A gránátalma termése gömb alakú, általában a sárgától a pirosig változó szín?. Alma nagyságú gyümölcsének 3-4 mm vastag, enyhén fényes, b?rnem? héja éréskor könnyen vágható, kés?bb megkeményedik. A héj alatt fehér hártyás „válaszfalak” tagolják üregekre, amelyekben rengeteg, szabálytalan alakú, sárgás vagy skarlátvörös, fényes, gyöngyszer? mag található. A rekeszes, sokmagvú bogyótermések édeskés, savanykás íz?ek. Minden magot gránátvörös, áttetsz?, lédús, húsos magköpeny vesz körül, ezek a magköpenyek a gránátalma fogyasztható részei.
Az anyanövény 2-5 méter magasra is megnöv? fa, amely napjainkban els?sorban a szubtrópusi terület? Közel-Keleten és Ázsia középs? és déli részein van jelen, de akár hazánk melegebb vidékein szabadban is nevelhet?.
Az ókori Rómában magjai miatt kapta a malum granatum (sokmagvú alma) nevet. Ebb?l lett az olasz melogranato, rövidítve granato, a francia grenadier, az angol pomegranate és a német Granatapfel. A magyar „gránátalma” a német név tükörfordítása. Latin neve Punica granatum; ez részben a malum punicumból, részben a malum granatumból származik.
Az ókori mítoszok szerint ezt a gyümölcsöt Aphroditének (a szerelem és szépség görög istenn?jének) köszönhetjük, mert el?ször ? ültette el Ciprus szigetén. Az igazság azonban az, hogy a gránátalmát már ismerték az ókori Egyiptomban, El?-Ázsiában, ahonnan föníciai keresked?knek köszönhet?en terjedt el a Földközi-tenger medencéjében. Levéb?l már a régi Egyiptomban bort erjesztettek.
Sok vallásban, mitológiában megjelenik a gránátalma. Némelyek szerint a keresztény hagyományban az édenkert tiltott gyümölcse volt. Az egyiptomiaknál a termékenység és a lét folytonosságának szimbóluma, az ókori görögök és rómaiak a szerelem és a termékenység jeleként tisztelték. Perzsiában és Babilonban a legy?zhetetlenség jelképe volt, ezért a harcosok csata el?tt gyakran rágcsáltak gránátalmamagot.
Piros színe és számtalan magva miatt lett ez a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a b?ség szimbóluma. Gránátalmával álmodni termékenységet, jó egészséget és hosszú életet jelent, de szexuális együttlétre való csábítást, felhívást is jelezhet. Az egyik legismertebb afrodiziákum
100 gramm gyümölcs 83 kcal-t, 18,7 gramm szénhidrátot, 4 gramm élelmi rostot, 10 milligramm kalciumot, 12 milligramm magnéziumot, 36 milligramm foszfort, 236 milligramm káliumot, 3 milligramm nátriumot, 10 milligramm C-vitamint, 38 mikrogramm folátot, 7,6 milligramm kolint, 16,4 mikrogramm K-vitamint és 4 milligramm bétaszitoszterolt (növényi szterint) valamint polifenolokat, flavonoidokat és tartalmaz.
A gránátalma szív- és érrendszeri véd?hatása els?sorban nagy antioxidáns-tartalmának köszönhet?. Klinikai körülmények között végzett vizsgálatok alapján feltételezhet?, hogy a gránátalmalé fogyasztása kedvez?en befolyásolhatja a vér LDL-szintjét, ezáltal megel?z? hatású lehet az érelmeszesedéssel szemben.
Daganatos betegségek kapcsán mint kiegészít? használható, mert bizonyos források szerint az ellaginsav-tartalma kedvez?en befolyásolhatja a daganatos sejtek osztódását. Megfelel? és biztonságos dózisára azonban egyel?re nincsenek olyan szakirodalmi adatok, amelyek egyértelm?en bizonyítanák a szinte csodaszámba men? tulajdonságait.
Nagy antioxidáns-tartalma miatt megel?z? hatású lehet különböz? idült betegségekkel szemben is. Kutatások bizonyították, hogy a gránátalma megközelít?leg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket általában a leger?sebb antioxidáns hatásúaknak tartunk.
A népi gyógyászatban világszerte használták a gránátalmának nemcsak a levét, hanem a kérgét, s?t a szárított héját is. Például a szárított kérgét hasmenésre, vérhasra és féreghajtásra ajánlották, míg a levét láz és megh?lés ellen javasolták.