Gránátalma

A gránátalma termése gömb alakú, általában a sárgától a pirosig változó színű. Alma nagyságú gyümölcsének 3-4 mm vastag, enyhén fényes, bőrnemű héja éréskor könnyen vágható, később megkeményedik. A héj alatt fehér hártyás „válaszfalak” tagolják üregekre, amelyekben rengeteg, szabálytalan alakú, sárgás vagy skarlátvörös, fényes, gyöngyszerű mag található. A rekeszes, sokmagvú bogyótermések édeskés, savanykás ízűek. Minden magot gránátvörös, áttetsző, lédús, húsos magköpeny vesz körül, ezek a magköpenyek a gránátalma fogyasztható részei.

Az anyanövény 2-5 méter magasra is megnövő fa, amely napjainkban elsősorban a szubtrópusi területű Közel-Keleten és Ázsia középső és déli részein van jelen, de akár hazánk melegebb vidékein szabadban is nevelhető.

Az ókori Rómában magjai miatt kapta a malum granatum (sokmagvú alma) nevet. Ebből lett az olasz melogranato, rövidítve granato, a francia grenadier, az angol pomegranate és a német Granatapfel. A magyar „gránátalma” a német név tükörfordítása. Latin neve Punica granatum; ez részben a malum punicumból, részben a malum granatumból származik.

Az ókori mítoszok szerint ezt a gyümölcsöt Aphroditének (a szerelem és szépség görög istennőjének) köszönhetjük, mert először ő ültette el Ciprus szigetén. Az igazság azonban az, hogy a gránátalmát már ismerték az ókori Egyiptomban, Elő-Ázsiában, ahonnan föníciai kereskedőknek köszönhetően terjedt el a Földközi-tenger medencéjében. Levéből már a régi Egyiptomban bort erjesztettek.

Sok vallásban, mitológiában megjelenik a gránátalma. Némelyek szerint a keresztény hagyományban az édenkert tiltott gyümölcse volt. Az egyiptomiaknál a termékenység és a lét folytonosságának szimbóluma, az ókori görögök és rómaiak a szerelem és a termékenység jeleként tisztelték. Perzsiában és Babilonban a legyőzhetetlenség jelképe volt, ezért a harcosok csata előtt gyakran rágcsáltak gránátalmamagot.

Piros színe és számtalan magva miatt lett ez a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a bőség szimbóluma. Gránátalmával álmodni termékenységet, jó egészséget és hosszú életet jelent, de szexuális együttlétre való csábítást, felhívást is jelezhet. Az egyik legismertebb afrodiziákum

100 gramm gyümölcs 83 kcal-t, 18,7 gramm szénhidrátot, 4 gramm élelmi rostot, 10 milligramm kalciumot, 12 milligramm magnéziumot, 36 milligramm foszfort, 236 milligramm káliumot, 3 milligramm nátriumot, 10 milligramm C-vitamint, 38 mikrogramm folátot, 7,6 milligramm kolint, 16,4 mikrogramm K-vitamint és 4 milligramm bétaszitoszterolt (növényi szterint)  valamint polifenolokat, flavonoidokat és tartalmaz.

A gránátalma szív- és érrendszeri védőhatása elsősorban nagy antioxidáns-tartalmának köszönhető. Klinikai körülmények között végzett vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a gránátalmalé fogyasztása kedvezően befolyásolhatja a vér LDL-szintjét, ezáltal megelőző hatású lehet az érelmeszesedéssel szemben.

Daganatos betegségek kapcsán mint kiegészítő használható, mert bizonyos források szerint az ellaginsav-tartalma kedvezően befolyásolhatja a daganatos sejtek osztódását. Megfelelő és biztonságos dózisára azonban egyelőre nincsenek olyan szakirodalmi adatok, amelyek egyértelműen bizonyítanák a szinte csodaszámba menő tulajdonságait.

Nagy antioxidáns-tartalma miatt megelőző hatású lehet különböző idült betegségekkel szemben is. Kutatások bizonyították, hogy a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket  általában a  legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartunk.

A népi gyógyászatban világszerte használták a gránátalmának nemcsak a levét, hanem a kérgét, sőt a szárított héját is. Például a szárított kérgét hasmenésre, vérhasra és féreghajtásra ajánlották, míg a levét láz és meghűlés ellen javasolták.

Forrás