Az év gyógynövénye Németországban:Ánizs (2014)

Mi jut eszébe a hölgyeknek ha azt hallják ánizs? Az illat, az aroma ,a karácsonyi keksz, vagy éppen a tea amellyel a pici baba hascsikarását lehet szüntetni. Mi jut eszükbe az ánizsról az uraknak. Természetesen nekik is eszükbe jut az ánizs emésztőrendszeri  jótéteménye, ám a gyógyszerforma  amivel kísérleteznek nem a tea hanem valami egészen más: a raki meg az ouzó, vagy a kifinomultabb ízlésűeknek az abszint. Mi jut eszébe egy botanikusnak ha azt hallja ánizs: valószínűleg leghamarabb a botanikai név Pimpinella anisum meg hozzá a családnév Apiaceae. És a  család többi tagjai  a kapor, a kömény meg a koriander, a sárgarépa, a zeller, a turbolya meg a lestyán amelyek szintén nem elhanyagolandó hatásokkal rendelkeznek mint fűszer és gyógynövények.
Talán még néhány  gondolat is átfuthat az agyukon ha összegezni akarnák amit erről az ember számára oly fontos családról röviden el lehet mondani. A növénycsalád nincs  az érdeklődés középpontjában, nem egyedi megjelenésűek, nincs bódító illatuk, apró virágaik színében a fehér dominál. Nincsenek közöttük élénk piros vagy vakító sárga, esetleg égszínkék virágúak. Illóolajuk nem könnyen elérhető helyen található össze kell törni vagy szétrágni őket  hogy érzékelni lehessen illatukat,aromájukat, hogy gyógyító hatásuk az egész béltraktusban érzékelhető legyen a szájtól a vastagbélig.

Valószínűleg a  fent említett gondolatok  mind eszébe jutottak  a bíráknak akik 2014-ben Németországban az év gyógynövényévé választották az ánizst.

Illustration_Pimpinella_anisum0Az egyéves növény 30-60 cm magas, a növényen a levelek eltérő megjelenésűek lehetnek.Míg az alsók osztatlanok és kerekek, a feljebb levők egyre finomabb szerkezetűek. Július /augusztusban virágzik. A sok apró virág lapos laza dupla kúpot alkot. A termés amely az élelmiszer és italgyártás számára fontos nyár végére érik be és nagy menyiségben tartalmazza a jellegzetes  illóolajat.

Nem ismeretes hogy pontosan hol van az ánizs hazája de gyaníthatóan a Földközi-tenger keleti vidékén. Ma már alig lehet megtalálni az eredeti vadon termő formáját. Fő termőterületei a dél-európai országok Törökország, Olaszország, Spanyolország, de megtalálható Ázsiában és Közép- és Dél-Amerikában. Ha úgy dönt szeretne a kertjébe ánizst válasszon egy száraz helyet amely tavasszal korán felmelegedik. A növény szereti a hőséget, a mérsékelt nedvességet és a hosszú napos meleg őszt hogy a magok megérhessenek. Akkor teljesen érett ha a középső fő  ernyő már barna és a szár is elsárgult.

Termése tojásdad, vagy fordított körte alakú ikerkaszat, csúcsán a két bibe-maradvány látható. Színe szürkészöld vagy szürkésbarna. Az ernyősvirágzatúak termése nagyon hasonlít egymáshoz, egy kis petrezselyem vagy koriander ” szennyeződés” a magok között nem számít. Szerencsére a drog nagy része termesztett forrásból származik így a mérgező rokon a  foltos bürök magjai csak ritkán szennyezik.

Az aroma

Az ánizs illata fűszeres, édes, aromás egyedülálló mint a medvecukor, bár többféle fűszer/gyógynövénynek  is van hozzá hasonló illata. Ilyenek  az édeskömény,a spanyol turbolya , a csillagánizs, a kék óriás izsóp,és a koreai menta. Csodálatos illatú  ánizsunk minősége azonban fokozottan romlik a fény és a levegő hatására. Sötét üvegben vagy porcelánban tároljuk, de semmiképpen ne műanyagban. Még szakszerű tárolás esetén is átlagosan az illóolaj 1%-a  veszik el havonta . Ajánlatos tehát a magokat egy-két éven belül felhasználni. A porított ánizs még gyorsabban elveszti az ízét, aromáját.

Az illóolaj

Az ánizsolaj a növény minden részében jelen van  de összetétele nagyon eltérő. Fő összetevője a transz -anetol a gyümölcsben levő olajban 95%-os arányban fordul elő, a növény más részeiben levő olajban csak 30%-os az aránya míg a gyökérben csak 3%-os. Az ánizs  elrejti értékes illóolaját és illatát, és ez jellemző a családjához tartozó többi növényre is. Az illóolaj ugyanis akkor kerül elő ha összetörtjük vagy  összemorzsoljuk a szöveteket  ellentétben azokkal a növényekkel amelyek illóolajukat a növény felületén mirigyszőrökben tárolják.Ez utóbbiaknak mint a kakukkfű, bazsalikom vagy  zsálya elég egy  könnyű érintés hogy kiszabaduljanak az illatok.Magát az olajat vízgőzdesztillációval állítják elő az összetört magokból. Az ánizsolajat azonban nemcsak a mi mediterrán lágyszárú növényünkből  állítják elő, hanem a csillagánizsból is amely  egyáltalán nem rokona. A természet tréfája talán, vagy a véletlen műve hogy az  Ázsiában honos fa  terméséből szinte ugyanazt az ánizsolajat állíthatjuk elő, és ezt a hatályos német és európai gyógyszerkönyv egyaránt megengedi. A fő komponenseknek ( anetol és ánizsaldehid) még a  százalékos aránya is szinte azonos a két termésben. Kémiai aláírásuk meglepő hasonlatossága  okozza azt a furcsa végeredményt, hogy a két nagyon eltérő növénynek szinte azonos az illata. Az eltérések a két illóolaj között  csak gázkromatográfiás vizsgálattal észlelhetők.

Hagyományos alkalmazások

Az embert ősidők óta gyötrik a fájdalmak, és ősidők óta megpróbált gyógyírt találni erre  gyökerekkel, növényekkel, virágokkal és gyümölcsökkel.Ez olvasható ki a régi gyógynövénytan könyvekből is:kálmos, kakukkfű, rozmaring, édeskömény, ánizs, borsmenta vagy boróka  fájdalomcsillapító hatást hordoznak.

Az ánizs az egyszerű dolgos mindennapi emberek hétköznapjait kíséri. Megkönnyítette a parasztok, szolgák, kézművesek,és kereskedők életét akik nem tudták megfizetni a drága orvosságok árát.Ezt használták a piramisok építői kenyérben sütve, valamint az üvegfúvók az Óriás-hegységben a 16. század végén, akik ánizsteát ittak a száraz meleg ellen . Az ókori Egyiptomban, Rómában és Görögországban nemcsak kenyérbe sütötték a magvakat de már említik köptető, emésztést elősegítő, és fájdalomcsillapító tulajdonságait is. A gyógynövényekkel foglalkozó összes ismert szerző említi munkáiban az ánizs valamely gyógyító tulajdonságát. Plinius szerint a” csodaszer” egyik alkotórésze amely hatásos minden betegség és mérgezés ellen . De persze a rómaiak főképpen emésztést elősegítő tulajdonságát használták ki mikor lakomáikat cukrozott ánizzsal fejezték be.

Bár nem éppen az Alpok növénye a Monte Cassino kolostor bencés szerzetesi  mégis meghonosították itt mint gyógynövényt a Karolingok idejében.  Széles körben elterjedt termesztése  tanyákon, Nyugat- és Közép-Németország  fűszer és kolostor kertjeiben. Majd Németországon keresztül elterjedt Közép-Európában égészen Magyarországig.

Az ánizs hatásai: köptető,  gyenge görcsoldó, antibakteriális és elősegíti a nyál és a gyomornedv kiválasztását .Ezért ajánlott diszpesziás panaszok és hurutos  légzőrendszer esetén. Az empirikus gyógyászat szoptatós anyák segítségeként   tejelválasztás serkentésére is használja. Továbbá használják fogkrémek, szájvizek és pipadohány ízesítésére, valamint különleges aromájával fedik el  gyógyszerek vagy éppen kozmetikai termékek kellemetlen szagát. Mexikóban segítségével enyhítik a  menstruációs fájdalmakat,  Marokkóban   szezámmaggal és mézzel keverve  egy nagyszerű ízű gyógyszert kapnak megfázás ellen. 

Ha fűszerként használjuk

Aki kóstolt már ouzót vagy ánizzsal készült karácsonyi süteményt, ismeri annak édes ízét. Az ánizs fenséges kenyér- és sós tésztafélékben, ostyákban, süteményekben, anisecake1likőrökben, kompótokban, valamint currys ételekhez és kagyló-, illetve rákfélékhez. Érdemes kísérletezni az ánizzsal a hal- és húsételek esetében is, friss ízt és könnyebb emészthetőséget kölcsönöz nekik. De csak módjával a használatban. Az ánizsra fokozottan érvényes a mondás a kevesebb néha több!

És mi lesz az állatvilággal

Négylábú vagy szárnyas társainknak  úgy tűnik, hogy tetszik az ánizs .Régi hagyomány szerint ha belekeverjük az ánizst a háziállatok takarmányába-mint a lovak és a kutyák- az segít egészségük fenntartásában.Aztán még  egérfogókat is illatosítottak vele, hogy az illat vonzza a kis rágcsálókat végzetükhöz. A galambok pedig a fáma szerint imádják az ánizs illatát Ez az illat adja nekik a családias hangulatot hogy mindig hazatérjenek vagy  az újonnan vásároltak galambok hamarabb megszokják új helyüket. Ha pár csepp ánizsolajat keverünk az ételükbe-amellett hogy segíti az emésztésüket – még azt is megeszik amit nem szeretnek, ha pedig a fürdővizükhöz keverünk pár cseppet megvédi őket az atkáktól. A galambászok számára tehát ugyanolyan fontos az ánizsolaj mintha természetgyógyászok lennének. És végül az ánizsolaj desztillálása során visszamaradó mezőgazdasági hulladék  magas fehérje és zsírosolaj tartalmánál fogva remekül használható állatok takarmányozására.

Az ánizs mint karácsonyi fűszer dialalútja a 16/17. században kezdődött.A karácsonyi vásárok forralt borának  illata,  a konyhában sülő karácsonyi keksz mind-mind hozzátartozik a várakozáshoz. A fahéj, a szegfűszeg és gyömbér mellett az  ánizs egy tipikus, melegítő karácsonyi fűszer.

Levonhatjuk a következtetést : nem véletlenül választották az ánizst 2014 gyógynövényévé Németországban.

Forrás: www.nhv-theophrastus.de