Ha megkapja a testünk a napi adag vibrációját – ami az egereknél 20 perc – , az csökkenti a zsírlerakódásokat a hason, csökkenti az inzulinrezisztenciát, és növeli az izmok és a csontok er?sségét.

Húsz perc három hónapon át futópadon vagy rázó platformon – ez volt az ‘ára’ a szívre, a májra és általában az egészségre nagyon káros hasi zsírréteg ledolgozásának. A májban a hasi zsír hasonló kárt tesz, mint a túlzott alkoholfogyasztás, magyarázza Dr. Alexis M. Stranahan, aki idegtudós a Georgia-i Augusta University idegtudományi tanszékén.

A kórosan elhízott és cukorbeteg egerek csontjain ugyan nem látszott a változás, de a vibráció (illetve a lépegetés) megnövelte az oszteokalcin nev? fehérje cirkulálását. Ezt a fehérjét a csontképz? sejtek, az oszteoblasztok termelik, beépítik a csontba, ett?l lesz az szilárd és er?s.

Az Endocrinology cím? folyóiratban megjelent tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az egész test-vibráció a testedzésnek a metabolizmusra (az anyagcserére) gyakorolt az összes pozitív hatását magában hordozza – legalábbis ami a kórosan elhízott és cukorbeteg egereket illeti.

„Minden egyes alkalommal, amikor járunk, futunk vagy a rázótalpon állunk, a csontjaink stressznek vannak kitéve, és ez a stressz idézi el? az anyagcserénkben a megfelel? hormonok kiválasztását.”

„Úgy gondolom, az az izgalmas ebben a kutatásban, hogy megmutatja, a mechanikus terhelést különböz?képpen alkalmazhatjuk. Amikor lépegetünk vagy futunk a futópadon, vagy állunk a rázó-platformon, az mind mechanikai terhelés” – mondja Dr. Meghan E. McGee-Lawrence, orvosmérnök.

Egyébként a csont- és izomsejteknek egy lombikban való rázása ugyanilyen pozitív eredményt ad metabolikusan, és a tudósok úgy vélik, a vibráció tulajdonképpen megmozgatja a sejtjeinket.

Bár láthatóan az összes sejt válaszol a mozgatásra, a legtöbb bizonyítékot a mozgatás hatására a csont és az izomsejtek szolgáltatják, amelyek fontos bels? elválasztású hormonokat termel? és felhasználó szervek.

„A csontokról egyre inkább kiderül, hogy endokrin szerv, mert hormonokat termel, de egyúttal a májnak és a hasnyálmirigynek is megmondja, mit kell tennie. Tudjuk, hogy a mechanikus terhelés jó a csontvázunknak, de hogy a sejtjeik hogyan érzékelik a terhelést, évtizedes kutatások után sem tudjuk igazán.”

A cirkuláló oszteokalcinnak például, van egy járulékos haszna is: fokozza az inzulintermelést a hasnyálmirigyben. Az inzulinszint csökken az elhízott embereknél (az egérmodelleknél is), a kutatók feltételezése az volt, hogy a terhel? hatás – a lépegetés vagy a vibráció – hasonlóan kedvez? hatású lesz.

A teljes test vibráció, úgy t?nik, legalább részben normalizálja a hasnyálmirigy válaszát a glükózra, több inzulint termel, és a szervezet fel tudja használni a cukrot üzemanyagként, nem keringeti az egész testben a magas cukorszintet, károkat okozva.

A kutatók azért hozzáf?zik, hogy bár az oszteokalcin szint magasabb volt a lépeget? vagy rázó-platformot használó elhízott, cukorbeteg egerekben, mint a ‘lustálkodókban’, az inzulinszint nem állt vissza az aktív, normális, vad egértípusok szintjére.

A fiatal, elhízott egerek és a cukorbeteg modell, eleinte több mint két mérföldet futottak hetente (a normális, vad egértípusnak 6 mérföld a heti adagja), de nem bírták, ezért csökkentették az adagjukat 2,5 mérföldre, ami ugyan nem elég egy sovány, izmos, aktív egér csontjainak, izmainak, anyagcseréjének kialakításához, de mégis jelent?s el?relépés volt. A további kutatások megmutatták, hogy ha tovább feszegetik a határokat, további el?nyökre lehet szert tenni.

A kövér egerek nem akartak futni, de úgy látszott, nem zavarta ?ket, hogy a ketrecüket a vibrációs platformra helyezték, a stresszhormon szintjük sem növekedett.

Viszont mint mindenben, a vibrációban is mértéket kell tartani. A túl sok vibráció károsíthatja a csontvázat és a szervezetet, mondja Stranahan, ahogy bármely, túlzásba vitt edzés kárt okoz.

Az a különleges el?nye a vibrációs padnak, hogy olyanok is használhatják, akik fizikailag nem képesek mozogni, például öregek, kórházban fekv? COPD-betegek (krónikus obstruktív tüd?betegségben szenved?k), sztrók-betegek.

Forrás:Független.hu