Mindössze a szervezet víztartalmának 15-20 százalékos csökkenése már szomjazásos halálhoz vezethet. A feln?tt emberek napi vízigénye a körülményekt?l függ?en 2,5-3 liter, ebb?l ital formájában átlagosan 1,5 liter, amit kedvez? ásványvíz formájában elfogyasztani – ajánlja Gilingerné Dr. Pankotai Mária, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense a magyar ásványvizek összetételér?l és szerepér?l szóló tanulmányában.
Az ásvány és gyógyvizek használata az emberiség történetében évezredekre nyúlik vissza. A természetes forrásokból származó vizek fogyasztására, azok egészségre gyakorolt jótékony hatására számos monda, népmese utal. A fürd?zés vallási rituálé is volt, eközben gyakran észlelték a vizek gyógyhatását is. A gyógyvíz és ásványvíz fogalmát el?ször az 1929-es un. fürd?törvényben különböztették meg és foglalták írásba. Eszerint az ásványvíz minden literjének legalább 1000 mg a talajrétegen keresztül szivárgó, k?zetekb?l kioldott ásványi anyagot kell tartalmaznia, a gyógyvíz pedig olyan ásványvíz, amely vegyi összetétele és fizikai tulajdonságai következtében gyógyító hatású. Egészen 2004-ig, az Európai Unióhoz való csatlakozásig ezt a fogalmat használták Magyarországon, az új szabályozás azonban nem tér ki a minimális ásványianyag-tartalomra. Hazánkban nagyon sok a magas ásványi anyag tartalmú víz, ennek oka a k?zetek szerkezete, és a nagy mennyiségben található magas h?mérséklet? víz.
Magyarországon az ásványvizeket több csoportba sorolhatjuk.
1. Egyszer? termális vizek: Oldott anyagokban szegények, de h?mérsékletük magasabb, mint 20-25 Celsius fok. Ezek ivókúrában alkalmazva görcsoldó hatásúak.
2. Egyszer? szénsavas (savanyú) vizek: Természetes szénsavtartalmuk miatt kedvez? hatást fejtenek ki az emészt?rendszerre, különösen jól érvényesül hatásuk a savhiányos gyomorhurutok kezelésében.
3. A meszes-földes ásványvizek jelentékeny mennyiség? kalciumot juttatnak a szervezetbe, hasznos kiegészít?i lehetnek a táplálékkal bevitt kalciumnak. Az osteoporosis megel?zésében, terhesség és szoptatás alatt fellép? görcskészség csökkentésében lehet szerepük, el?nyösek urológiai betegségekben, szív- és érrendszeri betegségek esetén. Magyarországon els?sorban a budapesti illetve Budapest környéki ásványvizek sorolhatók ide.
4. Alkalikus ásványvizek azok az ásvány és gyógyvizek, amelyekben a nátrium és a kálium, valamint a hidrogén-karbonát van túlsúlyban. Kedvez? a hatásuk a savtúltermeléssel járó gyomorbetegségekre, terápiás felhasználásukban régóta jelent?s helyet foglal el az ivókúra.
5. A szulfátos ásványvizekhez tartoznak a glaubersós, keser?sós vizek, magas szulfáti és nátrium vagy magnézum tartalommal. A hígabb keser?vizeket ivókúrában alkalmazzák, gyakran máj és epebetegségek kezelésére, míg a nagyon tömény keser?vizek a székrekedést szüntetik meg.
6. A Jódos-brómos ásványvizek kedvez? hatását hypothyreosisban, jódhiányos strumában, arteriosclerosisban, hörghurutban írták le.
7. A vasas vizek vashiányos vérszegénység kezelésében, roborálás esetén, m?tét utáni feler?sítésre el?nyösen alkalmazhatók.
8. A radontartalmú vizeket belégzésre, fürdésre és ivókúrára egyaránt használják, de a legel?nyösebb az ivókúra. Ezek értágító hatásúak, rendszeres alkalmazásukkal csökken a vérnyomás, enyhülnek az érelmeszesedéses panaszok, a fájdalom, kedvez?en hat a cukorbetegségre, köszvényre.
Mivel az ásványvizek számos összetev?t tartalmaznak, élettani, biológiai hatásuk összetett. Bár nyilván annak az anyagnak a hatása érvényesül legjobban, amelynek mennyisége uralkodó a vízben, az ásványi anyagok aránya is fontos. A kalcium és a magnézium például együtt nyugtatószerként is hat, így segít a depressziós, stresszes állapotok kezelésében, de a csontok megfelel? kalcium-anyagcseréjéhez is szükséges kielégít? magnézium ellátottság.
Az ásványvizek hatása emellett az oldott ásványi anyagoktól függetlenül is megmutatkozik, befolyásolja a szervezet só-víz háztartását és a vizeletkiválasztó rendszer m?ködését – emelte ki tanulmányában Gilingerné Dr. Pankotai Mária. Az ásvány-és gyógyvizek hatása megmutatkozhat közvetlenül az elfogyasztás után, ha nagy adag hatóanyagot tartalmaz (pl. keser?só), de általában a hatás csak hosszú és rendszeres fogyasztás után, hetek vagy hónapok múlva jelentkezik.
Semmelweis.hu