Az őszi kikerics lehet egy új rákgyógyszer alapja

Hamarosan elkezd?dhetnek az ?szi kikerics felhasználásával készült új rákgyógyszer klinikai próbái – számolt be róla hétf?n a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk).

A Bradfordi Egyetem munkatársai eredményeiket részletesen a Cancer Research cím? szakfolyóiratban ismertették.
A Nagy-Britanniában honos ?szi kikerics (Colchicum autumnale) gyulladást csökkent? hatását már a korai gyógynövényregiszterekben feljegyezték. Ezt a hatást a colchicin nev? vegyület váltja ki, amely a szilárd tumorok ellen hatékony, ám a test egészséges szövetei számára mérgez?. Rákgyógyászati felhasználása ezért korlátozott volt eddig.

Az ?szi Kikericsr?l
Az ?szi kikerics (Colchicum autumnale) a liliomfélék (Liliceae) családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legel?kön sokszor nagy tömegben term?, augusztus-szeptemberben virító ével? növény. Er?sen mérgez?!Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú, fehéres szín?. Levelei áprilisban kezdenek fejl?dni, kifejl?dve 20–30 cm hosszúak, széles lándzsa alakúak, húsosak, fényes-zöldek. A virág leple alul 15–20 cm hosszú, teljesen besz?kül?, kocsányszer?, fent pedig szétterülten 5–8 cm átmér?j?, 6 cimpájú, világoslila szín?. Toktermései 1-3-asával a levelek között jelennek meg, 4–6 cm hosszúak, elliptikusak, eleinte zöldek, majd csontszín?ek, éretten (július-augusztusban) barnák, hártyás falúak, 3 kopáccsal nyílók, sokmagvúak. A magok 1,4–2 mm átmér?j?ek, gömböly?ek, éretten sötétbarnák, rendkívül kemények. A növény egyedfejl?dése figyelmet érdemel: zöld levelei és köztük megbúvó toktermései a nyár második felében elszáradnak. A levelek által termelt, a hagymában raktározott tartalék tápanyag felhasználásával kora ?sszel jelennek meg virágai. A felületes szemlél? nem látja a kapcsolatot a zöld leveles, terméses hajtás és az ?sszel megjelen? virág között. A növény virága ritkán tavasszal is megjelenik (forma vernum). A növény érett magja kolhicin nev? alkaloidot (colchici semen) és sok zsírosolajat tartalmaz. Veszélyessége miatt (sejtosztódást gátló er?s méreg) mára gyógyászati jelent?sége csökkent, de heveny köszvényes rohamban ma is alkalmazzák. A kivonatból el?állított kolhicint növénytermesztésben (sejtméret-növel? hatása miatt) tömegnövel?ként ill. nemesítéshez (mutagén hatása miatt) fajtaváltozatok el?állítására használják. Újabban kísérletek folynak a kolhicinnel, mint a rosszindulatú daganatok növekedését késleltet? ill. teljesen meg is szüntet? szerrel, ám hatásos adagjai általában a normál sejtszaporodást is megállítják, más komoly mellékhatások mellett. Népi gyógyászati célú alkalmazása nem javasolt.

Forrás: Wikipedia 

A bradfordi kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk a molekula szerkezetét, hogy a vegyület inaktív legyen a testben egészen addig, amíg el nem éri a daganatot. Amikor azonban a ráksejtekhez ér, ott tönkreteszi a tumort ellátó ereket, így a daganatot valósággal kiéhezteti.
Ezt a megkülönböztetést az teszi lehet?vé, hogy minden tumor termel olyan enzimeket, amelyek eredeti feladata a környez? sejtek lebontása lenne, hogy a daganat növekedhessen. A módosított vegyülethez egy fehérjét kapcsoltak, amely ártalmatlanná teszi azt az egészséges szövetekben, a szilárd daganatokban termel?d? enzim azonban visszaállítja az eredeti, mérgez? molekulát.
A szelektív módszer az állatkísérletekben már hatékonynak bizonyult, valamennyi egér jól reagált a szerre. A kutatók azt remélik, hogy a humán klinikai kipróbálás is megkezd?dhet 18 hónapon belül a leeds-i St. James Kórházban.

Forrás: MTI