Furcsa tudomány: a sztereotípia ezek szerint ölni tud

Az esélyegyenl?tlenségr?l általában a n?k, az id?sek, a kisebbségek vagy a hátrányos helyzet? régiók lakói jutnak eszünkbe, pedig van olyan terület, ahol a férfiak szorulnak segítségre. Az orvosi rendel?kben, a sz?r?vizsgálatokon sokkal ritkábban találkozhatunk férfiakkal, és sajnos nem azért, mert a férfi az er?sebbik nem. A statisztikák szerint ugyanis egy átlagos magyar férfi várható élettartama 71,6 év, míg a n?k átlagosan 78,7 évre számíthatnak (KSH, 2012). Ha a legf?bb halálokok nemenkénti eloszlását vizsgáljuk, akkor szintén arra jutunk, hogy a férfiak gyakrabban esnek áldozatul a szív-és érrendszeri megbetegedéseknek, a daganatos betegségeknek, az emészt?-vagy légz?rendszer kóros elváltozásainak, de a sport- és közlekedési balesetekben és öngyilkosságban is többnyire ?k vesztik életüket. De miért van ez így?

Gyilkos biológia vagy gyilkos társadalom?

roleA kutatók évtizedek óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy miért az er?sebbik nem él rövidebb ideig? A válasz egyrészt a biológiában keresend?, az állatvilágban is tovább élnek a n?stények és ez embernél is vannak olyan hormonális tényez?k, amelyek a n?knek kedveznek. A tesztoszteron, a férfi nemi hormon túltengése esetén például fokozódik az agresszív viselkedés, míg a n?i nemi hormonnak, az ösztrogénnek viszont számos egészségvéd? hatása van. Az ösztrogén ugyanis védi az érfalakat, a b?rt, a nyálkahártyákat és növeli a pozitív hatású koleszterin szintjét.

Részben szintén a biológia az oka annak is, hogy a n?k gyakrabban találkoznak egészségügyi szakemberekkel, hiszen a fogamzásgátlás, a gyerekvállalás miatt s?r?bben kell orvoshoz, véd?n?höz fordulniuk.

A biológia azonban nem minden, s?t. A külföldi és hazai szakemberek az elmúlt években egyre inkább arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiak korábbi halálozásában a legnagyobb szerepet a társadalmilag meghatározott nemi szerep (a gender) játssza. Más szavakkal – és persze nagyon leegyszer?sítve – a férfiak azokba az elvárásokba halnak bele, amiket a társadalom közvetít feléjük.

A sztereotípiák ölnek!

A negatív sztereotípiák ellen nem azért kell harcolni, mert a 21. században így illik, hanem azért, mert veszélyesek. A férfiaktól a társadalom azt várja el, hogy er?sek legyenek, kemények, ne nyavalyogjanak, a problémáikat oldják meg egyedül. Ha egy kislány elesik és megüti magát, körbeugrálják, vigasztalják, egy kisfiú könnyeit viszont még ma is sokan elintézik azzal, hogy „egy katona nem sír”. De ha a szül?k nem is er?ltetnék ezt a macho-magatartást, a médiából akkor is b?ven áradnak azok az elvárások és példaképek, amelyek alapján egy fiú hamar megtanulja, hogy „milyen egy igazi férfi”. A fiatal fiúk és férfiak keménységüket, erejüket bizonyítandó ezért gyakran keresik a veszélyes helyzeteket és esnek a gyorshajtásos balesetek, felel?tlen szex vagy drogfogyasztás áldozataivá.

Ráadásul ebbe a férfiképbe a testi-lelki problémák, a betegség, az orvoshoz fordulás nem férnek bele, így a férfiak ritkábban és sokszor csak kés?n fordulnak szakemberhez és a javasolt életmódbeli változtatásokat is nehezebben fogadják el. Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy éppen az említett férfi-kép miatt az orvosok is hajlamosabbak elsiklani a férfiak panaszai felett.

Veszélyes élet

A férfiak az egészséggel kapcsolatos kérdésekben is kevésbé tájékozottabbak és rendszerint egészségtelenebb életmódot folytatnak, többet isznak, dohányoznak és kevésbé egészséges ételeket esznek, mint a n?k. Felmérések szerint például a férfiak 7,3 százaléka számít nagyivónak, míg a n?knek csak 0,3 százaléka (ELEF, 2009). Naponta dohányzik a férfiak 22,8 százaléka, míg a n?knél ez a szám „csak” 14,6 százalék (Feln?tt Dohányzás Felmérés, 2013).

Meg kell említeni azt is, hogy a veszélyes, fokozott egészségi kockázattal járó munkaköröket – például bányász, t?zoltó, rend?r – többnyire szintén férfiak töltik be, így ez is hozzájárul a férfiak halálozási adatainak romlásához.

Férj, apa, munkaer?, kenyérkeres?

Legalább ennyire fontos az is, hogy milyen elvárások nehezednek a férfiakra férjként, apaként, munkaer?ként, az anyagi biztonság megteremt?jeként. Manapság nagyon sok szó esik arról, hogy a n?knek mennyiféle szerepben kell helytállniuk, de azért érdemes azt is tudatosítani, hogy a férfiaknak sem könny?. A magyar társadalom a nyugati országokhoz képest még mindig meglehet?sen hagyományos felfogású, vagyis a kenyérkeres? férj/apa képe mélyen él a társadalomban. A férfiakra ezért komoly nyomásként nehezedik, hogy munkahelyüket mindenáron meg?rizzék, így egy esetleges elbocsájtás gyakran vezet önértékelési problémákhoz, depresszióhoz. A betegség látszatát, az orvoshoz járkálást pedig sokan szintén a munkaalkalmasságuk bizonyítása miatt kerülik, és persze nem elhanyagolható az sem, hogy az orvosi rendel?k is munkaid?ben várják a pácienseket.

Forrás: egeszseg.hu