Hogyan terjedhet a TBC-szerintem eszünkbe nem jutna ez a variáció

A fókafélék hurcolhatták be a tuberkulózist az amerikai kontinensre, jóval az európai hódítók el?tt – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport a kórokozónak ?si perui emberi maradványokból izolált DNS-e alapján.

foka    Az amerikai, német, brit és svéd kutatók a Nature legújabb számában tették közzé eredményeiket.
A Mycobacterium tuberculosis által kiváltott güm?kór a történelem során a legpusztítóbb fert?z? betegségek egyikének bizonyult, amely még napjainkban is évente 1-2 millió halálos áldozatot követel a világban – olvasható a PhysOrg és a Nature News hírei között.
A tudósok régóta vitatkoznak a gyilkos kór eredetér?l. Az általánosan elfogadott nézetek szerint a tébécé hetvenezer évvel ezel?tt ütötte fel a fejét, megfert?zve a Homo sapienst, miel?tt az elhagyta volna az afrikai kontinenst. Erre a következtetésre jutottak a tudósok, akik az ismert baktériumtörzs közötti genetikai különbségeket vizsgálva kiszámították, hogy mennyi id? szükséges e sokféleség kifejl?déséhez.
Afrikában a legnagyobb a baktérium változatossága, így feltételezhet?, hogy a fekete kontinensen fejl?dött ki, és onnan terjedt el a kirajzott népességgel együtt a tébécé. Az Észak- és Dél-Amerikában izolált jelenkori tébécétörzsek igen közeli rokonságban állnak az európai kórokozóval, így feltételezhet? volt, hogy a spanyol hódítók „ajándékozták meg” az Újvilág népességét a gyilkos kórral a 16. században.
Az Arizonai Állami Egyetem és a Tübingeni Egyetem kutatóinak, valamint brit és svéd kollégáiknak Peruban feltárt három csontvázból, amelyek közül a legid?sebb Kr.u. 750 körüli, a legfiatalabb pedig a 14. század közepér?l való, sikerült kinyerniük a Mycobacterium tuberculosis DNS-ét, majd ennek alapján rekonstruálták a három kórokozóféleség genomját.
„Az elhunytak csontvázában, fogaikban molekuláris fosszília gyanánt fennmaradhat a kórokozók DNS-e, amelynek alapján rekonstruálhatjuk a genomjukat. Ezek vizsgálatával pedig megállapítható, hogy az ?si tbc-törzsek miként viszonyulnak a jelenkori Mycobacterium tuberculosishoz” – magyarázta az eljárást a vizsgálatokat irányító Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem paleogenetikusa.
A nemzetközi kutatócsoport az ?si perui és jelenkori baktériumtörzsek összehasonlításával megalkotta a kórokozó molekuláris „óráját”, s arra a következtetésre jutott, hogy a legkés?bbi közös ?sük mindössze 6000 éves. Amennyiben ezek a számítások helytállóak, a baktériumnak jóval az európai hódítók megérkezése el?tt kellett az amerikai kontinensre jutnia, ám ez már azután történt, hogy 11 ezer éve megsz?nt Észak-Amerika és Ázsia közötti szárazföldi összeköttetés.
A rejtélyes átjutásra keresve a választ a tudósok 40 különböz?, az állatokat megbetegít? baktériumtörzset is megvizsgáltak, s mint kiderült, a perui csontvázakból izolált kórokozó leginkább az úszólábúak tuberkulózisát okozó Mycobacterium pinnipedii törzsekkel mutat hasonlóságot.
„A fókafélékkel való kapcsolat megmagyarázza, hogy a 6000 éve kifejl?dött kórokozó miként érte el évezredekkel kés?bb Dél-Amerikát, s fert?zte meg a part menti lakosságot” – emelte ki Anne Stone, az Arizonai Állami Egyetem kutatója.

MTI