Beethoven a szívverését is belekomponálta mesterműveibe-ezt feltételezik a University of Michigan és a University of Washington kutatói, akik közt kardiológus, orvostörténész és zenetudós is volt.

Több Beethoven művet elemezve felfedezték, hogy saját szívének ritmuszavara ihlette a hirtelen ritmusváltásokat a legjobb műveiben.

“A zenéje mind képletes értelemben, mind fizikailag mélyen szívből jövő” – mondja Joel Howell belgyógyász professzor. “Amikor a szív – betegségéből adódóan – rendetlenül ver, annak valamilyen, előre megjósolható mintázata lesz. Úgy gondoljuk, ezt hallottuk mi ki a zenéjéből.”

“Az elménk és a testünk közötti kapcsolat szabja meg, miként érezzük a világot. Ez különösen nyilvánvaló a művészetek és a muzsika világában, ahol a legbensőbb érzések tükörképét kapjuk.”

A kutatók különböző kompozíciók ritmikai mintázatát tanulmányozták, amelyek tükrözhetik Beethoven szívritmus zavarát: a hol túl gyorsan, hol túl lassan, hol rendetlenül verő szív hangjait. A hirtelen, váratlan ritmusváltások és zenei kulcs váltások megfelelhetnek egy ilyen mintázatnak.

Példa erre a B-dúr vonósnégyes – opus 130 – zárótétele, a ‘Cavatina’, egy érzelmektől fűtött darab, ami Beethoven szavai szerint “őt magát mindig fölzaklatta”. A kvartett közepén a hangnem hirtelen Cisz-dúrra vált, és egy zaklatott ritmus sötét gondolatokat, félelmet kelt az emberben. A szerző ezt a részt a zenészek számára ‘beklemmt’ utasítással látta el, amit ‘nehéz szívvel’- nek lehetne fordítani.

A kutatók megjegyzik, hogy a ‘nehéz szívvel’ jelenthet mély szomorúságot, de leírhatja a ‘szorít a szívem’ érzését is, ami a szívbetegséghez köthető. Véleményük szerint az aritmia hatása itt megkérdőjelezhetetlen.

Beethovennek egész sor titokzatos betegsége volt: gyulladásos bélbetegsége, csont-deformitással járó Paget-betegsége, máj- és vesebetegsége, ezen kívül alkoholista is volt. Leggyakrabban emlegetett problémája a süketsége, amely viszont a kutatók szerint fölerősíthette a többi érzékét, még jobban érezhette a szívverését.

“Nem akarjuk sem bizonyítani, sem elvetni, hogy a betegségek, amelyek sújtották Beethovent, hogyan hatottak rá, mert szinte egyáltalán nem léteztek a 18. században a maihoz hasonló diagnosztikai eszközök,  csak több évszázados orvosi leírások állnak rendelkezésünkre. De az abnormális szívritmus tünetek, amelyek más betegségek kísérő tünetei is lehetnek, ésszerű feltételezés. Ezekből következtetünk – a zenei elektrokardiogrammon keresztül -, hogy Beethovennek aritmiája volt .”

“E zenei aritmiák létrejöhetnek egyszerűen Beethoven géniuszából, de az is lehetséges, hogy bizonyos darabjaiba szó szerint belekomponálta a szívverését.”

Forrás:fuggetlen.com