A fruktóz a legédesebb monoszacharid amely a gyümölcsök és a méz természetes összetevője. Néhány évtizede vált modern étrendünk fontos alkotórészévé. A glükózhoz hasonlóan a fruktóz is energiaforrás. Eredetileg úgy gondolták, hogy kedvező a cukorbetegek számára, mivel kicsi a glikémiás indexe, s a közvetlen glükózfelvétellel ellentétben nem okoz nagyobb mértékű testtömeg-növekedést, vagy nem befolyásolja kedvezőtlen irányba a vérnyomást, ha a többi szénhidrátot helyettesítik vele.
A monoszacharidok felszívódásához szükséges transzporterek a vékonybél hámsejtjeinek (epithelsejtjeinek) membránjában találhatók. A fruktóz alapvetően rosszul felszívódó monoszacharid, azonban a glükóz és bizonyos aminosavak elősegítik a felszívódását. A fruktóz transzportjában a GLUT5 transzporterfehérje játssza a kulcsszerepet amelynek kapacitása azonban korlátozott- és ez a korlátozott kapacitás eredményezi hogy a természetesen “természetes ” gyümölcscukor ha túl sok van belőle nem tesz jót nekünk.
Míg őseink a fruktózt gyümölcsökkel juttatták be szervezetükbe (ez napi 16–20 gramm fruktóznak felelt meg), napjainkban már a cukros üdítőitalok és az édességek jelentik a fő fruktózforrásainkat, így az elfogadható mennyiség többszöröséhez (85–100 gramm) jut a szervezet. E termékekhez főleg a kukorica keményítőjének lebontásával nyert, sok fruktózt tartalmazó szirupot használják. Ha elég sok ilyen fruktóz szirupot tartalmazó dolgot fogyasztunk előfordulhat hogy a szervezetünk nem tud megbirkózni a mennyiséggel. Ebben az esetben e cukorféleség nem képes a vékonybélben teljes mértékben felszívódni, így bontatlanul halad tovább a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok megkezdik az erjesztését. A folyamat a baktériumos erjesztés során felszabaduló gázok miatt laktózintoleranciához hasonló tüneteket produkál: hasi puffadást, gyomorgörcsöt és heveny hasmenést.
A tanulmányok szerint a hosszú ideig tartó, nagy mennyiségű, „luxus” fruktózfelvétel (üdítőitalok, cukrozott nassok és gyakori gyorséttermi látogatások) elősegíti az érzékenység kialakulását. Pedig nem is állt szándékunkban túladagolni magunknak a fruktózt, csupán gyümölcsleveket, lekvárokat és édességeket vásároltunk. Érdemes tehát böngészni a címkéket !
Annál is inkább mivel a fent említett szelíd, és abszolút visszafordítható tüneteken kívűl még sokkal súlyosabb következményekkel is szembesülhetünk. (Megjegyzem egészséges emberekről beszélek akiknek nincs a fruktózanyagcserével kapcsolatos betegségük csak túl sokat fogyasztanak ebből a cukorféleségből.)
Egy új tanulmány szerint (University of California – Los Angeles) a fruktózfogyasztás miatt több száz gén sérülhet az agyban, és ennek számos betegség lesz a következménye, mint például: cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség, Alzheimer-kór, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar vagy ADHD. A tanulmány másik tanúsága pedig az, hogy az esetleges túlzott fruktóz fogyasztás negatív hatásait ellensúlyozni tudjuk egy omega-3 zsírsav, a dokozahexaénsav (vagy DHA ) fogyasztásával. “A DHA nem csak egy vagy két gént működését képes visszaterelni a normális kerékvágásba hanem úgy tűnik, hogy ez a teljes mintázat esetében sikerül neki.
A kutatás
A fruktóz és a DHA hatásainak vizsgálatára patkányokat használtak a kutatók amelyeket 6 hétig tanítottak egy labirintusból való menekülésre, majd véletlenszerűen három csoportra osztották őket. A következő hat hétben a három csoport közül
- az elsőben a patkányok fruktózzal kevert vizet kaptak amely hozzávetőlegesen annyi mennyiségnek felelt meg mintha egy ember naponta egy liter kólát inna meg (Napi egy liter cukrozott üdítő nem kirívóan nagy mennyiség…. és mégis! )
- a második csoportban az állatok fruktózzal kevert vizet kaptak de ezt DHA-ban gazdag étrenddel egészítették ki
- a harmadik csoport pedig a fruktóz és DHA-nélküli kontroll csoport volt.
A hat hét után a patkányokat ismét a labirintusban tesztelték. A gyümölcscukor hatására a patkányok mintegy fele olyan gyorsan navigáltak a labirintusban mint a kontroll csoport, jelezve hogy a fruktóz aláásta az emlékeiket.
A fruktóz-DHA csoport teljesítménye megközelítette a csupán vizet ivókét ami határozottan arra utal, hogy a DHA képes küszöbölni fruktóz káros hatásait.
A patkányok további vizsgálata során több nagy különbség derült ki: a magas fruktóz étrenden tartott állatok esetében sokkal nagyobb volt a vér glükóz-, triglicerid- és inzulin szintje mint a másik két csoportban. Ezeknek az eredményeknek a felismerése azért jelentős, mert emberben a megemelkedett glükóz, triglicerid és inzulin szint kapcsolódik az elhízáshoz, a cukorbetegséghez és sok más betegséghez.
A további vizsgálatok még pontosabban azonosították a fruktóz romboló hatásait az agyban. A gének vizsgálata során a hipotalamuszban (az agy fő metabolikus központja ) több mint 700, a hippokampuszban (amely segít szabályozni a tanulást és memóriát) több mint 200 fruktóz által megváltoztatott gént találtak. A megváltozott gének túlnyomó többsége összehasonlítható olyan génekkel amelyek az emberben szabályozzák az anyagcserét, a sejtek kommunikációját és a gyulladást. Az említett gének által okozott változások összefüggésbe hozhatók olyan betegségekkel mint a Parkinson-kór, depresszió, bipoláris rendellenesség, és más agyi betegségek.
A kutatás során a fruktóz pontos molekuláris működését is felderítették, és azt a két gént, amelynek megváltozása szinte lavinaszerűen indítja el a további folyamatokat. A megismert két gén a továbbiakban gyógyszerek potenciális célpontja lehetne.
Korábbi kutatások már megállapították, hogy a fruktóz károsítja az agysejtek közötti kommunikációt és növeli a mérgező molekulák mennyiségét az agyban. A hosszú távú és magas fruktóztartalmú étrend csökkenti az agy tanulási és emlékezési funkcióit.
A tanulság
Gyümölcscukrot lehetőleg csak gyümölcsből , vagy egyéb természetes forrásból fogyasszunk, és böngésszük figyelmesen a címkéket:a hozzáadott kukorica vagy fruktóz szirupot tartalmazó termék nem a legjobb választás még akkor sem ha nem mesterséges cukorról van szó.
Forrás:MDOSZ, Science Daily