Csipkerózsa – a szerelem Elbűvölő istennője

A csipkerózsa (Rosa canina), az azonos nev? rózsafélék családjába tartozó, ével? cserje, mely a mérsékelt égöv minden részén, mindkét féltekén terem. Manapság sok fajtája létezik ennek a tüskés szépségnek, és még több a díszít? tulajdonsága miatt termesztett kerti dísznövénynek.

Azt mondják, hogy a rózsa Perzsiából származik, ahol a görögök fedezték fel. ?k vitték el Itáliába, onnan azután egész Európában, majd az egész világban elterjedt. A rózsa családi neve – Rosa – a görög rhodon, azaz vörös szóból származik, ami sejtetni engedi, hogy a régmúlt id?kben tenyész? rózsának eredetileg vérvörös színe volt.

Gyógyászati, kozmetikai és esetleg más felhasználásra a csipkerózsa bimbóját, sziromleveleit és termését gy?jtik. Már az ókori Görögországban és Rómában is nagy népszer?ségnek örvendett a rózsa virágából macerálással (hideg eljárással), olaj, víz vagy alkohol segítségével készített illatos kivonat.

A gazdagok kiváltsága

Mivel a kivonat elkészítése hosszú ideig tartott és sokba került, a rózsaparfüm a gazdagok kiváltsága lett. A rózsa édes és friss illata a királyok, királyn?k és fáraók hálószobájának kellékévé vált. A rózsavirág illatát manapság is nagyon luxuscikknek érzékeljük.

Az aromaterápiában a vízg?zzel desztillált rózsaeszenciát tartják az egyik leghatásosabbnak. Egy kg rózsaolaj el?állításához 8 tonna sziromlevélre van szükség! A rózsa illóolaját az elme, a szív és a b?r minden betegségénél használják. A rózsaolaj az els? számú eszköz az olyan lelki problémáknál, melyek túlérzékenységgel függnek össze (zárkózottság, sért?dékenység, sebezhet?ség, mindent magára ért? természet), segít továbbá levertség, stressz, idegkimerültség, paranoiára való hajlam esetén.

A rózsák illata nyugalmat, elégedettséget és örömöt hoz a házba. A rózsaolajos masszázs és a rózsa illatának belélegzése hasznos akkor is, ha migrén vagy fejfájás kínozza az embert. A kozmetikában azért értékelik a rózsaolajat, mert megnyugtatja és finomítja az érzékeny, problematikus és érett b?rt. Tudományos tanulmányok bizonyították, hogy a rózsa illóolajának belélegzése csökkenti a magas vérnyomást, lassítja a pulzust, csökkenti a gázcsere intenzitását, és emeli a b?r h?mérsékletét.

Meghitt érzelmek, titok, hallgatás

A rózsaszirmokat emberemlékezet óta a szerelem egyértelm? szimbólumának tekintették, s?t afrodiziákumként is alkalmazták. Rózsaszirmok szétszórása az esküv?i szertartásokon ?srégi, pogány rituálé, mely szavatolja a boldog házasságot. A kereszténység a rózsát a misztikus isteni szerelem szimbólumává emelte, és Sz?z Máriának szentelte. Érdekes, hogy a rózsafüzér eredetileg zsinórra f?zött, keményre gyúrt rózsaszirom golyócskákból állt.

A mélyebb szimbolikában a rózsa titkot, diszkréciót és hallgatást jelent. Ez a magyarázat a római id?kb?l származik, amikor a rózsa mennyezethez való kötözése azt jelentette, hogy mindennek, ami a társaságban elhangzott, titokban kell maradnia. Valószín?leg hasonló jelentést tulajdoníthatunk a középkori mennyezeti rózsáknak és rózsaablakoknak, melyeket gyakran használtak építészeti elemként a templomokban, de ide, a titokzatosság fogalomkörébe sorolható a Rózsakeresztes Rend nevében lév? rózsa is. Egyszóval a rózsa – misztikummal és titokzatossággal körülfont növény.

Gyógyhatásai

A friss rózsavirágot gyógyításra használják hasmenés, a gyomor gyulladásos megbetegedései, tüd?betegségek és a májm?ködés zavarai esetén. A rózsa virágából szirup készül, mely hatásos székrekedésre és gyomorbántalmakra. A rózsaszirom f?zet er?síti a szívet, alkalmazható köt?hártya-gyulladás esetén, frissíti az elmét, és hozzásegít a nyugodt alváshoz.

Hagyományos házi gyógyszer céljaira a rózsa termését, a csipkebogyót gy?jtik. A csipkebogyó igen gazdag természetes eredet? C-vitaminban és számos gyulladásgátló, érfalvéd? hatású bioflavonoid is van benne.

A csipkebogyót legjobb az els? fagyok után gy?jteni, és vagy egészben, vagy félbevágva és sz?rös magvaitól megtisztítva szárítani. A csipkebogyó tea nagyszer? hatású köhögés és torokfájás esetén, ideális ital sötét, ?szi estékre. Az egészben lév?, frissen szedett vagy szárított csipkebogyót nagy fazékban lehet f?zni, és legalább háromszor egymás után készíthetünk bel?le ízletes, kellemesen savanykás, narancspiros italt.

A csipkebogyó gy?jtése vidám ?szi esemény, melyb?l akár évenkénti családi tradíció is válhat, hiszen nemcsak az egészséget, hanem a szeretetet és az örömöt is elhozza az elkövetkez? téli id?szakban. Jómagam ezt a hagyományos ?szi csipkebogyó-begy?jtést már gyermekkorom óta szeretem, és minden évben alig várom, hogy elindulhassak a kis kannámmal a csendes, betakarított mez? mentén, melyet csipkerózsa cserje övez. A piros bogyók messzir?l világítanak a levél nélküli ágacskákon.

Minden évben hagyom, hogy feléledjen bennem a régi id?kb?l származó, mély emberi természetesség, és gy?jtöget?vé, a körülöttem lév? természet részévé, a táj vándorává válok, örülök szeretetteljes ajándékainak. Ez a kirándulás minden alkalommal olyan, mint egy imádság, mint egy köszönetnyilvánítás, mint egy mese – még azel?tt, hogy a természet téli álomra hajtja a fejét. Próbálják ki Önök is, varázslatos a hatása.

Forrás: Tereza Viktorova