Elgondolkodtunk-e már azon milyen lenne a konyhánk egy nagyon mindennapos növény a hagyma nélkül? Jellegzetesen szúrós szaga no meg az íze a világ  mindenféle konyhájában jelen van és talán az is kiderül a végére a benne lev? fitonutritiensek miatt a gyógyászatban is el?kel? helyet foglalhatna  magának.

A történelem

A hagyma eredetileg Közép-Ázsiában ?shonos de ma már a világ minden táján elterjedt. Keresked?k vitték Egyiptomba, ahol az ókori világ kulcsfontosságú élelmiszerévé vált. Olcsósága miatt a piramist épít? rabszolgák étkezésének f? részét képezte.  Valószín?leg az ?slakosok is nagyra tartották mivel  a sírok halotti festményein is el?kerül, valamint halottaikkal együtt a sírokba is  elhelyezték mint ajándékot.

Az ókori sumérok  termesztették és fogyasztották már ie. 4000 körül és a Krétán található knosszoszi királyi palota romjai között is megtalálták a nyomait. Emellett az ókori görög orvos Hippokratész is megemlíti hogy a görögök már ismerték a hagymák széles választékát és fogyasztották is azokat.

Az ókori Indiában azonban széles kör? ellenállás fogadta. Az ortodox brahminok és buddhisták tiltott zöldségnek tekintették er?s illata és stimuláló hatása miatt.

Nagy Sándor hóditásainak útvonalán terjedt Európa más részeibe, és az elkövetkezend? évszázadokban különösen népszer?vé vált a fogyasztása.

Majd természetesen Kolumbusz segítségével az Újvilág is felfedezhette magának.

Amit mi hagymának nevezünk az változatos formában, ízben és színekben jelenik meg konyhánkban. A leggyakoribb típus a piros, a sárga és a fehér hagyma. Ízeiben édes és lédús, enyhe íz? csíp?s, és csíp?s, tulajdonságai gyakran az évszaktól függ?en változnak, amelyben termesztik és fogyasztják.

A tápanyagok

A hagyma tápanyagokban gazdag étel, ami azt jelenti, hogy  alacsony  kalóriatartalma hasznos tápanyagok nagy mennyiségével párosul: vitaminok,  ásványi anyagok és antioxidánsok . Egy csésze apróra vágott hagyma ( 200gr.) körülbelül 64 kalóriát, 15 gramm szénhidrátot, 3 g rostot, 7 gramm cukrot, 2 gramm fehérjét tartalmaz. Elfogyasztásával a napi biotin szükséglet 27%-hoz, a napi C- és B6-vitamin valamint a mangán és réz szükséglet 15%-hoz jutunk. Ezeknél  kisebb mennyiségben tartalmaz kalciumot, vasat, folsavat , magnéziumot, foszfort és  káliumot, de még mindig az ajánlott napi adag 8-10 %-át kapjuk kb. 200gr hagyma elfogyasztásával.

Az egészségre gyakorolt kit?n? hatásait  azonban nagyobb részt a benne lev? falvonoidoknak és kén-tartalmú vegyületeknek köszönheti.

Néhány érdekesség

1. A hagyma polifenol tartalma sokkal nagyobb mint gondolnánk. Ebben a m?fajban megel?zi  a fokhagymát és a póréhagymát, és magasabb mint a paradicsom, sárgarépa, és piros kaliforniai paprika polifenol tartalma. S?t ha a francia diéta kedvelt zöldségeit nézzük akkor is csak néhányan el?zik meg: articsóka, petrezselyem, kelbimbó, mogyoróhagyma, brokkoli, zeller.
2. Hagymát hámozni csak óvatosan, ugyanis a legkisebb túlzás is -vagyis a küls? vékony hártya alatti rész eltávolítása-a hatékony fitonutritiensek egy részének elvesztéséhez vezet. Vagyis egy lila hagyma túlhámozásával elveszíthetjük a kvercetin majdnem 20%-át, és  az antocianinok majdnem 75% -át.
3. Amikor a hagymát f?zzük leghatékonyabb flavonoidja egyszer?en átkerül a f?z?lébe. Egy alacsony h?fokon f?zött hagymaleves meg?rzi a quercetinnek tulajdonított minden egészségügyi el?nyt.
4. Mit?l könnyezünk ha hagymát vágunk? A hagyma egy speciális gázt termel amelyet úgy nevezünk könnyezési faktor. A gáz- propanthial S-oxid- a  hagymában lev? egy másik vegyületb?l  az un. 1-propenil-L-cisztein-szulfoxidból szabadul fel. A kutatók elkezdték azt a gént keresni amely a folyamatot elvégz? enzim termelését szabályozza, mondván  a könnyezési faktor nélkül könnyebb lenne nekünk embereknek. Az ily módon génmódosított hagymában azonban  változások történtek a számunkra fontos egyéb kéntartalmú vegyületekben is. Ezt csak azért mondom ne örüljünk annyira ha nem csípi a szemünket a hagyma vágás közben, mert akkor a hatékonysága sem lesz már ugyanaz.

A hagyma ugyan nem gyógyszer, de egy elmés megfogalmazás szerint  ” a finomra hangolt diéta számos betegség tüneteit csökkentheti vagy akár megakadályozhatja azoknak a bekövetkeztét”. Lássuk akkor mivel lehet összefüggésbe hozna a hagymafogyasztás el?nyeit.

• Csökkenti a cukorbetegséggel összefügg? tüneteket, javíthatja a vércukoregyensúlyt. Csökkenti az éhhomi vércukor szintet, javítja a glükóztoleranciát. A mechanizmus már tisztázott és a hatásban nemcsak egy kénvegyület hanem valószín?leg a hagymában lev? króm is részt vesz.
• Csökkenti a koleszterin és triglicerid szintet
• Antibakteriális tulajdonságait kénvegyületeinek és a benne lev? kvercetinnek köszönhet. F?leg nyersen fogyasztva hatékony . Ezt a tulajdonságát a szájüregben lev? periodontális betegséget vagy fogszuvasodást okozó baktériumokkal szemben ki is mutatták. Szóval rágcsáljunk hagymát fog és szájbetegségek ellen.
• A benne lev? prebiotikus rostoknak köszönhet?en a jótékony bélbaktériumok  sokféle pozitív hatását is el?segíti.
•  Vérhígító – vérlemezke összecsapódást gátló- tulajdonságú
• A benne található nagy mennyiség?  kvercetin -állatokon végzett laboratóriumi vizsgálatok szerint -védi a vastagbél sejtjeit a rákot okozó agensek ellen.
• A rendszeres hagymafogyasztással javítható a csontok egészsége mert a benne lev? gamma-L-glutamil-transz-S-1-propenil-L-cisztein-szulfoxid (GPCS) gátolja az osteoclastokat, vagyis azokat a sejteket, amelyek lebontják a csontszövetet, csökkentve ezáltal a csont s?r?ségét.
• Antiaszthmatikus és gyulladásgátló

Azt természetesen nem mondom hogy gyógyszer helyett együnk hagymát, azt viszont igen, hogy együnk hagymát!