Meglep? a méhek rugalmassága, alkalmazkodó képessége, ahogy az emberekkel zsúfolt városokban m?anyag szatyrokból és m?anyag építési hulladékból ‘építkeznek’.
„Elönti a világot a m?anyag hulladék” – mondja Scott MacIvor, a York Egyetem doktorandusza. Míg a tudósok immár sokadszorra kimutatják a m?anyag ártalmas hatását az ökoszisztémára, néhányan arra vállalkoznak, hogy megfigyeljék, hogyan alkalmazkodnak a rovarok a mesterséges anyagban b?velked? környezethez.
„Találtunk két méhfajt, amelyek az eredeti, természetes kaptárépít? anyag helyett m?anyagot használtak, méghozzá innovatív módon hasznosítva a közönséges városi hulladékot.”
Az egyik méhfaj (Megachile campanulae) kaptárjában valami szürke, ragacsos anyagot talált a kutató, azt gondolta, rágógumi. De analitikai mikroszkóppal való gondos vizsgálata kiderítette, hogy ez az anyag, amit növényi ragasztóanyag helyett használt a méh az ‘építkezéshez’, poliuretán bázisú, küls? szigetel?anyag. És alkalmas volt lárvabölcs?nek…
Egy másik méhfaj, a Megachile rotundata, amelyik egyébként lucerna-levélvágó (lucerna leveléb?l készíti a kaptárat), a talált m?anyag szatyrokból ‘vágott le’ darabkákat, és abból építette a sejteket. A levelek mellett a sejtek negyede ebb?l készült. Nem mellékes, hogy a m?anyag darabokat a méhek másként rágták meg, mint a leveleket,ami azt jelenti, hogy nem véletlenül gy?jtöttek m?anyagot. Egyébként nem lett volna nehéz megfelel? leveleket találni a fészeképítéshez.
„Összegy?jtötték a plasztikot, aztán feldolgozták: megrágták, kiköpték, hogy létrehozzanak valami újat, használhatót.”
Mindkét esetben sikeresen kikeltek a lárvák a plasztikkal bélelt bölcs?b?l, méghozzá parazitamentesen, ami arra utal, hogy a m?anyag bölcs? távol tartja a parazitákat – állapította meg a kutató.
„A plasztik felhasználásának innovatív módja ökológiailag adaptív vonásra utal a méheknél, ami segíti a túlélésüket az egyre inkább ember által uralt környezetben”- mondta MacIvor.
Forrás:Független.hu