Széles körben elfogadott, hogy az agy mérete részben a táplálkozás változásának hatására n?tt meg az utóbbi 3 millió évben, és hogy a növekedéshez szükség volt a húsfogyasztásra is, és a f?zés kialakulására is.
Dr. Karen Hardy és kutatótársai archeológiai, antropológiai, genetikai, fiziológiai és anatómiai adatokkal támasztják alá, hogy a szénhidrát fogyasztás, f?ként a keményít?é, kritikus fontosságú volt az emberi agy egyre gyorsabb fejl?dése szempontjából, az utóbbi millió évben.
Ezalatt fejl?dtek ki a nyál amiláz enzim génjei, és a t?z kontrollált használata – a f?zésre.
Feln?tt ember naponta átlag egy-másfél liter nyálat termel és ennek a sajátos folyadéknak egyik fontos eleme az amiláz. Az ételeinkben lév? keményít? emésztése jórészt a nyál amiláz tartalmától függ.
Az elhízás világméret? elterjedésével és a táplálkozási eredet? metabolikus betegségekkel az érdekl?dés ?seink táplálkozása felé fordult, így született meg a paleolitikus – paleo – diéta. Azzal a céllal, hogy az emberi táplálkozást az evolúció során tapasztalt táplálkozáshoz közelítse.
Mostanáig az állati fehérje és a f?zés szerepére koncentráltak a tudósok az emberi agy fejl?dését illet?en, és a szénhidrátot, a keményít?ben gazdag növényi táplálékot figyelmen kívül hagyták.
Hardy és kutatótársai az alábbi megfigyeléseket tették a szénhidrát szerepére vonatkozóan a modern, nagy aggyal rendelkez? ember evolúciójában:
1. Az emberi agy a szervezet energiaforgalmának 25 %-át, a vér glükóz (cukor) készletének 60 %-át használja fel. Bár glükóz szintézis más forrásból is lehetséges, az nem hatékony mód, ezért a magas glükózigényt nem valószín?, hogy ki tudták volna elégíteni alacsony szénhidrát bevitel mellett.
2. Az embernél a terhesség és a szoptatás külön terhet ró a szervezetre, alacsony anyai vércukor-szint negatív hatással van az anya és az utód egészségére.
3. A keményít? könnyen elérhet? volt az ?seink számára a gyökerek, de a magok, egynémely gyümölcs és a diófélék jóvoltából.
4. Míg a nyers keményít?t az ember nehezen emészti, f?zés után a keményít? elveszti kristályos struktúráját és könnyebben emészthet?vé válik.
5. A nyál amiláz génjei jelenleg több kópiában vannak jelen (átlagosan 6) az embernél, míg csak 2 kópiában a többi emberszabásúnál. Ez megnövelte az amiláztermelés mennyiségét, így a keményít? emésztésének képességét is.
Nem ismerjük a nyál amiláz génje megtöbbszöröz?désének id?pontját, de a genetikai bizonyíték azt sugallja, hogy valamikor az utóbbi 1 millió évben történt.
Hardy azt feltételezi, hogy miután a f?zés széles körben elterjedt, a f?zés és a nagyobb számú nyál-amiláz (és feltehet?leg hasnyálmirigy-amiláz) gén együttesen létrejött, megn?tt a lehet?sége a táplálékból való glükóz-ellátásnak – az agy és a magzat felé.
Ez pedig lehet?vé tette az agy méretének felgyorsult növekedését, ami körülbelül 800 000 évvel ezel?tt kezd?dött. A húsevés esetleg beindította a nagyobb agy evolúcióját, de a f?tt keményít?tartalmú táplálék, a több nyál-amiláz génnel – még okosabbá tett bennünket.
Forrás:Független.hu
Megjegyzés: ha megnézzük a búza összetételét a keményít?tartalom kb. 60%-os. A kenyér többnyire búzából készül ,tehát ha elég energiát szeretnénk biztosítani agyunknak /fogyókúra ide, paleo táplálkozás oda / engedjük meg magunknak a finom friss, ropogós héjú kenyeret. Hátha ezzel hozzájárulhatunk az emberi agy további evolúciójához. (Természetesen ha egészségi állapotunk lehet?vé teszi! )