Miért van az, hogy míg már 10 Mycobacterium tuberculosis baktérium elegendő a tuberkulózis kialakulásához, addig a kolera fellépéséhez több tízmillió Vibrio cholerae-nek kell bejutnia a szervezetbe? Erre a kérdésre keresett választ egy francia és egy portugál kutatókból álló munkacsoport, s eredményeiket a PLoS Pathogens legutóbbi számában jelentették meg.

A francia Pasteur Intézetben, a portugál Instituto Gulbenkian de Ciencia-ban és a Lisszaboni Egyetemen dolgozó kutatók azt mutatták ki, hogyazok a baktériumfajok, amelyek el tudják árasztani vagy tönkre tudják tenni a szervezet immunsejtjeit, erősen fertőzőképesek, míg azok, amelyek mozgékonyabbak, gyorsabban szaporodnak és kommunikálnak egymással, kevésbé fertőznek, azaz ezekből jóval több egyedre van szükség a fertőzés kialakulásához.

Bár a patogén baktériumok különféle mechanizmusok sokaságát használják fel a gazdaszervezet megbetegítésére, a francia Eduardo Rocha és a portugál Francisco Dionísio által vezetett kutatócsoportnak sikerült olyan tulajdonságokat találnia, amelyek egyaránt jellemzőek sok, egymástól nagyon távol álló baktériumfajra, s kapcsolatban állnak a fertőzőképességgel

A munkacsoport 48 bakteriális patogénre vonatkozó tudományos irodalmat fésült át. Összefüggést kerestek a baktériumok egyes tulajdonságai (pl. motilitás, interakció az immunrendszerrel, szaporodási sebesség) és ID50 értékük között – az ID50 a baktériumoknak az a minimális száma, ami ahhoz szükséges, hogy a megfertőzött gazdaszervezetek felében betegséget okozzon egy adott baktériumfaj. Eredményeik szerint a „lopakodó” baktériumfajok esetében, amelyek el tudják pusztítani a fagocitákat vagy meg tudják zavarni azok működését, az ID50 250 sejt körül volt. Más baktériumok – a „frontálisan támadók” – esetében az ID50 kb. 30 millió sejt volt, ezek tehát sokkal kevésbé voltak fertőzőképesek, mint a másik csoport. Ez utóbbi csoportot a gyors szaporodás, a nagyfokú motilitás és az jellemzi, hogy  képesek kommunikálni másféle baktériumokkal.

Forrás:ScienceDaily