Egyéb elnevezései: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű,

A tárnicsfélék családjába tartozó egy- vagy kétéves növény. Magyarországon megtalálható mindhárom fajtája [Kisezerjófű (Centarium minus), Keskenylevelű ezerjófű (Centarium uliginosum), Csinos ezerjófű (Centarium pulchelum)] gyógynövény. Közülük a Kis ezerjófű fordul elő a leggyakrabban. A Kisezerjófű ritkás tölgyesekben, erdőirtásokon, réteken terem. Szára 30-50 cm magas, egyenes, 2-3 mm vastag, csak virágzatában elágazó. Tőlevelei rózsában állnak, fordított, keskeny tojásdadok, 3-4 cm hosszúak. Szárlevelei keresztben átellenesen állnak, hosszúkás tojásdadok, 3-5 cm hosszúak, hegyesek, ép szélűek, űlők. Virágzata sátorozó bogernyő, pártája élénk rózsaszínű, 5 karéja szétterülten álló, júniustól- augusztusig virágzik.
A Keskenylevelű ezerjófű szárazabb réteken terem, az előbbinél alacsonyabb termetű, levelei keskenyek, élükön érdes szőrűek.
A Csinos ezerjófű lapos réteken terem, csupán kb. 10 cm magas, már az alján elágazó szárú, levelei tojásdadok.

Hatóanyag: eritaurin keserű glikozida, gyanta, viasz, illóolaj, nikotinsav, oleanolsav,

Alkalmazás:
belsőleg:
- étvágyjavításra,
- görcsoldásra,
- szélhajtásra,
- gyomorégésre,
- epehajtásra,
- májbetegségekre,
- általános roboráló hatású,

Mellékhatása: Nagymennyiségű illetve hosszantartó alkalmazása nem javasolt, hányást, hasmenést okozhat.

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt 2 dl vízzel leforrázzuk, letakarva 15 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, ebéd és vacsora előtt fél órával javasolt.