Charles Bell, a híres angol kémikus soha nem gondolta volna, hogy 1818-ban született felfedezése – az, hogy az ezüst a higannyal olyan vegyületet alkot, amely kiváló tömít?anyagként alkalmas fogászati célokra – olyan vitalavinát indít el, amelynek mindmáig nem került pont a végére. Az amalgám fogászati premierje valójában 1826-ban volt, amikor egy párizsi fogorvos fogtömésre alkalmazta. Az ötvözet kiválóan vizsgázott, az amalgám „világkarrierje” azóta is tart, még akkor is, ha id?r?l id?re tudományos vagy tudományos köntösbe bújtatott támadások érik, amelyek betiltásának követeléséig is eljutnak.

Amit felrónak az amalgámnak, az a benne lév? higanytartalom, amely közismerten veszélyes anyag, méreg az emberi szervezetre. Idegméregként valóban árt, viszont egy fogtömésnyi anyagban elenyész? a higanymennyiség, amelynek kárt okozó lerakódásától nem kell tartani. Akadnak, akik egyenesen veseártalmakról, allergiáról, autizmusról, Alzheimer-kórról beszélnek, ha az amalgám fogtömés kerül szóba.
Valóban tartani kell ilyen veszélyekt?l egy fogtömés kapcsán? – a kérdést Gera István professzornak teszem fel, a Magyar Fogorvosok Egyesülete elnökének, az Európai Fogorvosok Tanácsa – a CED – magyar képvisel?jének.
– Miel?tt bármit is mondanék err?l a témáról, hadd szögezzem le: a sokféle felröppen?, pánikkelt? hír ellenére semmiféle tudományos, hitelt érdeml? bizonyíték nem támasztja alá, hogy az amalgám fogtömés ilyen károkat okozna a szervezetben. Ennek az az egyszer? tény is ellentmond, hogy igen sok embertársunk él közöttünk makkegészségesen, sok évtizedes amalgám fogtömésekkel.
Tulajdonképpen itt pontot is tehetnénk a kérdés végére, de mégis érdemes és kell beszélni róla, mert újra és újra napirendre kerül ez a téma, és mindig alkalmas helytelen következtetés levonására. Az amalgám a legrégibb id?k óta használt fémötvözet. Bizonyára sok páciens emlékszik még arra, amikor a fogorvos kis, mozsárszer? edényben keverte össze a fogtöméshez szükséges mennyiséget. Most már, közel két évtizede „gépesített” az eljárás, vagyis amalgámszeparátorral hozzák forgalomba az új fogászati berendezéseket. Ez kizárja, hogy a higanyt tartalmazó fémötvözet a lefolyóba kerülve környezetkárosítást okozzon, a páciens szervezetébe pedig olyan kevés higany jut az amalgám tömés révén, hogy az szinte elenyész?, még hosszú évek során sem rakódik le bel?le káros mennyiség. Egyébként ma már csak hátsó fogak esetében tömnek a fogorvosok ezzel az anyaggal, els?sorban esztétikai megfontolásból. Használata mellett azért döntenek, mert rendkívül el?nyös, könnyen kezelhet?, tartós és gazdaságos, jóval olcsóbb a modern fogtöm? anyagoknál.
– Mindennek ellenére vajon kinek, kiknek áll érdekében mégis id?r?l id?re felkelteni az amalgámhisztériát?
– Leginkább a környezetvédelmi lobbi ellenzi, valamint a természetgyógyászok, a magukat holisztikus szemlélet?nek nevez? biofogorvosok. Májusban hazánkban ülésezett az Európai Fogorvosok Tanácsa, és az amalgám betiltása ellen foglalt állást. A Fogászati Világszövetség és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is vizsgálódott ebben az ügyben, és az ? vizsgálataik sem igazolták az amalgámmal kapcsolatos félelmeket. Angliában, Németországban, tehát nálunk sokkal tehet?sebb országokban is alkalmazzák ezt a töm?anyagot, csupán az északi államokban tiltják, els?sorban környezetvédelmi okokra hivatkozva. Magyarországon 21 milliárd forint jut egy évben a fogászatra, ami azt jelenti, hogy egy emberre legfeljebb 2000 forint, vagyis néhány jobb min?ség? fogkefe ára. Ezek alapján nem nehéz kiszámolni, vajon mennyi drága, fogszín? – kompozit – modern töm?anyagra lenne elegend? ez az összeg…
Természetesen az egészség nem forintosítható. De amíg megcáfolhatatlan tudományos bizonyíték nincs az amalgámtömés kártékony voltára, addig a csillogó töm?anyag feltehet?en nem megy ki a fogorvosi praxis divatjából, mivel több logikus érv is használata mellett szól.

Forrás: MTI,

Írta: Leopold Györgyi ,