Joseph Mercola, neves orvos-természetgyógyász, a leglátogatottabb orvosi weblap tulajdonosának írása

A placebo hatás – sokan ezt állítják – a felel?s a természetgyógyászat és a természetes táplálékkiegészít?k gyógyító hatásáért, csak azt felejtik el, hogy a gyógyszereknél és a beavatkozásoknál is m?ködik a placebó hatás. Csak, sajnos, a gyógyszereknek emellett még nagyon is reális negatív mellékhatásaik is vannak.

Egy 2002. évben végzett, a kutatási el?írásoknak mindenben megfelel?, kontrollált klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a térd oszteoatritisze miatt megm?tött, illetve a nem m?tött, de  ‘mintha operáció történt volna’ módon kezelt eseteket követ?en a páciensek ugyanúgy érezték magukat, ugyanúgy javultak.

Ez azt jelentheti, hogy nem a m?tét maga volt az oka a javulásnak. Ahogy a szerz?k mondják, az egész artroszkópiás eljárás nem volt jobb hatású a placebo procedúránál.
Az agynak azon képessége m?ködött, hogy gyógyít, ha hiszünk benne, hogy az operáció után gyógyulás következik.

Egy másik, 2013-ban kelt tanulmány a degeneratív meniszkusz-szakadás sebészeti m?tétjét hasonlította össze az ‘ál-m?tét’ hatásával.
Az operáció után egy évvel valamennyi páciens, függetlenül attól, hogy valódi vagy ál-m?téten esetek át, azonos mérték? fájdalom-csökkenésr?l számolt be. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy térdm?tét nem ad jobb eredményt az ál-m?tétnél.

Arra hivatkozni, hogy a m?tét a ‘legjobb’ vagy az ‘egyetlen’ lehet?ség oszteoartritiszes fájdalmak esetében – nem felel meg a valóságnak.
Vegyék ezt tekintetbe, amikor mérlegelik a lehet?ségeket. Emlékezzenek arra, hogy az elméjük a valódi gyógyító, amelyt?l biztonságosabb gyógyulást remélhetnek, mint a m?tétt?l, amelynek mindig lehet valamilyen negatív következménye.

A placebo vagy ál-m?tét a törött gerinccsigolyák esetében is m?ködik

A vertebroplasztika egy olyan eljárás, amelynek során a törött csigolyába sebészeti cementet injektálnak.
Egy orvos azonban eközben egy furcsa jelenségre lett figyelmes.
Néhány páciensnek, akiket valamilyen okból, nem a megfelel? helyen m?töttek, mégis csillapodott a fájdalma.
Az orvos ezért elhatározta, hogy végez egy placebo-vizsgálatot. Volt amelyik páciensnél elvégezték az injektálást, volt, aki ál-kezelést kapott.
A kutatás egyik id?s n?betegének esés közben tört el a csigolyája, neki az ál-kezelést követ?en azonnal megsz?ntek a fájdalmai.

De nemcsak fájdalmai nem voltak, aktivitása visszatért, és egy hét múlva újra rendszeres elfoglaltságát, a golfozást ?zte. Pedig a terület érzéstelenítésén és a cement-injekció szimulálásán kívül – nem csináltak semmit törött gerincével.
Az illet? hölgynek korábban volt már csigolyaplasztikája, úgyhogy abban a ritka helyzetben volt, hogy összehasonlítási lehet?ségre nyílt módja a két eljárás között.
Az ? szavaival: „mind a kett? olyan sikeres volt, hogy egyenesen hazamentem, és csináltam, amit akartam, nem volt semmi probléma.”

130 páciens szerepelt ebben a kísérletben. Amikor összegezték az eredményeket, nem volt statisztikai differencia a két csoport – a valódi és az ál-m?téten átesettek – fájdalomérzete között, s?t a fizikai m?ködés javulása között sem.

Mit?l m?ködik a placebo?

Ma már tudjuk, hogy a placebo hatása valódi hatás. A Neuropsychopharmacology folyóiratban, 2011-ben a következ? megfigyeléseket írták a kutatók:

El?ször is: a placebo hatás alapvet?en egy bizonyos pszichoszociális környezetben történik meg: a szociális ingerek, a gyógyítás szavainak, rituáléinak hatására megváltozhat a páciens agyának kémiája és agyi hálózata.
Másodszor: a placebo által aktivált mechanizmus ugyanaz, mint a gyógyszerek esetében.
Harmadszor: ha a prefrontális, a tudatos, értelmi m?ködés hanyatlott, a placebo is csökkent hatású vagy hatástalan, amint az az Alzheimer-kóros betegeknél fennáll.

Agyi képalkotó technikával vizsgálták az agyat a placebo teszt alatt. A következ?t látták: amikor placebót használtak, az agy az elvárásoknak megfelel?en válaszolt. Például: ha fájdalom-csillapításra kapta a placebót, a páciens agya természetes opioidokat ‘gyártott’. A placebo-hatás így ugyanazokat a fájdalom-szabályzó központokat érintette, mint az opioid gyógyszerek.
De a placebók sokféle más természetes agyi vegyi anyag keletkezését is el? tudják mozdítani, olyanokét, amelyek energetizálnak bennünket vagy jobban alszunk t?lük.

A gyógyszerek azért tudnak hatni, mert vannak receptoraink, amik jók hozzájuk, ez azt is jelenti, hogy vannak olyan agyi kémiai anyagaink, amelyek azokon a receptorokon m?ködnek.

A placebo hatás tehát a saját kémiai anyagainkra támaszkodik, amelyek akkor keletkeznek, amikor az értelmünkkel vagy az érzelmi elvárásainkkal, hiedelmeinkkel összhangban vannak.

Forrás:Független.hu