Egy kis wellness-szauna és pezsgőfürdő az egészség szolgálatában

Mire gondolunk, amikor meghalljuk a szót wellness. Bizonyára a pihenésre kikapcsolódásra, ellazulásra, kilépésre a minden napok mókuskerekéből. Pedig a szauna és a meleg pezsgőfürdő valami egészen mással is meglephet bennünket.  Erről fog szólni ez a cikk.

A szauna

A kutatócsoport, amelyet a Jyväskylä Egyetem, a Kelet-Finnország Egyetem és a Bristoli Tudományegyetem kutatóiból állt, átfogó szakirodalmi áttekintést készített a finn szauna egészségre gyakorolt ​​hatásairól. A finn szaunázás alatt a szervezet rövid időre nagy környezeti hőmérsékletnek (80 ° C-100 ° C) van kitéve.

Az átfogó szakirodalmi áttekintés azt sugallja, hogy a szaunázás egészségügyi előnyei a szauna keringési, légzőszervi, szív-érrendszeri és immunrendszeri hatásaihoz kapcsolódnak. A rendszeres szaunázás stabilizálja az autonóm idegrendszert, csökkenti a vérnyomást, a gyulladást, az oxidatív stresszt, a rossz koleszterinszintet, az artériák merevséget és az érrendszer ellenállását. Ezen kívül a szaunázás hozzájárul a keringő hormonok és más kardiovaszkuláris markerek jótékony szintjéhez. A szokásos szaunázó testében létre jövő fiziológiai válaszok megfelelnek a mérsékelt vagy nagy intenzitású fizikai aktivitás, például a gyaloglás által termelt reakcióknak.

A mentális egészségre gyakorolt hatást,  és a jó közérzetet a hormonok- például az endorfinok- megnövekedett termeléséhez lehet kötni. A szaunázás kedvező változásokat eredményez, amelyek egyenértékűek a fizikai aktivitás által előállítottakkal, sőt a szaunázás és a fizikai aktivitás kombinációja további egészségi előnyökkel járhat.

Úgy általában csökken a vérnyomásunk, jobb lesz a közérzetünk, nade valami komolyabbat is ki lehet mutatni a szaunázással kapcsolatban? A válasz természetesen az, hogy ki, de ehhez kb. 15 évnyi utánkövetésre volt szükség.

A vizsgálatban 1628 ember vett részt, akiknek átlagéletkora 63 év volt, és akiknek korábban nem volt strokja. A résztvevők kérdőíveket töltöttek ki arról, hogy milyen gyakran szaunáztak, valamint a fizikai aktivitásukról és az alkoholfogyasztásukról. A vizsgálat kezdetén tesztelték a koleszterinszintet, a vérnyomást és a stroke kockázatát befolyásoló egyéb tényezőket is.

A vizsgálat nyomon követése során 155 embernek volt strokja. A sztrók 1000 főre eső évenkénti aránya 8,1 volt azoknál, akik heti egyszer szaunáztak, 7,4 volt azok között  akik hetente háromszor, és 2,8 akik  hetente hétszer  szaunáztak.

“Úgy tűnik, tehát, hogy a szaunázásnak vérnyomáscsökkentő hatása van, ami a stroke kockázatára ​​jótékony hatású lehet.”

A kutatók  megjegyezték, hogy a tanulmány megfigyelő jellegű volt, és csak egy lehetséges összefüggést mutat a szauna használat és az alacsonyabb stroke kockázat között. Valamint a vizsgálat  hagyományos finn szaunákon alapul, és az eredményeket nem lehet más típusú hőterápiára alkalmazni, mint például infravörös hőterhelés, gőzfürdők és pezsgőfürdők.

Előbbi kutatók tehát a magas hőmérsékletre és a finn szaunára koncentráltak. Vajon valamiről ami szaunához képest kevésbé forró ki lehet deríteni hasonlóan meglepő és pozitív dolgokat? Ha már így felteszem a kérdést nyilván igen.

A pezsgőfürdő

Az új kutatások szerint a policisztás petefészek-szindrómás (PCOS) és emellett kissé túlsúlyos nők különösen élvezetes terápiával képesek javítani  egészségügyi kilátásaikat: vagyis rendszeres pezsgőfürdőzéssel.

A PCOS-amely a fogamzó korú nők közül minden tizediket érinti- egy komplex endokrin rendellenesség, amelyet gyakran rendellenes menstruációs ciklus, magas tesztoszteronszint és ciszták képződése jellemez. Gyakran meddőség kapcsolódik hozzá, valamint az elhízás és a cukorbetegség megnövekedett kockázata, amely a zsírszövetben fellépő gyulladással és diszfunkcióval magyarázható.

“Eredményeink izgalmasak, mert úgy tűnik, hogy az ismétlődő hőterhelés visszafordítja a zsírszövetben fellépő gyulladásos folyamatokat, amelyek az adott populációban metabolikus egészségkárosodást okozhatnak” foglalja össze Brett Romano Ely a University of Oregon humán fiziológia tanszékének doktorandusza, a kutatás vezetője.  “Ezzel a gyulladáscsökkenéssel párhuzamosan az inzulinrezisztenciával kapcsolatos funkcionális eredmények javulását tapasztaltuk. Ez azt jelenti, hogy a rendszeres pezsgőfürdő használatát mint  potenciális terápiát lehet alkalmazni olyan populációkban, amelyekben a metabolikus betegségek kialakulásának nagyobb kockázata van.”

A vizsgálatban hat túlsúlyps,és PCOS ban szenvedő nő vett részt, hetente három-négy alkalommal egy órát töltöttek pezsgőfürőben két hónapon keresztül. A kutatók elemezték a vizsgálat kezdetén és végén vett zsírszövetmintákat, és négy nő esetében az inzulinérzékenységet is vizsgálták.

Két hónap elteltével csökkent a részt vevők éhgyomri glükózszintje (ami azt jelzi, hogy csökkent a diabetes kialakulásának kockázata), csökkent a vérnyomás és a pulzusszám (ami a szívbetegségek kockázatának csökkenését jelzi) valamint  a szív egészségének és az anyagcserének egyéb markerei is javultak. Meglepő módon néhány résztvevő rendszeres menstruációs ciklusról számolt be a vizsgálat során, ami arra utal, hogy a hő segíthet enyhíteni néhány, a PCOS-ban részt vevő fiziológiai folyamatot.

A kutatók úgy vélik, hogy a pezsgőfürdőzés ugyanazokkal az előnyökkel járhat, mint az aerob edzés, mivel mindkét tevékenység növeli a testhőmérsékletet. Ez a véráramlás növekedését idézi elő a bőr felé, mint hűtőmechanizmus. Ezen túlmenően a test hőterhelése növeli a hősokk fehérjék számát, amelyek szerepet játszanak a gyulladás csökkentésében, a sérült inzulin receptorok javításában és a véredények szerkezetének és működésének javításában. A kutatók megállapították, hogy a hőterápia után bizonyos hősokk-fehérjék szintje megnövekedett a zsírszövetben, jelezve, hogy ezek a fehérjék szerepet játszhatnak megfigyelt jobb inzulinérzékenységben és a gyulladás csökkenésében.

A pezsgőfürdő használatának első hónapja után már némi javulást tapasztaltak a kutatók, a legtöbb pozitív hatás kialakulásához azonban legalább két hónap kellett.