Egyéb elnevezései: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű,

A tárnicsfélék családjába tartozó egy- vagy kétéves növény. Magyarországon megtalálható mindhárom faja [kis ezerjófű (Centarium erythraea), keskenylevelű ezerjófű (Centaurium uliginosum), csinos ezerjófű (Centaurium pulchellum)] gyógynövény. Közülük a kis ezerjófű fordul elő a leggyakrabban. A kis ezerjófű ritkás tölgyesekben, erdőirtásokon, réteken terem. Szára 30-50 cm magas, egyenes, 2-3 mm vastag, csak virágzatában elágazó. Tőlevelei rózsában állnak, fordított, keskeny tojásdadok, 3-4 cm hosszúak. Szárlevelei keresztben átellenesen állnak, hosszúkás tojásdadok, 3-5 cm hosszúak, hegyesek, ép szélűek, ülők. Virágzata sátorozó bogernyő, pártája élénk rózsaszínű, 5 karéja szétterülten álló, júniustól- augusztusig virágzik.
A keskenylevelű ezerjófű szárazabb réteken terem, az előbbinél alacsonyabb termetű, levelei keskenyek, élükön érdes szőrűek.
A csinos ezerjófű lapos réteken terem, csupán kb. 10 cm magas, már az alján elágazó szárú, levelei tojásdadok.

Hatóanyag: eritaurin keserű glikozida, gyanta, viasz, illóolaj, nikotinsav, oleanolsav,

Alkalmazás:
belsőleg:
– étvágyjavításra,
– görcsoldásra,
– szélhajtásra,
– gyomorégésre,
– epehajtásra,
– májbetegségekre,
– általános roboráló hatású,

Mellékhatása: Nagy mennyiségű illetve hosszan tartó alkalmazása nem javasolt, hányást, hasmenést okozhat.

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt 2 dl vízzel leforrázzuk, letakarva 15 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer, ebéd és vacsora előtt fél órával javasolt.