A nanosilver valóban  az egyik legvonzóbb tulajdonságokkal rendelkező nanoanyag. Különösen ha az egészségügy és a gyógyítás oldaláról nézzük sokféle orvosbiológiai alkalmazást találunk. Azonban ha nemcsak az orvostechnikai oldalt tekintjük hanem a hétköznapi életet is, olyan helyeken is  találkozhatunk a nanosilverrel ahol egyáltalán nem számítunk rá.Vagyis olyan dolgokban is van nanoezüst amelyekben nem is gondoltuk volna. Az italos palackok, kozmetikumok, fogkefék, antibakteriális zoknik, hűtőszekrény, mosógép, vagy éppen az élelmiszerek csomagolása.

Tehát akkor is van szerencsénk hozzá ha egyáltalán nem is tudunk róla.

Ezek mellett a speciális felhasználások  mellett egyáltalán kellhet nekünk a nanoezüst annyira hogy a belőle készült oldatot megvásároljuk és kanál vagy cseppszámra nap mint nap fogyasszuk? Talán a cikk végére kiderül mire kell nekünk a nanoezüst.

Egyáltalán hogyan lesz az ezüstből nanoezüst

A nano tartomány általában 1-100 nano méter és ezt a nagyságot/kicsiséget  az adott anyag részecskéinek legalább egy dimenzióban produkálniuk kell. Amikor a részecskeméret csökken, a felület-térfogat arány ugrásszerűen megnő és az anyag fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai változnak.

Szükségünk van tehát  nagyon kis részecskeméretű ámde mégis stabil fémezüstre,   töltés nélküli nem ionos formára, amely nem aggregálódik, egyenletes méretű és még sorolhatnám a kritériumokat amelyek igazán szükségesek ahhoz hogy a végtermék  hatékony legyen és valóban lehessen használni.

Ilyet előállítani többféle  módszerrel lehetséges. Általában el lehet róluk mondani hogy a különböző módszerek változatos méretű, alakú, és stabilitású végterméket eredményeznek, és alapvetően három fő kategóriába sorolhatók.

–fizikai út: párologtassuk el ,majd kondenzáljuk-ez a fizikai eljárások alapja. Hagyományos kemencében atmoszférikus nyomáson elpárologtatva majd kondenzálva a részecskéket igen nagy energiaszükséglettel.Vagy lézer közreműködésével mindenféle egyéb  kémiai stabilizátor nélkül. Végül a végtelenül egyszerű házilagos  módszer amelyhez még készülék is kapható az interneten: nem kell hozzá más csak elektródák és desztillált víz. Vajon tényleg nanoezüst lesz a végtermék? Számtalanszor hallottam ez utóbbi módszer  alkalmazásáról: lógassunk  két ezüst elektródát desztillált  vízbe  és máris kész a kolloid ezüst. Mint mindenben itt is a gyártó számára kényelmes féligazságot vélem felfedezni. Komolyra fordítva a szót  tényleg lehetséges lenne csupán a vízbe merített elektródákkal  segédanyag nélkül (lásd stabilizálók) előállítani nanopartikulákat  ívkisüléses módszerrel, csupán egy cseppnyi probléma hogy az ívkisülés hőmérséklete a két elektróda között elérheti a több ezer celsius fokot. A kisülés közben a felületi fémezüst réteg elpárolog majd kondenzálódik a vízben és máris készen vagyunk. Stabil, jól diszpergált 20-30nm-es részecskéket gyártottunk… a konyhánkban- egyes szakértők szerint !!!!!  (Az oldatban ugyanis fémezüstnek kell lenni, mivel a nanoezüst készítés nem az ezüstionokról szól.)

Mindent összevetve ezek a fizikai előállítási módszerek igen energiaigényesek és ellenőrzött körülményeket igényelnek (Mint minden olyan folyamat amelyben gyógyításra szánt anyagot kívánunk előállítani) 

–kémiai úton  ezüstsóból redukálószerrel  stabilizátor anyagot hozzáadva (hogy megfelelő méretű és eloszlású anyagot kapjunk) szintén lehet nanoezüstöt előállítani. A részecskék ebben a folyamatban nagyon instabilak, összetapadnak emiatt polimereket kell alkalmazni hogy egységes méretű és nagyobb csomók nélküli nanoezüstöt kapjunk. A végén pedig mindent el kell távolítani ami nem oda való. Szóval ez szintén egyszerűnek tűnik.

A fenti két előállítási módszert minden forrás úgy jellemzi nagyon energiaigényes és nagyon drága. Élek a gyanúperrel úton -útfélen nincsenek mindenkinek birtokában az eszközök.

– a nagy kereslet és a környezetvédelem okán már biológiai előállítási módszer is rendelkezésre áll. Ennek lényege hogy a folyamat során szükséges összes redukálószert vagy stabilizáló molekulát élő szervezetek állítják elő. Gombák, baktériumok, algák,élesztők, vagy növények  szerves oldószerek és reagensek segítsége  nélkül. Szóval a kor szellemének megfelelő  biotechnológiai lépések amelyekre a  szervezetet késztetjük és a végén így is tisztítani kell a nanoezüstöt az őt előállító „élő „szennyeződéstől. Ez az út sem tűnik túl egyszerűnek.

Az módszerek leírása nagyon le van egyszerűsítve hogy a vegyipari technológiában nem annyira járatos olvasó számára is emészthet? legyen. Mindezzel csak azt szerettem volna érzékeltetni:megfelelő minőségű  és stabilitású nano anyagot nem könnyű előállítani megfelelő technikai háttér nélkül. Első kérdés ami felmerül bennem: biztosan tudjuk mi van azokban az üvegekben ? (Részemről én azért kételkednék kicsit)

Nézzük mire képes ami mindenre jó.

Ami mindenre jó az semmire sem jó szokták mondani. Ebben az esetben ez az állítás nem igaz. A nanoezüstnek tényleg van antibakteriális hatékonysága Gram negatív és Gram pozitív baktériumokra sőt antibiotikum rezisztens törzsekre is. A  Gram negatív baktériumok  jóval érzékenyebbek az ezüst nanorészecskékre mint a Gram pozitívak és ez sejtfaluk eltérő vastagságával magyarázható. A hatékonyság azonban nagy mértékben függ a koncentrációtól és a részecske mérettől is. Normális esetben azt mondanánk a nagyobb koncentráció hatékonyabb, ebben az esetben azonban ha az alacsony koncentráció igen kis részecskemérettel párosul az ugyanolyan hatékony lesz. Itt azonban még egy harmadik tényezőt is figyelembe kell vennünk mégpedig az alakot. Összehasonlítva   egy összefüggő lemez ,vagy egy nanorúd  hatékonyságát az előbbi volt a győztes. Mint józan ésszel is belátható ha ezek az apró részecskék mint egy lemez bevonnak valamit -nos ettől lehet megfelelő hatást várni. (Staphylococcus aureus és E. coli volt a vizsgálat alanya). (Sőt arra is van bizonyíték hogy a nanoezüst-antibiotikum variáció együtt  még hatékonyabb mint bármelyik önmagában.)

Hogy működik

Meg kell valljuk  a pontos mechanizmus  ebben az esetben  nemigen ismert. Többféle feltételezés létezik, például:

-a nanoanyag behatol sejtfalba, szerkezeti változást hoz létre ezáltal átjárhatóvá teszi a membránt és ez sejthalálhoz vezet.

-vagy szabad gyökök képződnek amikor a nanorészecskék érintkeznek a sejtmembránnal, ezek a szabad gyökök károsítják a sejtmembránt az porózussá válik és ez ismét sejthalálhoz vezet.

-egy további mechanizmus szerint pedig a ha elég kicsi a részecskeméret -5-60 nm – a fémezüst  felületről ezüst  ionok szakadnak le amelyek már  kémiai kölcsönhatásba tudnak lépni számos létfontosságú enzim tiol csoportjával, vagy foszfor tartalmú bázisokkal. Így már direkt gátolnak a sejtben folyó folyamatokat mint a sejtosztódás sejtlégzés és a DNS replikáció. Még egyszer mondom mi kell ehhez a hatáshoz? Megfelelően kicsi részecske méretű (ennek következtében nagy fajlagos felületű ) nanosilver a koncentrációkról később ejtünk szót.

-vagy a nanorészecskék képesek modulálni jelátviteli folyamatokat a sejtben amely leállítja a sejt növekedését.

Mi van a gombákkal

Hatékonyan gátolja a gombák növekedését. A vizsgálatot a leggyakoribb bőrfertőzést okozó gombafajokkal végezték: Candida albicans, Candida glabrata, Candida parapsilosis, Candida krusei, Trichophyton mentagrophytes . Ezek a gombák gyakran okoznak fertőzést más okból legyengült immunrendszerű embereknél például kemoterápiás kezelés után , vagy olyanoknál akik HIV vírussal fertőzöttek. A felhasznált részecskék szabályos gömb alakúak és nagyon kicsik, mindössze 3 nanométer átmérőjűek voltak.  A hatásmechanizmus itt sem ismert de a nanoezüst hatékonyan gátolta a mycéliumok aktivitását. Hatékonysága megegyezett az amfotericin-B hatékonyságával és felülmúlta a flukonazolét (35 fokon inkubálva 24 óra alatt 1-7 mikrogramm/mililiter koncentrációban). Felhívom a figyelmet ezzel a vizsgálattal kapcsolatban hogy minden lényeges paramétert ismerünk: részecskeméret , alak, koncentráció. Attól félek a minőségi kritériumok itt is hozzájárulnak a hatékonysághoz. Vagyis csak az a hatékony aminek minden paramétere megfelelő. (Biztosak vagyunk abban hogy a löttyünkkel minden rendben van? )

És végül a vírusok

Minden ellenkező véleménnyel szemben hatékony HIV1, hepatits B, légúti óriássejtes vírus, herpesz szimplex vírus esetében. A HIV1 vírus szaporodását már annak első fázisában gátolja. (A részecskék mérete a vizsgálat során a 30-50 nm-es  sávba esett, és az a  koncentráció amely szükséges volt ahhoz hogy 50%-ban gátolja a fertőzőképességet   0,44-0,91 mg/ml. ) Bár a mögöttes mechanizmusok még nem teljesen ismertek elmondható  a nanoezüstről, hogy széles spektrumú szer a vírusok különböző törzsei ellen, és nem alakul ki ellene rezisztencia. Akkor hol a bökkenő? Csupáncsak az hogy ezek a vizsgálatok mind in vitro történtek. És az emberi szervezet nem egy Petri-csésze, továbbá  hogy mikorra lesz ebből tényleg valami használható az beláthatatlan. Pedig milyen egyszerű lenne egy kis kolloid ezüstöt inni a HIV vírus ellen, vagy bármely más vírus ellen nemde?

Akkor felmerül a kérdés mi az amire biztosan fel lehet használni a nanoezüstöt, mert természetesen ennyi pozitívumot azért az orvostudomány nem hagyhat figyelmen kívül.

-Különleges használatra szánt kötszerek égési sérülésekre, krónikus fekélyekre ahol igen nagy a fertőzés kockázata. A gyógyulás ideje lerövidül, de a hatás égési sebek esetén inkább csak a felületes égésekre korlátozódik. A kötszerek újabb generációja már kitozán-nanoezüst kombinációjával készül és így elérik hogy a mélyebben nekrotizált szövetek is jobban gyógyulnak. A tanulság: még az sem elég ha rálocsolom a kötszerre az ezüst kolloidot. Tényleg nehezen gyógyuló nagy felületű vagy mély sebekhez itt is valami technológiai plusz szükséges.

-Szív és érrendszeri implantátumok. Például  szilikon szívbillentyű amelyet a fertőzés elkerülése végett nanoezüst réteggel vonnak be .

-Vénás katéterek és idegsebészeti katéterek. Az orvosi katéterek hajlamosak a fertőzések közvetítésére amelyek gyorsan terjednek, elfertőzik a környező szöveteket és ez súlyos állapothoz vezethet.Itt tényleg nagy szükség van a hatékonyságra.

-A csontcementbe kevert 1% nanosilver teljesen gátolja a  Staphylococcus epidermidis, meticillin-rezisztens S. epidermidis, és methicillin rezisztens S. aureus szaporodását.

-Fogászati eszközök  és kötszerek, a felhasznált   kompozit gyanta, implantált töltőanyagok, gyökérkezelésre alkalmazott anyagok esetén a nanosilver hatékony baktericid hatású Streptococcus milleri, S. aureus és Enterococcus faecalis esetén

– még sok minden egyéb  esetben is használjuk például diagnosztizáláshoz ,gyógyszeranyagok szállítására , de még kontaktlencsék bevonására is.

Mit mondhatunk akkor a nanoezüstről ha összefoglaljuk az eddigi információkat? Azt, hogy tényleg hatékony ha megfelelő formában és minőségben  használjuk, mert minden paraméternek és technológiai megoldásnak oka és jelentősége van. Ezt nem győzöm hangsúlyozni, bár azt elismerem hogy ezt igazán csak az tudja teljes mélységében megérteni aki végigcsinált néhány  félévet   gyógyszer-technológia témakörében.

Egy újabb kérdés: toxikus-e a nanoezüst?

Rengeteg rengeteg vizsgálat és a vége általában az, hogy az esetleges toxicitás függ a részecske méretétől, az időtől ameddig a szervezet ki van téve az expozíciónak és általában a hosszú távú alkalmazás következményeiről még nem áll rendelkezésre megfelelő információ . A legkisebb méret esetén  < 10nm a legnagyobb a toxicitás mert ezüst ionok szabadulnak fel és a  baktériumok esetében emlegetett hatások az emlős sejteken is  érvényesülnek.  Az emlős sejtbe endocytózissal lép be a nanoezüst ,majd ott ugyanúgy akadályozza a sejtlégzést és károsítja a DNS-t mind baktériumok esetén.Viszont az is igaz hogy igazi toxicitáshoz hosszú időn át tartó használat szükséges.

Hogy kerülhet  az emberi szervezetbe 

-A  bőrön alkalmazott nanoezüst egy idő után kimutatható a lépben és a májban,és mindkét helyen szövettani elváltozásokat okoz. Akut toxicitás esetén nincs jelentős változás a szervek súlyában vagy a makroszkópos képben  azonban dózisfüggő  szövettani elváltozások később már láthatóak voltak a bőrben a májban és a lépben. Szubkrónikus vizsgálat során  nagyobb szöveti elváltozás volt megfigyelhető és ez előrevetíti azt a kijelentést hogy a dózistól és az időtől függően a szervek toxicitása nő. Mikor kerülhet a bőrünkre normális esetben a nanoezüst? Égési sérüléssel kapcsolatos szepszis  kezelésére hatékonyan alkalmazzák az ezüst-szulfadiazin krémet, amely bár szükséges kezelés mégsem veszélytelen. Esetleírások  kapcsán elmondható hogy a kezelés mellékhatásaként ezüst lerakódást észleltek a bőrben, az ínyben, a szaruhártyában, a májban, a vesében és a kezelt betegeknél  a krémben levő ezüst argyriát, okuláris sérülést, leukopeniát,  a vese, a máj, és a neurológiai szövetek toxicitását okozta. Az égett beteg vérplazmájában már 6 óra múltán kimutatható volt az ezüst és egy nappal a kezelés megkezdése után már a vizeletben is megjelent. Ezeknek  a betegnek az ezüst tartalmú krém talán életmentő terápia volt de nem mellékhatások nélküli

-Ha belélegezzük. A nanoanyagok fokozott használata-beleértve az ezüst nanorészecskéket-azt jelenti hogy mindenki ha nem is tud róla fokozottan ki van téve a hatásnak. A legfontosabb expozíciós útvonal pedig a belélegzés.Milyen egészségügyi kockázata van ha belélegezzük. Ennek szerencsére kicsi. A tanulmány azt mutatja, hogy a 40 óra belélegzés 3,3 mg /köbméter koncentrációban a  nanosilver  minimális pulmonális toxicitás vagy gyulladás okozott . A  toxikus választ értékelésére használt módszer azt mutatja, hogy az ezüst nanorészecskék  sokkal alacsonyabb gyulladásos választ váltanak ki egerekben mint a réz nanorészecskék. A réz tehát toxikusabb. A nanoezüst nem oldódik az tüdő folyadékaiban így kisebb a kiváltott toxikus hatás is.Ha egy kicsit hosszabb a vizsgálat (90 nap) és a koncentráció nagyobb  a következmények már rosszabbak.Majdnem olyanok mintha szájon át szedtük volna a kolloid ezüstöt. A tüdőben csökken a légzési  térfogat és a  perctérfogat,  krónikus gyulladás alakul ki.Az ezüst lerakódik a vesében ( nőkben jobban mint férfiakban), károsítja a májat, megjelenik az epecsatorna elváltozása, és a szaglóhám is érintett a dologban.Szóval megjelennek ugyanazok a hatások mintha szájon át szedtük volna a nanoezüstöt.

– És végül ha szájon át kerül az emberi szervezetbe -mert szedjük nap mint nap- akkor ez utóbbival foglalkozzunk részletesebben. A vizsgálatokat természetesen nem emberen végezték hanem laboratóriumi patkányokon, de ezek az eredmények extrapolálhatók az emberre.

Bevétel után a nanoezüst képes felszívódni  és a vérárammal utazni a szervezetben.A májba jutva a szervezet az epe segítségével próbál megszabadulni tőle . Már 28 napos folyamatos szájon át történő bevétel esetén kimutatható volt májkárosodás, az epecstornák kórszövettani elváltozása, a koleszterin szint emelkedése, és egy májkárosodásra utaló enzim (alkalikus foszfatáz) mennyiségének növekedése.

A vesében sem jobb a helyzet . Az ionizált ezüst lerakódik a vese glomerolusainak alapmembránjában. Sajnos ez a folyamat még nemi sajátosságot is mutat. A  nőstény állatokban veséjében  a lerakódás mértéke 2x nagyobb mint a hímekében.

Ezenkívül még kimutatható a bélbolyhok pigmentációja, és lerakódás dózisfüggő koncentráció növekedése. Zárójelben megjegyzem ha a bélbolyhok sérülnek az sem egy túl egészségvédő hatása a nanoezüstnek.

A szájon át szervezetbe kerülő nanoezüst esetében azért  valamilyen konkrét  mennyiségi fogalmunk is van a már káros mennyiségről.

-90 napos kitettség esetén a káros hatást még nem okozó szint 30mg/testsúlykilogramm

-a legkisebb szint ahol már mellékhatások mérhetők 90 nap alatt  125mg/kg

Van viszont egy fontos megjegyzés a fenti vizsgálatok kapcsán: Ha már egyszer lerakódott a szervezetben az ezüst szinte lehetetlen eltávolítani onnan.

Nagy szerencsénk hogy az ezüst kolloid oldatok szedésével nem tudunk ilyen koncentrációt elérni  a szervezetben.

Van azonban egy igen látványos hatása a nanoezüstnek az emberi szervezetre : az argyria

Azért nem kell elkezdeni aggódni, nagyon sok ezüst kolloidot  kell inni  ahhoz hogy valaki így nézzen ki. Egy esetleírás szerint egy 38 éves férfi arthritisét kezdte el kezelni a kolloid ezüsttel.Sőt hogy a lúd legyen még kövérebb internetes leírás szerint házilag gyártotta magának a kolloid oldatot. (Visszautalnék a fizikai előállítások között leírt módszerre : ezüst elektródák és tiszta desztillált víz segítségével lehet ugyan kolloid ezüstöt előállítani ,ám ez házilagos körülmények között lehetetlen .Az oldatában valószínűleg pozitív töltéssel rendelkező ezüst ionok voltak ami sokkal könnyebben szívódik fel például a gyomorból és sokkal mérgezőbb). Ebből aztán naponta kb. másfél liternyit fogyasztott 10 hónapon keresztül. (Remek teljesítmény! ) Az ötödik hónapban már észlelte bőrén a szürkés elszíneződést, ennek ellenére még ugyanannyi időn keresztül lelkesen fogyasztotta a saját maga által gyártott elixírt.

Mi történik az ezüsttel  a szervezetben míg szép szürkévé varázsolja az ember bőrét

Az kémiai leírás az európai kémikusok egyik legismertebb tudományos szervezetének internetes oldaláról származik ( Royal Society of Chemistry). A bőrből vett biopsziák kimutatták hogy a szép kék színért a lerakódott ezüst -szulfid  (Ag ₂ S),és ezüst-szelenid (Ag ₂ Se) keveréke a felelős. Az ezüst nanorészecskék töltés nélküli fém ezüstből állnak amely remek tulajdonságokkal rendelkezik orvosi szempontból. Ám aki figyelmesen olvasta a cikk korábbi részeit már tudja az orvosi felhasználásnak semmi köze a gyomor-bél rendszerhez vagyis nem szájon át történik. Vajon miért? Csupáncsak azért, mert az emberi szervezetben (nagyon leegyszerűsítve) ki van téve  savaknak  -lúgoknak -enzimeknek, körfolyamatoknak amelyek során a szervezet igyekszik mindentől megszabadulni amire nincs szüksége,  meg még sok minden másnak amik aztán ki tudja mit tesznek azzal a mi tökéletesen előállított nanoezüstünkkel ami –nem győzőm hangsúlyozni-megfelelő körülmények között tökéletesen mőködik.

Nos egy variáció a sok közül amelynek eredménye az argyria.

A gyomorba érkező nanoprtikulák nagyon gyorsan oldódnak a sósavas közegben. Az ezüst ionok már könnyedén felszívódnak az ion pumpákon keresztül, belépnek a véráramba és ott fehérjékhez kötődve utaznak. A legismertebb hordozó a glutation, egy kéntartalmú fehérje. Amikor ez az utazó komplex elér a bőrbe az UV sugárzás hatására foto-oxidáció jön létre. A folyamat hasonlatos a korábban alkalmazott fényképészeti eljáráshoz amikor a filmet előhívták. A bőr -modellben az UV sugárzás  visszaalakította az ezüst-komplexet nanoezüstté, majd ez kénnel ezüst szulfidot képzett, és az is előfordult hogy a kén kicserélődött a szelénnel. Ami a bőrben lerakódik  ilyen formában soha többet nem távozik el onnan. A reakció jellemzői miatt ez a fajta lerakódás olyan helyeken keletkezik amelyeknek jó a vérellátása és ki vannak téve a fénynek.

Az argyria szépen szemlélteti azt, hogy amit egyszer bevittünk a szervezetbe attól nem mindig bírunk megszabadulni.

A következő kérdés amit feltehetnénk magunknak: van egyáltalán az ezüstnek valamilyen szerepe az emberi szervezetben?

A válasz nincs!! Vagyis bővebben nincs ismeret funkciója. Nem co-faktora enzimeknek (mint a legtöbb fém amire szükségünk van),nem épül be fehérjékbe, nem kell a csontfelépítéshez, az immunrendszerhez, egyszóval semmire nem kell. Ezért aztán természetesen nincs az ezüsttel összefüggő hiánybetegség sem. Persze bejut az ember szervezetébe (mint sok minden más is ami nem oda való) mert igen kis mennyiségben van a levegőben, a vízben, esetleg az élelmiszerekben,  de leginkább mint ékszer kerül velünk kapcsolatba, vagy egyes foglalkozások művelői kerülhetnek vele közelebbi kapcsolatba. Egy 1972-es tanulmány szerint egy tipikus  (amerikai) étrenddel naponta 27-88 milligramm ezüst is bekerülhet a szervezetünkbe. És nem leszünk tőle argyriásak!!!

Végül néhány szubjektív megjegyzés a nanosilver oldatokról  amelyek szinte mindent gyógyítanak egy leírás apropóján amelyet  egy webshop  honlapjáról szedtem le.

Az ezüst kolloid természetes antibiotikum, mely nem károsítja a bérflórát. Az ezüst ősidők óta ismert és használt nemesfém. Nyomelem, amely az emberi szervezet számára jelentőséggel bír. Már az ókori emberek is használták. Az ezüst kolloid gyógyhatású készítmény. Kutatások bizonyítják, hogy kb. 650 féle kórokozót néhány percen belül elpusztít. Az ezüst oldat a teljesség igénye nélkül a következő betegségek ellen szedhető napi 20-50 ml mennyiségben, kúraszerűen: A vastagbélben lévő hasznos baktériumokat nem pusztítja el, mivel a vékonybélből szívódik fel.

Lyme-kór 
tüdőgyulladás 
candida 
gyulladások 
herpesz 
gyomorfekély

Ezen kívül immunrendszer erősítő, csontregeneráló és még számos problémát lehet vele orvosolni. Külsőleg viszkető kiütésekre, csípésekre, ekcémára, sebekre alkalmazható. Mosáshoz adagolva tökéletesen fertőtleníti és szagtalanítja a ruhákat. A kórokozókat elpusztítja, viszont az emberi szervezetre, növényekre, textíliákra teljesen ártalmatlan. Kertben a növények gombás fertőzéseire is hasznos az ezüst kolloid. Emberi fogyasztásra az ezüst oldat alkalmazása kúraszerően javasolt készítmény. Összetevők: 

Szűrt, reverse osmosissal tisztított víz, grapefruitmag kivonat. 
Tápanyagtartalom a napi ajánlott mennyiségben20ml 50mlPolifenol 42,5 mg 106,25 mg Citrus bioflavonoidok 19 mg 47,5 mg 
Összetételi jellemzők: PPM kontroll alapján 20-25 ppm. 
Javasolt fogyasztás:20-50 ml/nap. Az ajánlott napi mennyiséget ne lépje túl. Étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

-ősidők óta ismert és használt -ez még igaz is lehet mivel az antibiotikumok előtti időkben tényleg használták nem lévén más hatásos szer. Ám mint egy összefoglaló műből megtudtam inkább vizet, tejet, bort tartósítottak vele hosszú utazások során, vagy sebészeti kötözőszereket itattak át vele, egy lelkes orvos finom ezüst fonalat is készíttetett így akadályozván meg a szinte kezelhetetlen sebészeti fertőzéseket. Csináltak belőle szemcseppet újszülöttek szülés alatti fertőzésének gyors kezelésére, de szájon át való alkalmazásról  nem nagyon szól a történet (forrás)

-650 kórokozót pár perc alatt? Ez azért -nem is – enyhe túlzás bár a számszerúség akár még igaz is lehetne in vitro !!!! Az idő azonban még a petri csészében sem elegendő ilyen mértékű tarolásra. Talán tömény formaldehyd  van  azokban az üvegekben? (Aki nem tudja mi az nézzen utána.)

-hogy nem károsítja a bélflórát? vegyük tudomásul az ezüst kolloid nem szelektív. Ahol  sejtfalat, fehérjét és DNS-t talál ott hat -már egyáltalán ahova eljut a bélrendszeren és enzimjein keresztül.

-viszont nem erősíti az immunrendszert és a csontrendszerhez sincs semmi köze-nagyon sajnálom

-az egyetlen pozitívum amit elismerek a fenti oldattal kapcsolatban hogy nem lesz tőle semmi bajunk, és ennek oka a benne levő nanoezüst  igen kicsi koncentrációja.

Végül összefoglalva: Mindig minden kutatónak ha egy anyagról ki szeretné mondani hogy hatékony és biztonságos az emberi szervezet számára végig kell járnia egy utat. Hova és hogy  jut el az anyag,  mi a működési mechanizmusa, hogyan ürül ki, hol halmozódik fel vagy hogy változik meg a kémiai szerkezete az élő  szervezetben. Ami a nanoezüsttel kapcsolatban biztos, az az, hogy kiválóan használható helyi alkalmazásokban amelyek nem szájon át történnek.

Összes forrásom nyílt hozzáférésű, tehát bárki számára elérhető!

 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4037247/      és a cikkben megjelölt összes hivatkozás.