem minden gondolkodási folyamat egyenlő. A divergens gondolkodás ahol az ötletek széles skálája elfogadható a végső eredmény szempontjából nem azonos az olyan fajta konvergens gondolkodással amikor az egyetlen helyes választ kell megtalálni és nincs variációs lehetőség.

A koncentrált gondolkodás mérésére általánosan használt módszer az  hogy a résztvevők kapnak három szót és azt az egyet kell megtalálni amelyik mindhárommal értelmes összetételt alkot. (Például:vöcsök,kemence,pacsirta-búbos.) Nos ebben a tesztben azok akik járás közben oldották meg a feladatokat egy kicsit rosszabbul teljesítettek mint azok akik ülve tették ugyanezt.

A tanulmány egyik szerzője Marily Oppezzo szerint (Stanford Graduate School of Education) úgy tűnik a séta nagyon előnyös a kreatív ötleteket kívánó divergens gondolkodás esetén, de korántsem előnyös  konvergens feladatok megoldásához.

A megválaszolt kérdések azonban újabb kérdéseket szülnek a kutatók elméjében:

– a séta okozza ezt a hatást vagy egyéb könnyű mozgásforma ugyanilyen hatással van a kreatív gondolkodásra

-és mi az a mechanizmus amellyel a test befolyásolja az elmét?

Feltehetnénk magunknak a kérdést mi értelme van az ilyen vizsgálatoknak. Nos az egyik legalapvetőbb összefüggés az iskolákban lenne mérhető. Lehetőségük van-e a gyerekeknek megfelelő mozgásra az iskolában töltött hosszú órák alatt, és ez hogyan befolyásolja a teljesítményüket .

Valamint ha igazán kiemelkedő ötletet  szeretnénk kitalálni ne az íróasztal mellett ülve próbálkozzunk!

Forrás: news.stanford.edu