Idén januárban orvosok egy csoportja Amszterdamban tanulmányt adott ki arról hogyan biztosítottak igen extrém módon betegeik egy csoportjának valóban „él?” probiotikum kezelést. A betegek Clostridium difficile fert?zésben szenvedtek. Ez a baktérium akkor indul növekedésnek amikor a saját jótékony bélflóra már kipusztult például egy hosszadalmas antibiotikumos kezelés eredményeként. Szinte lehetetlen kezelni, súlyos hasmenést okoz amely halálhoz is vezethet legyengült szervezetekben.
Az orvostudomány iróniája hogy egy még er?sebb antibiotikummal próbálkozik azok után, hogy pont az antibiotikumoknak köszönhet? a helyzet kialakulása. A holland csoport azonban egy legvégs? megoldáshoz folyamodott méghozzá a széklet traszplantációhoz. A módszer szerint egészséges önkéntesekt?l, akiket a lehet? legszélesebb sz?résnek vetnek alá, donor székletet vesznek. Aztán ezt a székletet felhigítják és csövön keresztül a beteg vékonybélbe transzplantálják. A kezelés annyira hatékonynak bizonyult hogy a vizsgálatot rövid úton be kellett fejezni. ( A módszer nem újdonság több éve próbálkoznak már és általában gyors és kit?n? eredményt érnek el vele. Néhány vizsgálatban még arra is figyelmet fordítottak hogy a beteg saját rokonaitól szerezzék be a mintát, mivel az együtt él? rokonok között általában sok a hasonlóság a bélflóra területén.)Ez egy kisméret? vizsgálat volt, nem is volt hiba nélküli mégis ösztönz?leg hatott a kutatásokra egy olyan területen amelyet bár már kezdünk megérteni mégis sok még a homályos rész : a baktériumflóra amely bennünk/és velünk él.
Mondhatjuk több bennünk a baktérium mint az ember. Azaz minden egyes emberi sejtünkre legalább 10 ha nem több baktérium sejt jut, s?t minden egyes humán génünkre legalább 200 baktérium gén jut, ha nem több. A baktériumok többsége a bélben él és a microbiomnak nevezett közösséget alkotják. Azt nem is kell mondanom :természetesen nem él?sköd?k, s?t nélkülük mi sem élünk túl.
M?ködésünk néhány nagyon fontos funkcióját úgymond kiszerveztünk és a velünk él? baktériumok kezébe adtunk.Ez túlmutat a puszta emésztésen. Segítenek az ételb?l kivonni a kalóriákat olyannyira hogy akár az energia 30%-a a munkájuknak köszönhet? és ez különösen a korai életszakaszra igaz, így nélkülözhetetlenek az agy fejl?déséhez.
Mit tesznek még. Védenek bennünket a káros baktériumok elszaporodásától, segítenek metabolizálni a gyógyszereket, vezérlik a gyulladást a bélben, vagy elnyelik az alapvet? tápanyagokat. A testesebb emberek bélflórája úgy t?nik hatékonyabban képes elnyelni a kalóriákat mint a vékonyaké. Minden hónapban újabb és újabb funkciót fedeznek fel a bélbaktériumokkal kapcsolatban. Az egyik legjobban kutatott terület amelyr?l valószín?leg mindenki hallott az immunrendszerben betöltött szerepük.
Az anyai mikrobiome talán képes átjutni a placentán, vagy a születés folyamán kerül be a baba bélrendszerébe. Aztán ezek az anyai baktériumok elkezdik kinevelni az immunrendszert. A császármetszés egyik hátránya talán az lehet hogy megfosztja az újszülöttet a piszoktól ami a születéssel jár és evvel együtt a bélflóra kezdeményt?l amely a szervezetébe juthat. A modern id?kben az anyák és a gyermekek egyre kevésbé vannak kitéve a baktériumoknak, és ez a tisztaság lehet az oka az egyre terjed? allergiának, aszthmának .
Mi az amiért a bevezet?ben ennyi gondot fordítottam az egészséges bélflóra el?nyeinek ecsetelésére. Mert ha baktériumaink jól érzik magukat akkor nagy valószín?séggel mi is jól érezzük magunkat. És itt csatlakoznak a témához a reklámok amelyek szerint minden nap egy adag probiotikus joghurt a maga barátságos baktériumaival széles kör? el?nyöket biztosít számunkra. ( Az Európai Unió szabályozása szerint kizárólag annak lehet egészségügyi hatásokat tulajdonítani amir?l tudományos vizsgálatok bebizonyították ezt. A probiotikus joghurt vonatkozásában ez még akár igaz is lehetne)
Egyes kutatások szerint ha elég sok baktérium van abban az él? flórában valamennyi biztosan túléli a gyomorbéli viszontagságokat és eljut a vastagbélbe, ahol azonban meg kell küzdenie az ott ?shonos több ezer más fajjal, egy teljes ökoszisztémával ami mindenkinek a sajátja. Mintha a szerencsétlen „probiotikum ” a perui es?erd?be érkezne több tízezer ott honos másfajta faj közé és így próbálna tenni valamit. Ebbe belegondolva az ötlet kicsit nevetségesnek t?nik, hogy a joghurtban lev? 5-10 féle baktérium hatása miatt éreznénk jobban magunkat.
Természetesen van olyan helyzet amikor a probiotikus fajok segítenek egy hasmenés, vagy egy antibiotikum szedés után, vagy például az irritábilis bél szindrómában szenved?knek. De szakért? legyen a talpán aki meg tudja mondani éppen melyik baktériumfajra van szükségünk.
Akkor mi az alternatíva. Mit tehetünk a közös jólét érdekében. A problémát teljesen másfel?l kellene megközelíteni mégpedig egy olyan oldalról ahol nem kell aggódni amiatt hogy megfelel? összetétel? és mennyiség? él? baktérium jusson a szervezetünkbe. Egyszer? és olcsó kezelés a zabkása .
Már régóta ismert hogy magas rosttartalmú ételek beleértve a zab és a zöld leveles zöldségek jótékony hatással vannak az egészségre. A rostok javítanak de mégis hogyan. A megfelel? mennyiség? rost letisztítja a salakanyagokat a bélfalról, de még ennél is fontosabb hogy a számunkra használhatatlan rostok táplálják az ?shonos mikrobiomot.
Az eredeti cikk írója (Dr. Christoffer van Tulleken fert?z? betegségekkel foglalkozó kutató aki közelebbi ismeretségben van jó és rossz baktériumokkal egyaránt) saját magán próbálta ki a zabkása hatását. Két hétig nem evett semmiféle zabot majd utána hat hétig naponta két hatalmas adagot. A változást hetente a székletminta genetikai elemzésével vizsgálták egy olyan laboratóriumban amely az étrend által a bélflórában létre jöv? változásokra szakosodott. Az id? múlásával néhány faj kihalt mások pedig szaporodásnak indultak. Maga a gazda jobban érezte magát és az elemzések szerint az ökoszisztéma is kezdte magát jobban érezni. A jól táplált baktériumok minden funkciót elláttak, hasznos vegyületeket juttattak a véráramba, széles kör? jótékony hatásuk pedig nemcsak a bél egészségének tett jót. Az ökológiai rendszer javulása hatott a gazdára is .
Egy étel tehát jó vagy rossz lehet számunkra olyan szempontból nézve is, hogy megfelel?en táplálja vagy nem a bennünk él? barátságos lakókat.
Hátra van még egy rövid összefoglaló. A zab rostjai remek élelmiszerforrások baktériumaink számára de mi van még benne ami fontos a számunkra:
- mindössze 3 gramm zabban talákható oldható rost fogyasztása naponta képes jelent?sen csökkenteni az össz koleszterin szintet és ezzel együtt a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát
- a zabban lev? egyedi antioxidánsok képesek megvédeni az LDL -koleszterint a káros oxidációtól
- a benne lev? béta-glükán fokozza az immunválaszt fert?zések esetén
- zabkorpa vagy zabpehely fogyasztása után jóval kevésbé n? a vércukorszint mint fehér kenyér vagy rizs fogyasztásakor, így csökken a kettes típusú cukorbetegség kockázata
- a benne lév? lignánokat a bélflóra baktériumai rákellenes hatóanyagokká alakítják át
- rosttartalmán kívül jelent?s mennyiség? mangánt, szelént, foszfort, magnéziumot és cinket tartalmaz.
Forrás : Készült a Daily Mail ,és a Medical News Today cikkei alapján