A Pennsylvania Egyetem kutatója, Adrian Raine hosszú ideje tanulmányozza az antiszociális, illetve b?nöz?i magatartáshoz vezet? biológiai-környezeti jellemz?ket, és ezek kölcsönös összefüggését.
Olyan fiziológiai bizonyítékot talált, amely azt igazolja, hogy az agy érzelmeket szabályozó területének károsodása megjelenhet er?szakos dühkitörésekben, impulzív döntésekben és más, hasonló viselkedésben, amely b?ncselekményekhez köthet?. Raine keresi azt a biológiai megoldást, amely képes volna elejét venni az ilyen és ehhez hasonló viselkedés következményeinek.
Raine kutatásából arra lehet következtetni, hogy az omega-3 – egy zsírsav, amely f?ként a halak olajában található – olyan hosszú távú idegfejl?dési hatást képes kiváltani, amely végs? soron csökkenti a gyermekek agresszivitását és antiszociális viselkedési problémáját.
Amikor Raine még egyetemi hallgató volt, a konzulense hosszú távú kutatást folytatott egy kis szigetállamban, Mauritiuson a gyerekek körében. Figyelemmel kísérték a gyerekek fejl?dését, akik 3 éves korukban egy élményt jelent?, gazdagító programban vettek részt, illetve olyanokét, akik nem vettek részt ebben a programban.
A szóban forgó program gondolkodásra serkent? volt, volt benne testgyakorlás és a táplálkozásukat is gazdagították. 11 éves korukra az ebben résztvev?knek lényegesen javult az EEG-vel mérhet? agyfunkciójuk. 23 éves korukban 34 százalékkal csökkent a b?nözésben való részvételük.
Raine és munkatársai közelebbr?l szemügyre vették a kísérlet táplálkozási összetev?jét.
„Láttuk, hogy azok a gyerekek, akik rosszul tápláltak voltak 3 éves korukban, antiszociálisabbak és agresszívabbak lettek 8, 11 és 17 éves korukra. A táplálkozásuk részeként hetente két és fél adag halat juttatunk a gyerekeknek.”
Abban az id?ben más kutatások is kezdték kimutatni, hogy az omega-3 bevitele kritikus az agyfejl?dés szempontjából.
„Az omega-3 szabályozza az idegi jelátviv?ket, meghosszabbítja az idegsejtek élettartamát és növeli az idegi kapcsolódásokat. De a szervezetünk nem termel omega-3-t, a környezetb?l tudjuk csak megkapni.”
Az er?szakos b?nelkövet?k idegi-anatómiai kutatásából arra a következtetésre jutottak, hogy közbe lehetne lépni. Más agykutatók kimutatták, hogy az omega-3 táplálékkiegészít? megjavítja annak az agyterületnek a m?ködését (dorsolaterális prefrontális cortex), amit Raine károsodottnak vagy diszfunkcionálisnak talált a b?nelkövet?knél.
Raine kísérletében egy véletlenszer?en kiválasztott gyerekcsoport rendszeres omega-3 szupplementációban részesült (gyümölcslébe keverve). Száz gyermek, 8-tól 16 évesig, naponta megkapta az adagját hat hónapon át – szemben másik száz gyermekkel, akik ugyanazt a gyümölcslét itták, táplálékkiegészít? nélkül. Kitöltöttek a gyerekek is, a szül?k is egy sor személyiség-értékelést és kérd?ívet a kísérlet megkezdése el?tt.
Hat hónap múlva a kutatók ellen?rizték a vérük omega-3 koncentrációját, értékelték a gyerekeket, és megkérdezték a szüleiket is a hatásokról.
Az értékelés, amit a szül?k pontozással adtak a gyerekeikr?l megmutatta a kifelé vetített – externalizált – agresszív és antiszociális magatartást (verekedés, hazugság), és a befelé vetített – internalizált – magatartást (depresszió, szorongás, visszahúzódás). A gyerekek is értékelték magukat ezeknek a jegyeknek alapján.
„A kísérlet el?tti id?szakhoz képest mindkét csoport – az omega-3-as és a kontrollcsoport – viselkedése javult, mind az externalizált, mind az internatizált viselkedési problémákat illet?en. Ez lehetett a placebo-effektus. De az volt különösen érdekes, amit 12 hónap elteltével tapasztaltunk. A kontroll csoport visszatért viselkedésében a kísérlet el?tti szintre, míg az omega-3 csoportban tovább csökkentek a viselkedési problémák. Ekkor 42 százalékkal kevesebb externalizált és 62 százalékkal kevesebb internalizált viselkedési problémát láttunk.”
A kutatók óvatosságra intenek, mondván, ez egy el?zetes kutatási eredmény, lehet, hogy az eredmények nem tartanak tovább egy évnél (a további szupplementáció híján – szerk.), de van értelme tovább vizsgálni az omega-3 szerepét az antiszociális viselkedés korai kivédése érdekében. „Mint véd?faktort a magatartási problémák csökkentése érdekében, a táplálkozást érdemes figyelembe venni: relatíve olcsó és könnyen megoldható.”
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-05/uop-prp051515.php
Forrás: Független.hu